Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez

10. századi temető Szeged-Kiskundo rozsma, Hosszúhátról elő. A szarvasi temetkezéshez hasonlóan (LANGÓ 2000,303) a dorozsmai síregyüttes is a veretek hasz­nálatát a 10. század középső harmadára, annak is inkább a második felére keltezi. Kör alakú préselt ruhaveretek - kaftándíszek: A fej­fedő és a rombusz alakú ruhaveretek mellett az 595. sírból a nyaktól a váz gerince mentén egészen a me­dencéig, varrólyukakkal ellátott 21 darab, kerek pré­selt veret (15-17. kép) került elő. A gyöngykeretes, koncentrikus díszű veretek egy része feltehetően vi­seleti helyzetben feküdt, de a ruha vonalát, záródá­sát — valószínűleg állatjárás okozta elmozdulásuk következtében — pontosan nem rajzolják ki (15. kép 1-2). Méretüknél és helyzetüknél fogva az biz­tosnak látszik, hogy a felsőruházatot díszítették, va­lószínűleg a kaftán szegélyét, vagy a két párhuza­mos szegély mentén helyezkedtek el. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy a fémveretek elhelyezkedése nem használható fel kritika nélkül az egykori ruhák szabásának rekonstrukciójánál (KÜRTI 1996, 152). Két típusuk került elő, közel azonos számban. Tíz veretet három koncentrikus gyöngysorminta keretez (16. kép), míg a kisebb méretű 11 veretet csak kettő (17. kép). A két típus vereteinek elhe­lyezkedésében nem mutatkozott rendszer, azt a ko­rábbi megfigyelést azonban ez a temetkezés is megerősítette, hogy az egykori kaftánt többfajta verettel is díszíthették (RÉVÉSZ 2001, 21). Vélemé­nyünk szerint a kiskundorozsmai 595. sír tárgyalt vereteinek helyzete a felsőruházat/kaftán temetés során történt megoldásával, megrongálásával is összefüggésben áll(hat), mely a korszak gyakori és ma már jó dokumentált jelensége (RÉVÉSZ 2001,21). A tárgyalt verettípus az egyik legelterjedtebb préselt (ruha)veret típus, de fejfedőn és más visele­ti helyzetben is került már elő. Közeli párhuzamai a régióból Sándorfalva-Eperjes 93. sír (FODOR 1985, 9. kép 23-25), Jázova (SRB), ul. Proletarska 26., Lé­vai J. háza 5. sír (STANOEV 1989, 46-49; BÁLINT 1991, 227-228; 3 1 RÉVÉSZ 2001,20-21), Zsana, Eresztő-Kőkút (H AMPEL 1905, 427, 648; VARGA 2009, 48), Szentes­Derekegyházi oldal, D-3 tábla 5. sír (LANGÓ-TÜRK 2003). ~ Összességében a felsőruházat díszítésénél a Dienes István által közölt Orosháza-Pusztai Ignác­né tanyája 2. sírban feltárt nő viseleti rekonstrukci­óját valószínűsíthetjük a kiskundorozsmai 595. sír esetében is (DIENES 1972,37). Apró veretek a vállakon - a hajfonat díszei? A váz két oldalán, a vállak és karok mentén, illetve a bor­dákon feltárt nagyszámú apró, ezüstből öntött, ara­nyozott, nittszeges veret esetében talán a legnehe­zebb (9. kép 12-14) az eredeti viseleti helyzet, illetve funkció meghatározása. A veretek formailag három csoportba sorolhatóak (10-13. kép), elhe­lyezkedésükben szabályszerűség nehezen fedezhe­tő fel. 1. A váz mindkét oldalán előkerült 3, illetve 4 nagyobb, nyolc szirmos öntött veret, melynek a mintát keretező szegélye hullámos kialakítású. A jobb felkaron egymáshoz viszonyított távolságuk szabályosnak tűnik. 2-3: Körülöttük és főként a bordákon nagyobb számban szegély nélküli, 3 3 il­letve 6-6 db, a peremén gyöngymintával díszített apró veret feküdt (9-13. kép). A veretek sírbeli helyzete — a jobb és bal olda­lon egyaránt — nagyjából egyenes vonalú volt, s ez első ránézésre hajfonatba font szalagok dí­szítését valószínűsíti (9. kép 12-14). A hajfonatko­rongos síroknál már bizonyított, hogy a függesz­tő-szalagokat apró veretekkel ékesíthették, melyek gyakran több ágra oszlanak. A karosi 11/47. sírban ez jól megfigyelhető is volt, ahol Révész László a váz két oldalán elhelyezkedő többi ruhaveretet a vállakra nyitott kaftán díszítményeiként határozta meg (RÉVÉSZ 1996, 24, 139. t.). A zempléni sírban szintén sok apró veret került elő pl. a váz jobb vál­lán (BUDINSKY-KRICKA-FETTICH 1973, 183, Abb. 27). A veretek sírbeli helyzete azonban nem teszi lehe­tővé ezeknek az apró vereteknek a pontos viseleti rekonstrukcióját. Mivel a dorozsmai sírban nincs hajfonatkorong, így a hajfonatba font szalagokat - bolygatatlan, jobban dokumentált párhuzam hí­ján — egyelőre nem tudjuk biztosan rekonstruálni. Nittszeges felerősítésük, valamint azon megfigye­lés alapján, hogy a felsőruházatot díszítő veretek többnyire a váz, illetve a mellkas középső részén helyezkednek el, úgy véljük, hogy az említett nagy számú apró veret nem az oldalra megnyitott kaftán gallérjának díszítménye volt. A veretek elhelyezkedése a vállak mentén kon­centráltabb (9. kép 12), míg a bordák és helyen­31 Tévesen 2. sir, vö. RÉVÉSZ 2001. 40. j. 32 A további párhuzamokhoz lásd RÉVÉSZ 2001, 37. j. 33 Ez az általánosan elterjedt verettipus nagy obb méretű veretekkel egy ütt több funkcióban, pl. lábbeli veretként Csorna-Sülyhegy (HAMPEL 1900, 610. XLV1U i. 10-12), vagy lószerszám-veretekkel együtt: Karos 11/49. (RÉVÉSZ 1996. 69. t. 13 24), 11/52. sir (RÉVÉSZ 1996. fi9. t. 52-56. 59-63), illeh>e rátét-veretként (RÉVÉSZ 1996. 90. t. 6-11) is előfordul. 433

Next

/
Thumbnails
Contents