Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

PÁSZTOR Adrién: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről

PÁSZTOR Adrién Összetétele és stílusának jellege rokon a Keleti-Alpok vidéki romanizáltak késő antik gyöngysoraival.'

4A sír a bizánci ékszerek, késő antik viseleti tárgyak (pl. áttört nyelű ruhatű) alapján a 6. század utolsó harmada elé keltezhető (VIDA s. a. 15). Az 5. sír előkelő rangú kislányát gazdagon felékszerezett viselettel és 5 db gyönggyel temették el: 1 db apró, köles méretű hengeres, 3 db kék bikónikus forma és 1 db vörös alapon 3 kétrétegű fehér+zöld dudoros és 3x-os fehér hurokfolyatott rátétdíszes opak üveggyöngy (1. kép 3). A római kori és késő antik előzményű, monokróm, fényáteresztő, kék árnyalatú kúp és bikónikus alakúak (pl. PRÉDA 1980, Pl. XXVI. M 319. M 331, Pl. XXVII. M 350) az 5-6. századi germán" és észak-itáliai langobard (pl. di Voltago, I LONGOBARDI 452, 454, X. 137, X. 138), illetve avar kori nyakláncok kísérőgyöngyei/

1 A tojásdad alakú, kékes ametiszt gyöngy a késő antik, bizánci analógiák alapján az ékszergallér csüngődísze lehetett (UENZE 1992, Taf. 126. 3 b). A kétrétegű dudoros rátétdíszes üveggyöngytípus pedig az avar kori gyöngyök azon nagy családjába tartozik, amely már az avar honfoglalás első generációjának legkorábbra keltezhető leletei között is megjelent.

7 Az 5. sír 3 db rátétdíszes gyöngyének típusvariációi még a 7. század középen, 2. harmadában is kimutathatók.

8 A schtrezheimi példák alapján e gyöngyfajta 565-600 évek közötti felbukkanása (KOCH 1977, 202-203, Gruppe 21: Farbtaf. 2, 21, Gruppe 25: Farbtaf. 2, 25,1) alapján feltételezhető, hogy az 5. sír leletegyüttese legkorábban az avar honfoglalás közeli években, esetleg a 6. század utolsó harmadában kerülhetett eltemetésre. A 6. sír vegyes összetételű, késő antik hatású gyöngysorának többségét a különböző borostyán, karneol és fóliásokkal tarkított római kori hagyományú, kék és zöld színű hosszú henger, nyújtott bikónikus, csepp formájú üveggyöngyök, s a poncolt felületű, gyűrűs peremű arany lemezgömb" alkotják (1. kép 3). A nyaklánc datáló értékű gyöngytípusa a csurgatott díszű, nagyméretű opak üveggömb (pl. Schtrezheim 509. sír, KOCH 1997, Farbtaf. 37,3; 38,1; 208. Gruppe 2-3: 545/50-565-590/600) mellett a vörös testű, sárga hurokfolyatott

