Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

Susanne GREIFF: A Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata. Adatok a 10. századi fém mellékletek és ezüstpénzek lehetséges összefüggéseiről

A Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata vélhetően a primer ércek szennyezésének köszönhető. A bizmut-tartalom — mint ahogyan a többi vizsgált fémikus elem is — érclelőhelyről lelőhelyre változik. A kupellálás során a bizmut ugyan megoszlik az ezüst és az ólom(Il)-oxid között, a kiindulási anyagban lévő nagyobb bizmut-mennyiség azonban a későbbi ezüst ötvözetben is magasabb értékekhez vezet (MC KERRELL-STEVENSON 1972). A kupellációs eljárás alá vetett ezüstben jellemző a bizmut 1%-ot nem meghaladó jelenléte. Cink: az ezüstben ritkán található cink, az 595. sír leleteinél is alig több, mint 1%-ban van jelen. A lábperec a maga 1,13%-os középértékével a legtöbb cinket tartalmazó tárgy. A cink mennyisége a legtöbb vizsgált leletben az elemző készülék kimutathatósági határa: 0,01% alatt van. Három veretben 0,4-0,74% közötti (2010.3.3., 5., 19.), míg egy övveretben (2010.3.7.) 0,41%, illetve egy lábbeli veretben (2010.3.20) 0,24%-ban mutatható ki cink. További fémmellékletek a kiskundorozsmahosszúháti 595. sírból Aranygyűrű (2010.3.8). Munkánk során a már említett ezüsttárgyakon kívül néhány arany- és színesfém tárgy anyag-összetételi vizsgálatát is elvégeztük. A gyűrű egy karikából és egy foglalatból áll, amelyben egy kék, enyhén sérült betét van. Utóbbi a mikroszkóp alatt eredetileg átlátszó anyagnak tűnik. Kalcium-nátrium (mész-nátron) üvegként lehetett beazonosítani, amelyet rézzel és kobalttal kékre színeztek. A gyűrű karikája és a foglalata réztartalmú arany-ezüst ötvözetből áll, amelynek 67,2%-a arany, 26,6%-a ezüst és 6,2%-a réz. További elemeket nem lehetett kimutatni. A gyűrűkarika és a foglalat közötti forrasztás egy nagyobb réztartalmú arany-ezüst ötvözettel készült, míg magán a foglalaton lévő forraszhely 80%-ot meghaladó ezüsttartalmú forraszanyagból készült. Rombusz alakú ruhaveret (2010.3.23). A préselt veret 83,7% aranyat, 12,9% ezüstöt, és 3,4% rezet tartalmazó aranyalapú ötvözetből készült. Mind a négy vizsgálati ponton palladium nyomait találtuk, bár a módszer jellegéből (Rh-röntgencső) fakadóan a palladium jelenléte nem bizonyítható. Lábperec (2010.3.27). A színesfém karperec sárgaréz ötvözetből készült, amely 90% réz mellett bő 8% cinket tartalmaz. Emellett ón (1,8%) és ólom (1%) található benne kevés nikkel és vas mellett. Érmek a Kiskundorozsma-Hosszúhát-halom 100. sírjából A négy vizsgált énné (2. kép 1-8) időbeli sorrendben 888 és 950 közé tehető (BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2001, 384), melyek Berengar, Provence-i Hugo és II. Lothar veretei, és valamennyi Itáliában készült. Berengar Rex (888-915) (2002.18.4) Provence-i Hugo és II. Lothár (931-947) (2002.18.5) Provence-i Hugo (926-945) (2002.18.7) II. Lothar (945-950) (2002.18.8) A négy érme (a következőkben az egyszerűség kedvéért a leltári szám utolsó számjegyével jelölve) eltérő összetételű, bár a 4. (Berengár) és a 8. (II. Lothar) számú egészen hasonló egymáshoz (1. táblázat). 3,5% és 4,9%-os réztartalmuk jelentősen alacsonyabb, mint a többi érme esetében. A bennük lévő ezüst mennyisége: 94,7% és 93,5% szintén nem áll messze egymástól. Mindkettőjükben van ólom, arany és bizmut összehasonlítható nagyságrendben. A 7. számú érme (Provence-i Hugo) 12,4%-os réz- és 85,8%-os ezüsttartalmával egyértelműen elkülönül az előbbiektől (1. kép 1), azonban arany, ólom és bizmut ebben is megtalálható. A legtöbb réz az 5. számú énnében (Provence-i Hugo és II. Lothar) található. 23,8% rézmennyiséghez képest csupán 74,5% ezüst van benne. Egy aranyból, ólomból és bizmutból álló másodrendű elemspektrum itt is jelen van. Az eredmények értékelése Elsőként a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát lelőhelyről megvizsgált fémmellékletekhez, illetve a Hosszúhát-halom 100. sírjából származó érmékhez felhasznált különféle ezüstötvözetek technikai tulajdonságairól kell szólnunk. Ezen kívül tisztázandó, hogy alapvetően felhasználhatták-e a 100. sír érméit mint alapanyagot az 595. sír díszeinek előállításához. Végül összevetjük egyéb, 10. századi díszítmények és érmék már publikált anyag-összetételi vizsgálatainak adataival. A felhasznált ezüstötvözetek jellemzői Az ezüst tiszta fém állapotában puhasága miatt nem igen alkalmas díszítmények és érmék készítésére, ezért kis mennyiségben más fémmel, pl. rézzel ötvözik, hogy célzott megmunkálással, melegí483