A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

járt megakad a szeme egyen. Ezt közelebbről szemügyre kell venni. Megsimítja a subát, úgy szőrmentében. Szépen csillog a napfényben, mint a valóságos selyem. Aztán azt próbálja meg, mennyi szőrszál marad a kezében. Ez is kielégítő. Felpróbálja Förgeteg a subát, szépen áll rajta, gyönyörűen csapódik, ha fordul. Már éppen megegyeznek az árában is, mikor észreveszi Förgeteg, hogy tulipán van a subára hímezve. Ez már nagy baj. Soha életében nem volt tulipános subája, de nem is lesz. De ha jövő szombaton behozna a mester egy rózsás subát, arról lehetne szó. Télen ezt az öltözetet rendszerint fekete bárányból való hosszú föveg egészíti ki.

57 Fehér bárányból való sapkát csak a túl a tiszai rácok viselnek. Egyébkor a kalap járja. Régente voltak olyan felhajtott szélű kalapok is, amelyeknek a szélében még pipát is lehetett tartani.

58 Pipa nélkül el sem lehet képzelni a tanyai embert. Ne gondoljuk ám, hogy a pipáknak nincs külön divatja. A munkához való pipa rövid szárú, míg a csupán időtöltésből való füstöléshez használatos hosszabb szárú pipa is.

59 Rákóczi Mihály uram még akkor is társalkodik kis veres cseréppipájával, amikor a búzakazlak között jár. Nézzünk egy kicsit körül a pipák világában. Egyes öreg jómódú emberek igen szép tajtékpipákat szívnak.

60 Nagy öblös készségek ezek, török verekedések vannak az oldalukon kifaragva, továbbá ott látható az évszám is: 1704. Szegényebb emberek kupakos, alföldi garasos pipákból fújják a füstöt, de láthatók kupaktalan vörös, selmeci pipák is. A pipákban aztán különféle szárak vannak, s a szárak igen különbözőképpen állnak az emberek szájában. A kurta szár magasan áll a dacos ember szájában, a makrapipa kupakja meg majd kiveri a szemét. A hosszabb gyürüceszár, ha egyenesen áll a fogak közt, gondolkodó elmére mutat. [A bojtár „gyürüceszárból füstöl: maga vájván a bokorról, maga sütvén ki a belét dróttal, és maga faragván meg alkalmatosra." (IV. 35.) (A szerk.)] A hosszú meggyfaszár lassú munkára enged következtetni, hisz nyilvánvaló, hogy ilyen hosszú szárral nem lehet gyorsan dolgozni. A pipa megtömése a zacskóból történik.

61 János is éppen abban mesterkedik, hogy megtömje a pipáját, nézzük végig a nagy műveletet. „A zacskót János kicsavarja, mert a nyakát kell annak kicsavarni. így szépen szétborul, sallangjai szerte állnak. Némely sallangon értéktárgyak mutatkoznak, pipaszurkáló, továbbá csiholó acél. Ez azonban már régi szerszám, használaton kívül van, csak becsületből őriztetik, mint a régi szolga." János azonban mielőtt a dohányt a pipába tenné, belefúj a csutorába. Baj van, mert a csutora nem jó hangot ad. Keresi a bajt a kiskörme ujjával, a pipa kráterében, de nem talál ott semmi hibát. Most már el kell a pipát a szártól választani, s a szárat is alapos vizsgálat alá venni. Ez a vizsgálat belefújással történik. Most már nincs semmi hiba, megmeríti János a pipát a dohányban. Nemsokára vidám füstfelhőt eregetve ül János az asztalnál, mert hogy az az ember legnagyobb gyönyörűsége a pipázásnál, hogy a füstjét láthatja. Ha a pipa gyenge füstöt ad, alkalmasint krumplilevéllel van megtöltve.

62 Ha már a pipáról így megemlékeztünk, szóljunk néhány szót a bicskáról is,

63 ami szintén igen fontos szerszám. Jegenye Andrásnak reggelizés után eltört a bicskája. Ahogy be akarta csukni, nagyot kattant a bicska és két darabbá vált a pengéje. Mi mindent kell egy bicskavásárlásnál szemügyre venni? Először is meg kell próbálni, hogy jól nyílik-e? Ha ez rendben van, becsukva kell szemügyre venni, hogy nem