Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
PÁSZTOR Adrién: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről
A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről gyöket is fűztek. A borostyánból csiszolt darabok formája változatos (különböző gömbös, hengeres, hasábos és amorf alakúra csiszolt típusok és típusváltozatok), szinte mindegyik példánya az átlagos gyöngyhöz hasonló méretű, csak ritkán nagyobb annál (pl. 9. sír: 1. kép 1). A borostyánok a 11., 17. sír vegyes összetételű gyöngyfajtái között is domináns alkotóelemek. A borostyán szintén egyedi és meghatározó dísz a késő antik hatású, mediterrán jellegű „bizáncias" stílusú gyöngysorok esetében is (8-9., 13. sír). A különböző formájú üveggyöngyök közé fűzött késő antik, római kori hagyományokból táplálkozó kevés számú karneol (6., 9., 30. sír), ametiszt (5. sír), aranylemezből formált (6. sír), illetve a magas mesterségbeli technikai tudást igénylő, esztétikus és drága arany- és ezüstfóliás üveggyöngyök (6., 8-9., 11., 13., 29-30. sír) jelenléte mellett a csiszolt borostyánok nagy száma a horreumi temetkezések feltűnő társadalmi gazdagságát bizonyítja. 2' A gyöngyékszerek között ritkák a különböző típusú, homogén anyagú gyöngyökből összeállított nyakdíszek (11., 14., 32. sír). Változatos fajtájú üveggyöngyökből fűzték pl. a 11. sír nyakláncát, és sajátos, ritka díszű dudoros gyöngyöt helyeztek el a 32. sírban, ugyanakkor a 14. sír halottjának füzére egy olyan hasábos és magfonnájú borostyánokból összeállított gyöngysor, amelyet pl. gazdagabb Kárpát-medencei gepida- és langobard kori köznépi temetkezésekben is megfigyelhető. 2 2 Egyes horreumi füzérekben az uralkodó gyöngytípusok mellé (pl. borostyán) kísérőgyöngyként különböző római kori előzményű, késő antik hagyományú gömbös, hengeres, hasábos, csepp, vagy mag formájú üveggyöngyöket is felfűztek. A gyöngyök tipológiai és tipokronológiai elemzése alapján, illetve az egyes sínné 11 ék letek kronológiai besorolása ismeretében langobard kori keltezésűek a 6., 8., 9. sír nyakláncai. Az 5. sír gyöngysora legkorábban az avar honfoglalás időszakára, illetve a 6. század harmadik harmadára tehető. Hasonló keltezésű a 13. sír borostyánokkal és római kori hagyományú üveggyöngyformákkal tarkított sora is, amelynek kedveltsége elvétve még a 7. században is megfigyelhető. Ugyanakkor a horreumi gyöngyöt is tartalmazó temetkezések többsége (11-12, 14., 17., 29-30. és 32. sír) a kora avar korra, a 6. század hannadik harmada - 7. század eleje (7. század első fele?) közötti időszakra datálható (2. táblázat). Az elemzett nyakláncok jelentős része késő római, késő antik, bizánci hatású stílusjegyeket hordoznak (pl. GREIFENHAGEN 1975, Taf. 31.1-2; ROSS 1962, Pl. B, No. 1,E; BYZANZ 2010, Fig. 14, AF 323/EC.), amelyek meghatározóan jellemzik a gyöngyöket is tartalmazó sírok leletegyütteseinek vegyes származású összetettségét (1. kép 1-2). Másrészről pedig az egyes gyöngyök és füzérek határozott kapcsolatot mutatnak a Kárpát-medencei kora avar kori gyöngydivattal is, amelyek elsősorban a Rajnavidéken és a Meditenaneumban továbbélő késő római üveggyártó központok mühelytermékeiként kerülhettek a honeumi kis közösség ékszerei közé (1. kép 3-5). 21 Hosszú ideig a borosty ánkő a távolsági kereskedelem egyik legfontosabb árucikke volt. Kereskedelmük virágkoréit a római császárkorban az Kr. u. 1-2. században élte. A borostyángyöngyök a 2-4. századi dél-alföldi köznépi szarmata sírok gyakori mellékletei. Jelentőségük a késő császárkori római provinciák árucsere forgalmában még a 4. század 2. felében is kimutatható (GABLER 1990. 204). Közöttük a gömbös és a hengeres formák a legkedveltebbek (LÁNYI 1972. Abb. 63, 50-51. 54-55. 63-64. 182-183; TEMPEL MA NN-M4 CZ YNSKA 1985. 65-68). Az 5. századtól a borostyánkereskedelem a Duna-vidéken és Eszak-Galliában is észrevehetően fellendült. Az 5. század közepére, középső harmadára a gepida-, illetve langobard kori jobb módú nők és gyermekek ékszerei között a gömbös és korongos formák mellett a szabályosabb, geometrikus és a félgömb. lapított gömb, illen e lencse formájú borostyángyöngyök is uralkodóvá váltak (VE ECK 1931, 51. Taf. 32, 1-2; Taf. 33. 1-2; NAGY 2007, 107). Az 5. század végi - 6. század eleji gepida temetkezések nyakláncait és viseleti tárgyait (pl tarsolyok, övcsiingök) gyakran gömbös, korong, hengeres (B TÓTH 1994. 296-297) és hasábos borostyánokkal is díszítették. A különböző (többnyire gömbös, hengeres, hasábos, mag) formára alakított borostyángyöngyök már a 6-7. században elterjedtek a nyugati germán viseletben, pl. Sindelfingen temetőjében is (VE ECK 1931. 51-52, Taf. 32. 3.). A legkorábbi avar kori nyakláncokon is megtalálhatók, egy-egy péUUinyuk még a 7. század utolsó harmadának viseletében is fel-felbukkant (PÁSZTOR s. a.a. 50-51. j.). 22 Pl. Kiszombor 350. sir (TÖRÖK 1936. 21. Lit. t.; BÓNA-B HORVÁTH 2009. 18. Taf. 1, 2, Gr. 69). 239
