A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Markos Gyöngyi: Adatok az apátfalvi gyermek 20. századi életéből

Már a karonülő gyermek megismerkedett a háziállatokkal: kasba tett szalmán nézte a fejést, karban a tyúketetést. 2-3 éves korukban mind a lányok, mind a fiúk részesei voltak a munkának. Legelső feladatok voltak: - csirkeitatóba vizet önteni, - a varjúk és kányák elhessegetése, - csirkék kihajtása a kertből, - kiskacsának vizet hozni stb. A 4-5 éves kislány az anya mellett kisteknőben mosott, gyúrta a tésztát. A fiúk kukorica morzsoláskor már 6 évesen csutkáztak, azaz a csutkán maradt magokat kézzel leszedték, ill. krumpli szedésekor a fészekben maradt krumplit felszedték. „Ötéves korában a pátfolvai tanyai gyerek a disznókra, malacokra már maga is tudott vigyázni, de a tehenet 6 éves kora előtt még nem bízták rá. [.,.] Ha volt pulikutyája, akkor az is segített a kis pásztornak. A liba után azért mégis a birka volt a legalkalmasabb jószág a pásztorkodó gyermek szoktatására.[...] A lányok is már 4-5 éves korukban libapásztorok voltak."

10 A kisgyereknek volt kis vödre, locsolója, még kis seprűt is kötöttek neki. Iskoláskor

11 „Az iskola küszöbének átlépése határkő a gyermekek életében. Ettől fogva fokozatosan fogyatkoznak önfeledt, gondtalan napjaik, s szaporodnak a kötelességeik. Ahogy szellemiekben gyarapodnak, többet és többet kell tanulniok, ahogy testileg erősödnek, nagyobb és nagyobb részt kell vállalniok a gazdasági és házi munkákból."

12 - írja Gazda Klára az esztelneki gyerekekről. Megállapítása az ország más vidékeire is érvényes. Az iskolás gyermek ideje és tevékenysége megoszlik a család, az iskola és a korosztálya hagyományos keretei között. Az iskola Az apátfalvi iskola korai történetéről tudjuk: „a róm.kath. plébánia történetében feljegyeztetett, hogy 1788-ban a kántori tiszt elválasztatott a tanítóságtól, tehát már jóval előbb népoktatásnak kellett lennie. 1848. május hó 28-án új iskolaház alapköve tétetett le, de az építkezés félbemaradt a bekövetkezett szabadságharc mozgalmai miatt. Majd későbbi években az iskolaház építése 2 tanteremmel és 2 tanítói lakással befejeztetett, s 1855-ben megszerveztetett a leánytanítói állás is. 1869 év június havában községi közgyűlés kimondta, hogy az addig róm. kath. felekezeti iskola jellegét községi jellegűvé változtatja. 1876. év szeptember havában a közs. iskolaszék megszervezte az igazgatótanítói állást és arra Sümegi István [...] tanítót megválasztotta. Az ő igazgatósága alatt fejlődött az elemi iskola fokozatosan 10 tanerőssé, majd 1892-ben felállíttatott az első, rá 2 évre a második tanyai iskola is. 1892. évben köz10 MFM NA 906-85/69-70 11 A fejezet földolgozásánál alapul használtam föl Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván V. Az iskolás- és serdülőkor hagyományai c. dolgozatát (MFM NA 963-87) 12 Gazda Klára 1980. 59.