A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

NAGY Márta: A halomsíros kultúra leletei Szentes környékén

Ékszerek Tűk. A tordírozott szárú, sarlós tű (6. kép 3-4, 8. kép 13-14) olyan leletegyüttesekben fordul elő, amelyek a koszideri időszakra datálhatóak (BÓNA 1958, 232; KOVÁCS 1977, 46, Abb. 2, Abb. 5. 1-2; RÍHOVSKY 1979, Taf 1; RÍHOVSKY 1983, 3-5, Taf. 1; DAVID 2002, 232). Ezekben a leletegyüttesekben gyakran fordul elő koncentrikus körös tüskés tutulusokkal (DUSEK 1969, Abb. 8. 1, Abb. 9. 1, 4, Abb. 11. 3-4), középbordás kartekercsekkel, kettős spirálban végződő karperecekkel (LICHARDUS-VLADÁR 1997, Taf. 41. 1-5, 11, 16-23), vízszintesen átfúrt nyakú wetzleinsdorfi tűvel (HANSEL 1968, 86, Taf. 22. 23-26) vagy trapézmarkolatú tőrrel (HANSEL 1968, 86, Taf. 17). Ez a tütípus még az RBB2-ben is használatban maradt, bár a tiszafüredi temetőben már csak két sírból került elő, ahol a pecsétfejü tű és a bordázott karperec datálta (KOVÁCS 1975a, Pl. 31: 342/1-2, Pl. 32: 340/3). A tordírozott szárú, sarlós tűket az RC1-C2 időszakban a pecsétfejű tűk követték (DAVID 2002, 234, Taf. 134. 9, Taf. 341. 2). A rovátkolással díszített, pecsétfejü tű (1. kép 10-11; 2. kép 1-2, 14-16) a halomsíros kultúra egyik vezértípusa, használata általános a középső és a késői fázisban egyaránt (a Bz B2/C1-C2 időszakában), azonban a fejlett halomsíros időszakon belül pontosabb datálásra nem alkalmas (1NNERHOFFER 2000, 144-145). Ausztriában és a szlovákiai leletanyagban az RBB2 periódusban tűntek fel (W1LLVONSEDER 1937, Taf. 34. 1, Taf. 4L 5, 116; NEUGEBAUER 1994, Abb. 86; TOCÍK 1964,51, Taf. 6). Keszthelyen egy ilyen típusú pecsétfejű tűt egy Keszthely-Boiu típusú karddal helyeztek a sírba, tehát korábban megjelent az RBC periódusnál (KEMENCZEI 1989, 73; KOVÁCS 2000, 101), Hajdúbagoson szintén olyan sírban fordult elő, amelyikben a kerámia RBBl-2-időszakra volt datálható (KOVÁCS 1970, 27, 1. ábra 6). Vattinán egy trapéz markolatlemezes tőrrel került elő pecsétfejü tű (MILLEKER 1905, 62; KOVÁCS 2000, 101), ami szintén alátámasztja az RBC periódus elé való datálását. A kúpos fejű tűtípus (2. kép 13, 17; 8. kép 1) a koszideri korszakban jelent meg a Kárpát-medence északnyugati területein (DUSEK 1969, Tab. 10. 10), majd elterjedt a Kárpát-medence más területeire is (BÓNA 1975, Taf. 43. 1-4, 8-9; FOLTINY 1957, VI. t. 4; KOVÁCS 1975a, Pl. 19: 188/2, Fig. 26: 359/26). Kovács Tibor a koszideri tárgytípusok közé sorolja (KOVÁCS 1975a, 44), de használata a késő halomsíros - kora urnamezős korszakban is megfigyelhető (KŐSZEGI 1988, 27). A Kárpát-medencében az egész bronzkor folyamán használták a becsavart fejű tűket (2. kép 12; 8. kép 7), így pontosabb kormeghatározásra nem alkalmasak (KEMENCZEI 1968, 182; CSÁNYI 1980, 163). Előkerült már a koszideri korú leletegyüttesekben is Bölcskén, Dunaújvárosban (RÍHOVSKY 1983, 206-209, Taf. 10), de Velemszentviden is (RÍHOVSKY 1983, Taf. 10. 210-217). így elmondható, hogy a koszideri korszaktól egészen a HA idejéig jelen lévő típusról van szó (RÍHOVSKY 1983,32). Karperecek. Általánosan elterjedt ékszertípus a halomsíros kultúra körében a kör átmetszetű, egymásra hajló végű karperec (8. kép 4-6). Azonban nem csupán a halomsíros körben, hanem a kora urnamezős kultúra idejére, az RBD időszakra is jellemző. Példa erre Detek (KEMENCZEI 1968, 7. kép 22) és Gelej-Kanálisdülő 2 (KEMENCZEI 1989, Abb 9. 16). A spirál végződésű karperecek (3. kép 7; 6. kép 2; 7. kép 1) először a koszideri típusú leletekben fordulnak elő (BÓNA 1958, Taf. 5), de használták őket a halomsíros kultúra idején is (TROGMAYER 1975, Taf. 8). Egy késő magyarádi - kora halomsíros lelőhelyen tordírozott szárú sarlós tűvel és spirálvégű kartekercsekkel került elő, amely leletek szintén alátámasztják a korai datálást (LICHARDUS-VLADÁR 1997, Taf. 41), valamint Smolenice/Szomolány lelőhelyen is megtalálható egy, a szentes-nagyhegyivel megegyező karperec, bordázott lemezgyűrűvel (DUSEK 1980, Tab. X. 15). A Rákóczifalva-csoport Rákóczifalván előkerült leleteinek is meghatározó darabja (TOMPA 1935, Taf. 31. 19). A nagyhegyi példány sajátossága, hogy huzallal körültekercselt.

29 A hegyes végű, rovátkolással díszített karperec (1. kép 8-9; 2. kép 8; 3. kép 5-7, 10-11) kör, illetve rombusz keresztmetszettel, már a koszideri periódustól kezdve jelen van (MOZSOLICS 1967, Abb. 21-22; HANSEL 1968, 97, Taf. 26. 9; KOVÁCS 2000, 101), tordírozott szárú sarlós tűvel és koncentrikus bordás, tüskés tutulusokkal, valamint pecsétfejű tűvel is került elő. Azonban ez egy hosszú időn keresztül használt ékszer (MOZSOLICS 1973, 54), tehát pontosabb kormeghatározásra nem alkalmas. A háromszög átmetszetű, pecsétlős végű karperecet (1. kép 12a-b; 6. kép 5-8) Kemenczei Tibor a halomsíros kultúra vándorlásával hozta kap29 Ehhez hasonló került elő Ürömön (V. HOLPORT 1980,5. kép I), Tápén ( TROG M A VER 1975. Taf. 49. 5. Taf. 51. 1). Kengyeltenyőszigeten, a Rákóczifalva-csoport egyik temetőjében (SÖREGI 1940. 13. kép 1) és Sombor lelőhelyen is (HANSEL 1968. 239, Taf. 38. 14-22).