Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

PÁSZTOR Adrién: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről

MFMÉ - Stud Arch 12 (2011) 225-234 A KESZTHELY-FENÉKPUSZTA HORREUM MELLETTI TEMETŐ GYÖNGYLELETEIRŐL PÁSZTOR Adrién A keszthely-fenékpusztai (Valcum) késő római erőd (BARKÓCZI 1968, 276, Fig. 1; DAIM 2000, 469) nyugati fa­lánál, az ókeresztény bazilika közelében a Horreum (magtár) keleti oldala mellett 1959 és 1992 között 39 sírt tártak fel (MÜLLER 2002, 192). Az itt megtele­pedett, többségében késő antik kultúrájú romanizált etnikum temetkezései zömmel egy gazdag vezető réteg emlékanyagát tartalmazzák (BARKÓCZI 1968; STRAUB 1999). Idegen mivoltukat a Kárpát-medencé­ben 568-tól uralkodó korai avarok jellegzetes em­lékanyagától jelentősen eltérő leletek reprezentálják. E tárgyak vegyes származása, a késő antik hagyo­mányú, főleg a helyben készített mediterrán jellegű női ékszerek, viseleti tárgyak (pl. kosaras fülbeva­lók, stílustűk, korongos fibulák, hajhálók, stb.), bi­zánci származású ékszerek, övcsatok, övgarnitúrák, kelet-alpi típusú övgarnitúrák és germán (langobard) jellegű övdíszek, fibulák jellemzik. 1 A horreumi nyakdíszek gyöngyékszerei — mint ahogy azt pl. a keszthelyi déli erődfal előtti sírok gyöngysorainál is megfigyelhettük (PÁSZTOR 2010; PÁSZTOR s. a.b) — stílusukban és összetételükben is kevert származású sokszínűséget mutatnak. Az eltemetettek közül 12 sírban (5-6., 8-9., 11-14., 17., 29-30., 32. sír) találtak gyöngyöket (2. táblázat). 2 Ezek az ékszerek a női (6., 11., 13-14., 17., 29-30. sír), leány (8-9., 12.) és gyerek (5., 32.) sírok mellékleteiként kivétel nélkül a halottak nyaktájékán, a mellkascsontok között hevertek. A gyöngyök tipológiai rendszerezése során az adatbázisba felvett 581 db gyöngyöt 9 főtípusba (I., III., V., VII., VIII., IX., X., XI., XIII.) soroltuk. 3 Anyaguk szerint többnyire üvegből formáltak (521 db), közöttük megtalálhatóak az arany (21 db: 9., 11., 13., 29-30. sír) és ezüst (28 db: 6. sír) lemez­fóliások is. Viszonylag kevés a csiszolt drágakövek aránya: 5 db karneol és 1 db ametiszt. A bo­rostyánból csiszolt fonnák száma az előzőekhez képest viszont említésre méltó: 54 db (1. táblázat). A HORREUMI GYÖNGYSOROK CSOPORTOSÍTÁSA, KRONOLÓGIAI BESOROLÁSUK A legújabb kutatások eredményei szerint néhány temetkezés (köztük az 5., 8., 9., 13., 29., 30. gyön­gyöt is tartalmazó sír) langobard kori (pl. BIER­BRAUER 2004; VIDA 2009, 72; MÜLLER 2010, 242-245; VIDA s. a., 14-15). A gyöngysorok tipokronológiai elemzésével a gyöngyöket is tartalmazó sírok idő­rendjének pontosításához kívánunk hozzájárulni. Langobard viselet díszeként értékelhetjük a 9. sírban eltemetett lányka, római kori, késő antik ha­gyományú, többségében köles méretű zöld üveg­gyöngyökből fűzött, s karneollal, aranyfóliásokkal, különböző alakúra csiszolt borostyánokkal, illetve hengeres, hasábos, gerezdelt gömbös üveggyöngy fonnákkal tarkított kétsoros nyakláncát (1. kép 1). 1 BIERBRAUER 200-t; KISS 2008; VIDA 2009. Legújabb összefoglaló értékelés: V/D.4 s. a. 2 A 2. táblázatban jól látható, hogy a gyöngyök adatfelvétele sajnálatos módon nem teljes körű. A keszthelyi Balaton Múze­umban végzett gy űjtőmunkát Müller Róbert és Straub Péter segítette elö. Jelen publikáció színes felvételei Heinrich­Tamáska Orsolya közreműködésével készültek. 3 A gyöngy ök csoportjait, típusait egy korábban kidolgozott rendszer és módszer szerint (PÁSZTOR 1995; PÁSZTOR 1996) LOTUS 1-2-3, majd Access '97 adatbáziskezelő program felhasználásával bővíthető adatbázisban rendszereztük, és kódrendszét az új gyöngytípusok felvételekor továbbfejlesztettük. 235

Next

/
Thumbnails
Contents