A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Markos Gyöngyi: Adatok az apátfalvi gyermek 20. századi életéből

ségi óvoda is szerveztetett, 1899. évben pedig a gazd. ism. iskola lett megszervezve."

13 A hat osztályos elemi népiskola a kor követelményeinek megfelelt Apátfalván is. Az olvasás, írás és számolás alapelemein kívül az elsajátítandó ismeretanyag kevesebb volt, mint ma. A század első évtizedében és az I. világháború előtt különösen a szegényebb gyerekek közül kevesen végezték el a 6 osztályt. A mezei munkák idején sok gyermek hiányzott. A gyerekek is szívesen maradtak otthon, mert az iskolába járásnak nem látták a közvetlen hasznát, és vonzotta őket az otthoni, szabadabb élet. A tanítás a falusi és tanyai iskolákban egész napos volt. A kisiskolás paraszt gyerekek felszerelése igen egyszerű volt: palatábla, 1-2 könyv, füzet (irka). Felszereléseiket a fiúk vászonból varrt tarisznyájukban, a lányok gyékényszatyorban vitték, az aznapra szánt élelemmel együtt. A legszegényebbek ócska karton vagy flanell fejrevaló kendőbe kötötték az iskolai felszerelést. Az iskolatáskák Apátfalván az 1920-as években jelentek meg, de nem vált általánossá még a 30-as években sem. Öltözködés, étkezés, alvás iskolás korban Az iskolások ruházata elsősorban a család anyagi helyzetétől függött, bár Apátfalván a tehetősebb családok gyerekeinek öltözete sem mindig tükrözte szüleik vagyoni helyzetét. A szegényebb családokban a kisebb gyermekek örökölték a ruhákat a nagyobbaktól. Altalános felfogás szerint csak a gondozatlan ruha a szégyen, a foltos nem. A lányokat mindig jobban öltöztették, mint a fiúkat. A gyermekek ruházkodásához anyagi fedezetet az édesanya piacolása (baromfi, tojás, tejtermékek árusítása) biztosította. Ha a nagyobb testvér szolgáló volt Makón, előfordult, hogy a gazdag családból használaton kívül került ruhákat odaajándékozták a szolgálónak, aki hazavitte testvérének. Kisfiúknak az 1920-as évektől ing, kabát, csizma, nadrág, ahol ez nem volt, ott vékonyszárú, keskeny nadrág volt az öltözete. Kora tavasztól késő őszig mezítláb jártak a gyerekek iskolába is. A lányok fejére piros vagy világoskék flanell kendőt vettek. A jobb módú családok báránybőr kucsmát, mások sapkát (sipkát), majd svájci, ill. kötött jumbó sapkát vásároltak a fiúknak. Felsőruhának nagykendőt, ill. kuzsu-féle mellényt hordtak. „A gyapjú szvetter a 30-as években jött divatba. [...] Amikor a kis kötött kabátok a vetterek (szvetter) és a pulógerek (pulóver) általánosan elterjedtek, akkor a korábbi kis lajbik (mellények) elmaradtak... Az is előfordult még tehetősebb családban is, hogy télen szalmával kitömött harisnyaszárat tettek a gyerek nyaka köré sál helyett."

14 Télen a fiúk hosszúszárú cipőt, csizmát, lányok hosszúszárú cipőt viseltek. A legszegényebbek, szövetből varrt botost húztak a lábukra. Ünneplő ruhája minden iskolás gyereknek volt. Az elemi iskolában az alapismeretek elsajátítása mellett kiemelt szerepe volt a vallásoktatásnak. A kisiskolás kor fontos egyházi eseménye az első áldozás. Első 13 Koller István 1929. 302-303. 14 Szigeti György MFM NA 963-87/7