A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

csizma igen fontos dolog, vásárlása valóságos eseményszámba megy. w Mert nem lehet azt elhamarkodni. Miután feltekintették az összes csizmákat, amik a híres Kék Márton sátrában kapható, s úgy szemre kinézték, hogy melyik lenne a legalkalma­sabb, akkor jön csak részletes megfigyelése a csizmának. Jó-e a nagysága, elég ma­gas-e a szára, hát a vágása, törése megfelelö-e, s milyen a bőre? Ezek mind roppant fontos dolgok, s csak ha minden megfelel, akkor kötik meg az alkut, hisz egy új csiz­ma hosszú időre szól. A csizmán kívül valamikor használatos volt még a bocskor, 41 amit szíjjal erősí­tettek a lábhoz, meg a csusza, 42 mely nem tévesztendő össze a hasonló nevü étellel, s mely bőrből készül és csatra jár. Ez utóbbi különösen a tüskés tarlókon való járásnál volt használatos. - Várakozó Kis Vastag Fercsi nyomorúságos népnek nevezi a fran­ciákat, amiért állandóan facipőben járnak, feléjük ugyanis csak a káposztát tapossák ilyen alkalmatosságban. 43 Általában megállapíthatjuk, hogy a tanyai magyar ruhája egyszerű, nem szereti a cifraságot. Testi ruhája fehér, 44 ezt úgyis nevezi, hogy csősz lámpája, mert a sötétben világít. Nadrágja csizmába dugható szük nadrág, de ne gondoljuk, hogy ez valami régi magyar ruhadarab. 45 Valamikor régen a magyar lovasnép volt, nemigen hordhatott szük nadrágot. Francia divatból átvett szokás ez is. A kabát zsinórozásánál 46 azután mindenkinek az egyéni ízlése juthat kifejezésre. Van, aki a rendes vitézkötést szereti, mások szívesebben viselik a galambkosaras sújtású kabátot, de lehet a víz sima folyását utánzó is a zsinórozás. A kabát alatt mellényt viselnek. 4 Ebben van a masinatartó rendes helye. Hason­lóképpen itt tartózkodik a bugyelláris is. 48 Ennek jó elhelyezése a következő: a bu­gyellárist betesszük a mellény belső zsebébe, a rajta függő bőrzsinórt reákötjük a mellénygombra, s azután a mellényt állig begomboljuk, hogy valahogy el ne vesszen a pénz. Ennek a bugyellárisnak a neve másképpen kesza. 49 Vannak emberek, akiknek még bőrtárcájuk is van, ez valószínűleg még nagyapai örökség. Szárazbetegségben szenvedő emberek kendőt is kötnek a mellény alá. 50 Ez rácos szokás, csakhogy a rácok akkor kötik föl a kendőt, amikor még megelőzhetik vele a bajt, a magyarok pedig akkor gondolnak reá, mikor már rendszerint késő. De mindezeknél fontosabb tulajdona a tanyai embernek a subája. 51 Azért szereti annyira, mert mindenre használható. Hol bunda, hol szék, hol ágy, s ha kifordítják, még húst is lehet szállítani meg ebédelni a bőrén. 52 Nézzük meg közelebbről Thurzó Pál subáját, kit utolsó útjára ezzel az új subával letakarva visznek. 53 „A kacagányt kivéve, mely fekete bárány, fehér irhás bőr az egész suba és semmi rajta a cifra kivar­rásokból, semmi tulipánt, csak éppen az alján húzódnak vékony zöld bőrszironyok." Van, aki a díszesebbet szereti, annak a subáját piros rózsák, kék nefelejcsek meg pá­vaszem díszíti. 54 A kocsin járó suba 55 bő, hosszabb, mint a gazdája. Ha jól belerázza magát, be­gombolja a bőrgombokat, felhajtja a kacagányt, meg is alig érzi, ha kint a legnagyobb hóvihar tombol. A subavásárhoz 56 is nagy figyelem szükségeltetik. Halbőr Förgeteg Jánosék is ilyen ügyben járják most a vásárt. Amint végig szemléli Förgeteg a subás sort, mind-

Next

/
Thumbnails
Contents