A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

inog-e a pengéje. Aztán a penge éle vizsgáltatik meg, mégpedig a körmön. Az is igen fontos, hogy befér-e a mellényzsebbe, mert ott annak a rendes helye. Minden jól lenne már, csak ne lenne kerek aljú a bicska, mert András a halnyelüt szereti. Inkább csinálja meg a mester az eltört bicskát, jó lesz az még egy ideig. Tanyai ember öltözetét, ha városba megy, kiegészíti még a tarisznya. Ebben viszi magával az elemózsiát, továbbá bicska és dugóhúzó is találtatik benne. 65 Vasárnap ünnepi ruhába öltözködnek a tanyaiak. Először is különös gondot fordítanak a csizma szárának fényességére. Az ünnepi fehér ing igen finom szövésű, s a nyak körül piros vagy kék porcelángombok csatolják össze. Felveszik továbbá a magas mellényt, beletéve az ezüst gombokat, az órára reáakasztva az ezüstláncot. Erre jön az ünneplő kabát, mely leginkább úgy szép, ha szűcs is, szabó is dolgozott rajta. Mindez nyáron igen nagy testi melegséget jelent. Az öltözetet az ünneplő kalap egészíti ki, melyre, ha például torra készül a viselője gyászfátyolt tesz. Az asszonyok ünneplő ruhája

66 igen díszes, ha fiatalok. Lányok, fiatal menyecskék tarka viganót öltenek ünnepnap. Öregasszonyok ünneplője barnásfekete. De még a mennyasszonyi ruhák csak igazán díszesek. Ezeknek a színe fehér, s módosabb helyen a pruszlikot ezüst hímzés díszíti.

67 Asszonyok büszkesége, féltve őrzött kincse az Ilka-kendőd Szép, világos tubarózsaszínű, törökös, rojtos selyemkendő ez. Az ilyen cifrákodásra való holmikat, nyakba való kereszteket, láncokat, finom patyolatot

69 rendszerint becsületes tótok mérik az asszonyoknak a vásáron. Szeretik az asszonyok az ilyen hivalkodásra való holmikat meg a pántlikákat, illatos olajokat és a szép fésűket.

70 Lábbeli dolgában régente a selymes papucsok járták,

71 de ezek már kimentek a divatból. Helyettük most az ormótlan sárga cipők járják. Öregasszonyokon lehet még látni keményített főkötőt is.

72 Egyébként idős aszszonyok viselete munkaidőben a kék kötény;

73 a fehér kötény nem illik hozzájuk; ezt a lányok és a fiatal menyecskék viselik. A gyerekek ruházata nyáron még csak elmegy, de télen kivált, aki iskolába jár, jól fel kell öltöztetni. Nem mindenkinek van télikabátja, s akinek nincs, az kendővel helyettesíti.

74 Olyan furfangosan tudják ezt megkötni a kis Jancsi derekán, hogy eltakarja a mellét, hátát, de még a nyakát is megóvja a hulló hópelyhektől. Ételek Amilyen egyszerű a tanyai ember hétköznapi ruhája, olyan egyszerű a mindennapi eledele is. Reggelire, munka előtt igen jól esik egy kis szíverősítő pálinka.

75 Mellé szalonnát, kenyeret, zöldpaprikát esznek.

76 Hogy ízesebb legyen a szalonna, bicskahegyen, a paprikás döbözbe [Az eredetiben paprikadöböz van. Ezt a szót nem ismeri a Szegedi szótár de az UMTSZ Szegvárról közli, így bizonyos, hogy Tömörkény hiteles alakot őrzött meg. (A szerk.)] mártogatják.

77 Ha tejet reggeliznek, azt úgy kanalazzák a tányérból, mint a levest.

78 A kenyér igen fontos eledele a tanyai embernek. Természetesen otthon készül a kemencében. Mikor a szakajtóban jól megkelt, széles lapáton a kemencébe küldik sülni.

79 Az új búza első kenyere igazi ünnep a háznál.