1

1' és az 5. sírban már megismert kétrétegű dudoros és hurokfolyatott rátétdíszes „szemes" (VlDAs. a.) gyöngy. Ez utóbbiak határozzák meg a gyöngysor keltezésének felső határát is, amelynek segítségével a római hagyományú és kora bizánci ékszerekkel, késő antik viselettel ellátott női halott sírjának időrendjét a 6. század utolsó harmadára tehetjük (VIDA S. a.). A 8., a 13., és a 17. sír gyöngysorai stílusukban és összetételükben is rokon vonásokat mutatnak. Jellegüket a nagyszámú borostyán mellé fűzött kékes és zöldes színű római kori és késő antik gyöngytípusokkal vegyes összetétel határozza meg. A gyöngyleletek alapján a sírok kronológiailag nehezen behatárolhatók. Mindkét sír halottját 4 Krajn (STARE 1980, 117-118, 27. t. 61.2; 88. t. 292.3); Rifnik: 18., 35., 71., 76. sír (BOLTA 1981, T. 3, T. 5. T. 11. T. 12). 5 Xanten 46. sír, Junkersdorf 128. sír (SIEGMUND 1998, 302; 63. Komb. Gruppen F. G; Taf. 1. 47,5). 6 Pl. Szekszárd Bogyiszlói út 314. sír (PÁSZTOR 2001. 5. kép), Székkutas 120., 523., 163. sír (PÁSZTOR 2003, 4. kép 25-25.2). Efényáteresztő antik jellegű példányok formai előzményei az avar nyakláncok jellegzetes alkotó elemeiként megjelenő fehér, sárga, szürke, kék, vörös és barna színű variánsoknak. Karakteres változataik a 6. század második fele - 7. századi nyugati germán, frank, alemann, bajor és ritkán az észak itáliai langobard füzéreken található zömök testű, hordószerű monokróm és folyatott rátétdíszes, bikónikus alakú üveggyöngyökkel mutatnak formai rokonságot. Az avarokhoz észak-itáliai, illetve nyugati germán területekről juthattak el (KOVRIG 1960, 136; KOVRJG 1963. 112). 7 Pl. Szentendre 2-3. sír, Tác-Gorsium 7. sír (PÁSZTOR 1995. 4.j.. 90,1. t. 15.1-2) a 6. század vége - 7. század első évtizedei. 8 Pl. Szegvár-Sápoldal 7. sír (PÁSZTOR 1995, 2. kép, 3. sor2); Csákberény 195., 154., 349. sír: 6. századvége, 7. századeleje, 7. század 1-2. harmada (PÁSZTOR 1996, 3. táblázat 18.1-3); késő római, illetve késő antik hagyományú és germán jellegű füzérek csoportja: Keszthely-Fenékpuszta Déli erődfal 79/1966 sír: 6. század vége - 7. század eleje, 49/1966 sír: 6. század 3. harmada - 7. század eleje (PÁSZTOR s. a.b. 67. j.). 9 Bizánci készítmény, amelynek 600 körüli keltezése e vegyes összetételű típusok kronológiájához közeli. Avar kori párhuzamát Kunmadarasról említhetjük (BÓNA 1983. 116. 11. kép 6; GARAM 1993. 91, Taf. 64.5). 10 A bizánci gyöngytípus hosszú életű divatja kimutatható a langobard kori és nyugati germán viseletben is: pl. KATALOG 1995, Tav. 198; 115.6; 1LANGOBARDI59-60,1,53c, Fertőszentmiklós 9. sír: 6. század l.fele; 452, 454, X.138, 6. század, Liebenau: SIEGMANN 1997,136; Taf. 3,1, Perlen H11/A2: 6. század l.fele; 137; Taf/Pl. 4,1-2, Perlen J12/A4, L12/A1. 7. század első évtizedei, 6. század vége - 7. század eleje (Pleidelsheim Gr. 133, Gr. 16B: KOCH 1997, Taf/Pl. 10, 34; 63, 613; Schtrezheim: Farbtaf. 3, 34,18-19; 207, Stufe 2-4: 545/50-620; (SIEGMUND 1998. Taf. 2; 71-72; Tab. 10; Komb.gruppen; D-H, F-G). Avar kori párhuzamok: Csákberény 7. század középső harmada: 349. sír (PÁSZTOR 1996a, 49, 5. táblázat 33.1, 33.2; 68. sír), 6. század 3. harmada - 7. század 1. harmada; Környe 138. sír (SALAMON-ERDÉLYI 1971, 102, Taf. 24, 138., 22. sír); Szegvár-Oromdűlő 127. sír (Lőrinczy Gábor feltárása); Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi dűlő 30., 126. sír: KBM ltsz.: 2000.44.2, 2001.132.3; Keszthely-Fenékpuszta, Déli erődfal Grab 1999/1., Grab 2000/69 (PÁSZTOR 2008, 314, Abb. 3, Abb. 5). 236