Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
P. F1SCHL Klára - KULCSÁR Gabriella: Tiszán innen, Dunán túl. A kora bronzkor kérdései a kiskundorozsmai temető kapcsán
Tiszán innen, Dunán túl morva kutatás intenzíven kutatja ezen kapcsolatok kérdését." Az ivóedények deponálási szokásainak vizsgálata során, igaz, nem az egyfülű bögrék, de a hasonló funkciójú kétfúlű edények esetében eleveníthetünk fel két balkáni adatot is (korábban erről: KULCSÁR 2000, 61) (1. kép 18-19). Közép-Szerbiában a Bubanj Hum Ili/korai Vattina időszakban, Svetozarevo (ma Jagodina)-Vecina Mala (SRB) településen egy gödörben többek között 17 különböző méretű és altípusú kétfúlű edényből álló leletegyüttes került napvilágra (STOJIC 1986, Cl. 3-25). Tovább haladva a Balkán délebbi területei felé, az ún. Bubanj Hum Ili-időszakkal hozható kapcsolatba a görög makedónai Armenochori III lelőhelye (GARASANIN 1983, 723; MARAN 1998, 322, Taf. 82), ahol a település utolsó rétegében egy gödörben 30 kétflilü és 1 egyfülü bögrét találtak (ún. "Pottery deposit": HEURTLEY 1939, 57-59, 85, Kat. 329-349; HANSCHMANN-MILOJCIC 1976, 214, Taf. 89. 3-5). Ez a korai helladikum II-III időszakát képviseli, de a középső helladikum eleji datálást sem lehet teljesen kizárni, ami többé-kevésbé a magyarországi kora bronzkor 2-3. időszaknak feleltethető meg (MARAN 1998, 108-109, 380, Taf. 82). Mindezek kapcsán újra felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy a nagyrévi mellett a korai Maros/Obéba-Pitvaros leletkörök eredetének és kialakulásának kérdései is több ponton tisztázatlanok. A hagyományos délkelet-európai eredeztetés (BŐN A 1965; BÓNA 1975, 108-109; BÓNA 1992, 13, 21) mellett a helyi gyökerű átalakuláson alapuló kulturális átrendeződés gondolata is felmerült (O'SHEA 1996, 363). Feltehetően a kettő között találjuk majd meg az igazságot. A Kárpát-medence déli területeit az észak-balkáni kultúrkörökkel összekötő folyók mentén megjelenő közép-szerbiai proto- és korai Vattina-csoportok szerepe ebben a folyamatban nem lehet elhanyagolható (BOGDANOVIC 1986, 100; GRCKI-STANIMIROV 1996, 72-76). A Vattina-kultúra elterjedésének déli peremén, Közép-Szerbiában fekvő Ljuljaci korai, I. rétegében pl. a jellegzetes kétfúlű edények mellett egyfülű bögrékkel is találkozunk, melyek nem teljesen, de emlékeztető párhuzamai a most vizsgált kis füles bögréknek (BOGDANOVIC 1986, 47-48, Szl. 70, 203, Szl. 76, 209, Szl. 220). Ebben az összefüggésben kell szót ejtenünk ismét egy Zimony/Zemun (SRB) határában feltárt sírról is (VRANIC 1991). A Duna jobb partján zsugorított pozícióban (K-NY) eltemetett fiatal nő fejénél és lábánál összesen nyolc edény feküdt. A magas edényszám mellett a temetkezés fontosságát hangsúlyozza a halott fején talált arany lemezdiadém. A sír mellékleteinek és viseletének párhuzamai a közeli Belegisen túl a Pitvaros/korai Maros-csoportok körébe vezetnek (korábban erről KULCSÁR 2000, 59, 35. j.). A Zemun-Sljunkara-i temetkezést és a feltehetően vele egykorú BelegisGradac-i temetkezés(eke)t is a kora bronzkor végén (2-3?) a Morava-Duna-Tisza mentén megjelenő, részleteiben jól elkülönülő, de összességében mégis számos hasonlósággal bíró csoportokkal/leletkörrel hozhatjuk kapcsolatba. A közép-szerbiai Velika Morava völgyében feltételezett kulturális áramlás (Bubanj Hum III és Óbéba/ Pitvaros/korai Maros temetők kapcsolata) miatt érdekes lehet a korai Vattina-kultúrával való kapcsolatrendszer tisztázása is (lásd fentebb). Ez többször nehézségekbe ütközik, mivel meglehetősen kevés a jól datálható korai leletanyag, valamint a nagy földrajzi távolságokon belül megjelenő kétfülü edényekkel jellemezhető csoportok között hiányoznak az összekötő láncszemek. ARANY, RÉZ, BRONZ: ADATOK A KORA BRONZKORI FÉMMŰVESSÉGHEZ A kiskundorozsmai temetőben talált fémmellékletek (2. kép) alapvetően jól illeszkednek a kora bronzkor 2-3. fázisának fordulóján az alsó-Tiszavidéken megjelenő viseleti- és tárgykörhöz, 1 2 és jól párhuzamba vonhatók a sándorfalvai temetkezések viseleti elemeivel is. Az általánosnak tartható egyés többmenetes karékszereket e korai leletkör többi lelőhelyéről kiegészíthetjük egy viszonylag zárt fémtípus-együttessel: nyakperecek (Ösenhalsring), ciprusi tűk (Schleifennadel), szemüvegspirálok, továbbá aranyból (elektronból) készült tárgyak: egyszerű és spirál alakú hajkarikák (Lockenring és 11 Legutóbb erről összefoglalóan: PESK.4 2009. 12 Erről összefoglalóan legutóbb: O SHEA 1996; P. F1SCHL 2001. WAGNER 2005. 63
