A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

Előjelek A kutatott területen gyakran kerültek elő a beszélgetések közben olyan előjelek, melyekből az emberek a halál közeledtét vélik kiolvasni: - ha valaki becsukja az ajtót, de az mégis kinyílik utána, az meg fog halni; - ha bagoly vagy varjú száll az udvarra és befelé néz a házba, ott halott lesz; - ha a haldokló a már elhalt rokonait látja, közel a vég. „Mikor Panni, a test­vérem mán halódott, akkor mindég azt mondta: - Nézzétek mán, itt van anyám, meg apám, még Rozink is! - Pedig mán azok rég még vótak halva. Még anyósom is, mikor mán a végit járta, aznap mán csak fölfele nézett a szoba sarkába, oszt feszt azt hajtogat­ta: -Édesanyám! Édesanyám! Hát maga is elgyiitt, édesanyám?" (K. I. sz. 1927) - ha a holttest koporsóba tételekor a halott feje elbillen valaki felé, az hamarosan meghal; - ha a halott szeme nyitva marad, akkor vár valakit maga után. „Mikor az anyó­som meghalt, még élt az anyja, öregmama is. Hát nem tudtuk sehogy sé lecsukni anyósom szemit, egy kicsit csak ki vót nyílva. Mondták is az asszonyok, hogy vár va­lakit... Na, fél évre rá meghalt anyósomnak az anyja. Annak is fölnyílt a szeme! Nem­sokára rá meghalt az uram is, az öreganyja után... De neki mán csukva vót a szeme, nem is halt még azúta sënki sé a családbul! " (P. J. sz. 1952) - ha kisgyermek van a háznál, üresen nem szabad megringatni a bölcsőt, mert a kisgyermek meghal; - ha állapotos asszony halottat néz meg, neki is halva születik a gyermeke. ,A lányommal vótam állapotos, mikor meghalt az anyósom sógora, Károly sógor. Hát én is elmentem a virrasztóba, még koszorút is vittem. Jaj, az apósom nagynénje, Vera néni úgy rámszólt: - Te, te minek gyütté ide, azt akarod, hogy halott gyereked légyén?!" (Cz. M. sz. 1955) - patkánnyal, sárral, piszkos vízzel, foghúzással, utazással álmodni szintén kö­zelgő halált jelent. „Mikor az uram mán nagybeteg vót, egy éccaka azt álmodtam, hogy térgyig járok valami csúnya, sáros vízbe, mintha kerestem vóna valamit. Reggel mondtam is magamban, na, máma biztos meghal az uram. Úgy is vót, délután fél négykor még is halt szegény. " Haldokló A nagybeteg ápolói bizonyos jelekből ki tudják olvasni, ha már közeledik a vég­ső óra. Ha már napok óta nem eszik, nem beszél, nagyon sokat alszik, nem tudja nyit­va tartani a szemét, hideget verejtékezik, homályosodnak a szemei, hűlnek el a vég­tagjai, akkor tudják, hogy már nincs sok idő a halál beálltáig. 7 Régen meghúzatták a lélekharangot, mondván, hogy könnyebben válik el a lélek a testtől. (Innen a halotti harangozás „lélekváltság" neve.) Ma már csak a halál köz­vetlen beállta után húzatják meg a lélekharangot. Ilyenkor már üzengetnek a rokon­ságnak, hogy készüljenek a legrosszabbra. Ezért a közelebbi rokonok összegyűlnek a 7 Romániában a betegek 90%-a otthon, családi körben hal meg, - az „elfekvő" fogalma ismeretlen.

Next

/
Thumbnails
Contents