Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

MFMÉ-StudArch 12 (2011) 609-628 ADATOK SZENTKIRÁLY HELYSÉGNEVEINKHEZ KISS Gábor „Ave beate rex Stephanae, Inclyta spes gentis tuae; Ave doctor et apostolae Credulitatis nostrae; Ave spectulum sanctitatis Et iustitie." (István király szentté avatására írt antifóna részlete, 1083.) Hiteles adatok szerint a Szentkirály helységnevek a 13. század legelejétől jelennek meg az írott forrásokban, ugyanakkor, amikor a többi patrocíniumból keletkezett helységnév is igazolható módon feltűnik a magyarországi helynévadásban (KRISTÓ 2000, 169-170). A szóban forgó Szentkirály helységnevek az eddigi vizsgálatok alapján kivétel nélkül olyan településeket jelölnek, amelyek templomát az 1083ban szentté avatott I. István magyar király (10001038) tiszteletére szentelték, vagyis nevüket az első keresztény magyar király égi oltalmába ajánlott templomukról vették. „Perdöntőnek számít, hogy Szentkirály helyneveink templomainak ismert patrocíniumai mind Szent Istvánhoz kapcsolódnak. " (MEZŐ 1996, 129). „Egyértelműen a magyarok első királyáré)!, Szent Istvánról van szó, akinek idején győzedelmeskedett a kereszténység a magyarok körében és kiépült az alapjaiban napjainkig tartós egyházi szervezet. " (MEZŐ 2003, 189). I. István szentté avatását I. Szent László (1077-1095) kezdeményezte. Oltárra emelését pedig VII. Szent Gergely (eredeti nevén Hildebrand) pápa (1073-1085) engedélye alapján végezték el (GYÖRFFY 1977, 389). Más kérdés, hogy a tényleges kanonizációt a pápa halála miatt valószínűleg csak Könyves Kálmán királynak (1095-1116) sikerült elérnie az 1106. évi guastallai zsinaton (GYÖRFFY 1977, 393). Szent István ünnepnapja oltárra emelésének napja: augusztus 20., amelyet a Szent László I. törvénykönyvének vélt, 1092. május 20-án megtartott szabolcsi zsinat végzéseinek 38. cikke (SZÖVEG „Idwez leegy bodog zent Isthwan kyral te neepednek nemes remeenseege. Idwez leegy my meg tereesewnknek byzon doctora es apostola. Idwez Leegy myndden zentsseeghnek es ygassaaghnak fenes tykore. " (A Karthauzi Névtelen fordítása, 16. század.) 1964, 44), már a kötelező egyházi ünnepek közé helyezett. István szentté avatásának és középkori kultuszának ma már szinte kisebb könyvtárnyi irodalma van (ERDÉLYI 1938; KARSAY 1938; BÁLINT 1977, II, 196-224; KLANICZAY 1986; MAGYAR 1996 stb.). Annak ellenére, hogy Magyarország két szent királlyal büszkélkedhet, a Szentkirály név az egész középkorban egyértelműen Szent Istvánra vonatkozott. „Ezen adatok egyértelműen igazolják: a középkor tudta, hogy a közelebbi megjelölés nélküli szent király Istvánt jelenti. " (KRISTÓ 2000, 173). „ ... a Szent Király titulus önmagában is számos esetben elegendő volt az Istvánra utaláshoz. " (MEZŐ 1996, 130). Ez a megfigyelés pedig már önmagában is logikusan feltételezi, hogy Szent István Szent Király elnevezése közvetlenül szentté avatása után megszületett. Mindezek alapján viszont alighanem joggal tehető fel, hogy a Szent István helynevü települések templomainak védőszentje legnagyobb részben éppen nem a magyar király, hanem az esetek többségében a 34-ben, Jeruzsálem városkapuja közelében vértanúhalált halt Szent István protomártír — az apostoloktól választott hét első diakónus egyike —, kisebb részben pedig I. Szent István vértanú pápa (254-257) — az ún. eretnekkeresztelési vita résztvevője — volt (MEZŐ 1996. 92-93; MEZŐ 2003, 130). Szent István magyar királynak kétségtelenül az egész középkor folyamán szenteltek templomokat, mégis valószínűnek látszik, hogy ezeknek a templomalapításoknak a zöme kultuszának virágkora 609