A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

lány vagy akár távolabbi rokon) menyasszonyruhába öltözik, és így vesz részt a temetésen. Kezében egy tányéron tartja a menyasszonyi csokrot, és amikor a temetőben a koporsót leengedik a sírba, ezt a tányért a csokorral odacsapja a koporsóhoz, lehetőleg úgy, hogy a tányér összetörjön. Ha a tányér nem törik el, rossz jelnek veszik, mely szerint a menyasszonynak öltözött leány sem lesz hosszú életű. 11. kép: Nyolc éves menyasszonynak öltöztetett kislány ravatala. Pécska, 1990. Kálmány Lajos feljegyezte, hogy Pécskán, ha fiatalt temettek, a rezesbanda lakodalmas nótákat is húzott, a temetésen résztvevő fiatalok pedig körbetáncolták a sírt. Ezt a szokást a papok később tiltották, de a temetőkapu előtt a fiatalok mégis jártak egy rövid táncot. Erre ma már az idősek sem emlékeznek. Rózsafüzér társulati tag temetése Akármelyik katolikus helység vagy vidék temetkezési szokásait vizsgáljuk, ha az adott helységben működik rózsafüzér társulat, az egylettagoknak díszesebb temetés jár. így van ez a csángó, palóc, bánáti

28

, székely

29

, alföldi falvakban egyaránt. Pécskán, ha a Rózsafüzér Társulatból hal meg valaki, akkor a koszorúfő (a társulat elnöke) elviszi a halottas házhoz a társulat kb. másfél méter hosszú, nagyszemű 28 Palatínus Aranka: A Szűzanya oltalmában. Muzslya, 2002. Palatínus Aranka a délbánáti Felső-Muzslya temetkezési szokásai között megemlíti, hogy a Mária-társulati tagok halott társukért két gyászmisét mondatnak, egy énekest és egy csendest. 29 Gergely Katalin 1998. 308.