A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor: A szegvár-oromdűlői császárkori telep

828. (szarmata) sír (B6) betöltéséből: Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, durva kidolgozású, egyenetlen felületű, vastag falú edény oldaltöredéke. 926. (szarmata) sír (E5) betöltéséből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt edény aljtöredéke, felmenő fal nélkül. 944. (szarmata) sír (E/F3) betöltéséből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt edény aljtöredéke, felmenő fal nélkül. 955. (szarmata) sír (E2) betöltéséből: Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal sovanyított edény oldaltöredéke. 96/1. objektum (E2): Kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 120 cm, m.: 29 cm. Leletek: Allatcsontok. Szórvány:

33 1. Szürke, korongolt, sávosan simított kisebb méretű hombár oldaltöredékei. 2. Sötétszürke, korongolt, puha anyagú, vékony falú edény töredékei. Szórvány: Téglaszínű, belül szürkésfekete, korong nélkül készített, samottal erősen sovanyított, omlékony anyagú, kihajló, profi Iáit peremű, vágott aljú fazék töredékei (29. kép 7-8). Pá.: 14 cm, fá.: 9,8 cm. Szórvány: 1. Szürke, korongolt, nagyméretű, besimított árkádokkal díszített vállú, tagolt peremű tál töredéke (27. kép 5). Pá.: 28,6 cm. 2. Szürke, korongolt, kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 3. Szürke, korongolt, simított, tagolt oldalú, profilált aljú, meredek falú tál töredéke (30. kép 7). Fá.: 7,6 cm. Szórvány a bánya helyéről: Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal sovanyított, enyhén kihajló peremű fazék töredéke. Pá.: nem kiszerkeszthető.

34 A TELEPULESRESZLET ERTEK ELESE A településhez tartozó objektumok a dombvonulat gerincén és északnyugati oldalán kerültek elö. Nem beszélhetünk a lelőhely teljes kutatottságáról, mivel a homokbányászás kezdetén annak északkeleti és délnyugati végét megsemmisítették. Fontos eredményként könyvelhető el viszont, hogy két szélét nagy valószínűséggel sikerült a feltárással lehatárolnunk: délkeleti széle a domb gerincén húzódott, míg északnyugaton a dombvonulat alja jelöli ki a természetes határt. A falu - - a környék több más településéhez hasonlóan

35 — ármentes, de víz közeli helyre települt. A felszín pusztulása miatt a telep szerkezetével kapcsolatban két elképzelés vázolható. A térképre pillantva szembeötlő, hogy az objektumok három, egymástól viszonylag markánsan elkülönülő csoportot alkotnak. A leletanyag elemzése során — a különböző gödrökből előkerülő, egyazon edényhez tartozó töredékek alapján — kiderült, hogy a feltárás középső sávjának északi részén fekvő csoporthoz tartoztak a tőle D-DK-re található, látszólag szórtan elhelyezkedő objektumok is (a 88/21. számú gödörrel bezárólag). A feltárt épületek elhelyezkedése, valamint a leletanyag jellege és mennyisége alapján ez a középső sáv lehetett a hajdani falu centruma. A keleti és a nyugati csoport gödreinek többsége „üres" volt. A római áruk minimális mennyisége származik csak innen.

36 A felszín lepusztulása miatt azonban a falu központi elrendezésére vonatkozó elképzelésünk nem egyértelmű. Nem zárhatjuk ki ugyanis, hogy lehettek sekélyebben földbe mélyített vagy földfelszíni házak is. Az ásatás során tűnt föl az a jelenség, hogy azon a részen, ahol nem voltak császárkori objektumok, a sírok betöltéséből igen sok szarmata cserép került elő. Ugyanakkor ott, ahol gödröket bontottunk ki, a sírok betöltésébe ritkán kerültek bele a korábbi település leletei. Ez alapján gondolhatunk arra, hogy felszíni házak állhattak a faluban, de a gödröktől távolabb. A házaknál „eldobált" cserepek kerülhettek a szarmata, valamint az avar sírokba, míg a gödrök közeiébén előforduló sírokból nem kerültek elő cserepek. Ebben az esetben a település nem centrális elrendezésű volt, és objektumai szórtan helyezkedtek el. Az objektumok A császárkori telep tanulmányozásakor 81 objektumot vettünk figyelembe, melyekről több-kevesebb információval rendelkezünk. Közülük 44 határozható meg a benne talált leletanyag alapján

37 biztosan 33 Az egyes szórványok közelebbi előfordulási helyét nem ismerjük, de a külön csomagolt tételeket külön-külön írjuk le. 34 A töredék valószínűleg bronzkori. 35 A szarmata települések egymást érve követik a Kurca magaspartját, a Kórógy mentét, a Kontra-tó hajdani partjait és az Oromdűlő magaslatát (VÖRÖS 2000. 28). 36 Szarmata településeken gyakran meg lehet figyelni objektumcsoportokat, de azok általában házak köré rendeződnek (VÖRÖS 1998. 56). 37 Ez alapján meg kell itt állapítanunk, hogy meglehetősen sok a leletanyag nélküli gödör, az objektumoknak csak alig valamivel több mini feléből került elő császárkori leletanyag.