Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Falko DAIM - Jérémie CHAMEROY - Susanne GREIFF - Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századból és egy új lelet Dél-Magyarországról
Császárok, madarak, indadíszek ző vonalakból áll. A vonal intenzitása a tárgyban lévő mindenkori tömeghányadtól függ. A különböző vonalak a detektorban egy spektrummá állnak össze, amely azután minőségileg és — ismert összetételű standard próbák alapján történt hitelesítéssel — mennyiségileg is kiértékelhető. Raszter-elektronmikroszkóp „REM": A parányi amalgámgolyócskák felületi vizsgálatát raszterelektronmikroszkóppal végeztük. A raszter-elektronmikroszkópokban 4 9 egy képalkotó módszer sokszoros nagyítással egyesül az elemanalízis lehetőségével. A tárgyat vákumban gyors elektronokkal lövik, amelyek egy határtalan mélységélességü kép létrehozását teszik lehetővé, ugyanakkor a tárgyban lévő atomokat az ún. fluoreszcens sugárzás kibocsátására ingerlik. Ezt a sugárzást egy detektor fogja fel. A sugárzás minden egyes kémiai elemre jellemző hullámhosszokat, illetve energiahelyzetet mutat, amelyeket spektrumok ábrázolnak. Az elemzés elve ebben megegyezik a mikro-röntgenfluoreszcens analízisével, az elektronmikroszkópnál azonban a tárgyat energiában gazdag röntgensugarak helyett gyorsított elektronokkal lövöldözik. Mivel azonban a REM-nél sokszoros nagyítás érhető el, így kisebb területek elkülönített elemzése is lehetővé válik. Nemvezető tárgyaknál az elektronbelövés statikus feltöltődést okoz, amelyet csak speciális elektronmikroszkópban lehet áthidalni vagy pedig jól vezető anyag, úgymint arany vagy grafit leheletvékony felvitelével lehet megakadályozni. Mérési eredmények Az aranyozásnál, valamint az ezüstötvözeteknél a meglévő elemek és azok mennyiségi részaránya került meghatározásra, a korróziós termékeknél ugyanakkor a durva felszínek és a hiányzó referencia-standardok miatt a meglévő kémiai elemeknek tisztán minőségi azonosítására került sor. Az ókori forrasztások optikailag gyakran nehezen felismerhetőek az ötvözet és a forrasztás között hiányzó színkontraszt, a forrasztóvarratok finomsága, az elfedő korróziós termékek, vagy pedig az aranyozási rétegek jelenléte miatt. Az ókori ezüstforrasztásoknál vagy ólom-zink tartalmú lágyforrasz feltételezhető, vagy olyan réztartalmú ezüstötvözetek, amelyek kémiai forrasztás formájában, vagy közvetlen forrasztásként kerültek felvitelre (WOLTERS 1996). A forraszvizsgálatokra is csak olyan próbapontok alkalmasak, amelyeket nem fed be teljesen az aranyréteg. Az aranyozásban hiányosságokat felmutató szerkezeti elemek között lévő kötéshelyek, amelyek feltehetően össze voltak forrasztva, egyike sem volt ép fémes állapotban. A mennyiségi mérés ezért nem volt lehetséges. A forraszhelyeket, mivel optikailag nem megkülönböztethetők, egy olyan síkrácsban vizsgáltuk, amely leképezi a különböző elemek területi eloszlását. Az aranyozások vizsgálatánál elsősorban jelentős mennyiségű higany jelenlétét kerestük, amely általában a tűzaranyozásra utal (ANHEUSER 1999). Mennyiségi eredményeket tartalmazó táblázatokban több mérésnél a középértéket és a standard deviációt adtuk meg. Az aranyozás vizsgálati eredményei: Az övveret képes oldalán a már optikailag is nagyon homogénnek és kompaktnak látszó aranyozási réteg kémiailag is homogén. Az arany és az ezüst mellett látszik a tűzaranyozásra jellemző magas higanytartalom (1. táblázat; 8. kép 5). Mérési hely Au Ag CM Hg öszszes leírás 1. 62,51 24,84 0,27 12,38 100 a száj környéke 2. 53,92 33,1 0,26 12,71 100 a haj szélénél 3. 51,58 37,03 0,36 11,04 100 díszítésszél belül 4. 62,65 24,31 0,25 12,79 100 pálmaág átlag 57,67 29,82 0,29 12,23 standard deviáció 5,76 6,27 0,05 0,81 /. táblázat: Az előlap aranyozása Az ezüst vizsgálati eredményei: Az ezüstötvözeteknél csupán egyetlen helyet tudtunk elemezni (8. kép 2). Az ezüstötvözet azokból a tipikus adalékanyagokból áll, amelyek az egyéb ércekkel együtt való előfordulás következtében, a kémiai tisztítás folyamata és a nyersanyag tulajdonságainak javítása céljából történt adalékolás révén belekerültek (2. táblázat). A mennyiségek az ókori ezüstötvözetekre szokásos határok között vannak. 49 Készülék: Zeiss DSM 962. EDAX-Analytik. nitrogénnel hűtött, az Oxford Microanalysis Group 690l-es modellje. 349
