A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

NAGY Márta: A halomsíros kultúra leletei Szentes környékén

cm. Ltsz.: 54.156.49. 9. Félhold alakú bronzcsüngő töredéke (8. kép 11). FL: 1,5 cm. Ltsz.: 54.156.52. 10. Pecsétlős végű bronz karperec töredékei (8. kép 10). Átm.: kb. 7,5 cm. Ltsz.: 54.148.3. Szentes-Homokbánya Bronz tűpár (8. kép 13-14), az egyik kúpos fejű, tordírozott nyakú, a vége hajlított és a hajlásban letörött. A másik feje és hajlított szárának a vége letörött. LL: 20,8 cm és 22,8 cm. Ltsz.: 54.184.1. Szentes-Kurca-parti utca Körszelet keresztmetszetű bronz karperec töredékei (8. kép 12). Átm.: 8 cm. Ltsz.: 54.132.1. Ismeretlen lelőhely 1. Szürkésbarna színű, csonka kúpos nyakú, kihajló peremű, kettős kónikus testű, egyenes aljú urna (9. kép 2), hasvonalán két lefelé csüngő bütyök helyezkedik el, velük ellentétes oldalon két, vízszintesen átfúrt, lefelé csüngő fül található. A vállvonalat négy, felfelé álló, hegyes bütyök díszíti. Ma.: 31 cm, pá.: 17 cm, fá.: 11 cm. Ltsz.: 54.197.2. 2. Szürkésbarna színű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű, homorú talpon álló bögre (10. kép 1), hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök helyezkedik el, a vállon két, vízszintesen átfúrt fül található. Ma.: 10,5 cm, pá.: 7 cm, fá.: 5,2 cm. Ltsz.: 55.105.1. 3. Szürkésbarna színű, foltosra égetett, kónikus nyakú, nyomott gömbtestü, egyenes aljú edény (9. kép 1), a váll és a nyak találkozásánál két vízszintesen átfúrt könyökfül helyezkedik el. A test felső részét négy, függőlegesen elhelyezett borda díszíti. Ma.: 10,5 cm, pá.: 3,7 cm, fá.: 6 cm. Ltsz.: 55.106.1. 4. Barnásszürke színű, foltosra égetett, csonka kúpos nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 2), hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök helyezkedik el, a váll és a nyak találkozásánál két könyökfül található. A két füllel ellentétes oldalon két függőlegesen elhelyezett borda található. Ma.: 19 cm, pá.: 10 cm, fá.: 8 cm. Ltsz.: 55.108.1. 5. Vörösesbarna színű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 3), hasvonalán a négy bütyökből három letörött, füle a peremből indul és a vállra támaszkodik. Ma.: 7,3 cm, pá.: 6,3 cm, fá.: 3,9 cm. Ltsz.: 71.145.1. 6. Vörösesbarna színű, hengeres nyakú, kissé kihajló peremű, kettős kónikus testű, profilált talpon álló bögre (10. kép 4), peremből induló füle a vállra támaszkodik. Ma.: 6,9 cm, pá.: 6,9 cm, fá.: 3,8 cm. Ltsz.: 54.146.1. 7. Szürkésbarna színű, kihajló peremű, ívelten hengeres nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 5), hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök található. Ma.: 7,1 cm, pá.: 6,8 cm, fá.: 3,1 cm^Ltsz.: 71.147.1. 8. Szürke színű, kissé kihajló peremű, ívelten hengeres nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 6), hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök található. Peremből induló füle a vállvonalra támaszkodik. Ma.: 9,8 cm, pá.: 9,1 cm, fá.: 3,9 cm. Ltsz.: 71.148.1. 9. Szürkésbarna színű, kissé kihajló peremű, ívelten hengeres nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 7), hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök található. Peremből induló füle a vállvonalra támaszkodik. Ma.: 7,9 cm, pá.: 7,9 cm, fá.: 3,3 cm. Ltsz.: 71.161.1. 10. Szürkésbarna színű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű, talpon álló bögre (10. kép 8), a vállon két bütyök, velük ellentétes irányban két vízszintesen átfúrt könyökül található. Az egyik fül bütyökként lett kiegészítve. Hasvonalán négy, lefelé csüngő bütyök helyezkedik el. Ma.: 11,2 cm, pá.: 7,2 cm, fá.: 5,4 cm. Ltsz.: 71.162.1. 11. Szürkésbarna színű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű, egyenes aljú bögre (10. kép 9), a nyak és a váll találkozásánál két könyökfül található. Hasvonalán két vagy három, alig tapintható bütyök helyezkedik el. Ma.: 10 cm, pá.: 9,4 cm, fá.: 6,9 cm. Ltsz.: 71.163.1. A SÍR ÉS SZÓRVÁNYLELETEK ÉRTÉKELÉSE Kerámia A halomsíros kultúra edényformáinak egyik legjellemzöbbike a magasított homorú talpon álló, kétfülű, hasán lecsüngő bütyökkel díszített edény (1. kép 1; 10. kép 1, 8). Megtalálható a kultúra nyugati és Kárpát-medencei területein egyaránt. Szlovákia délnyugati részén már igen korán, az RBB periódus elején megjelenik (TOCÍK 1964, 48-49, Abb. XIII. 1), Szeged környékén vezető típusnak mondható (FOLTINY 1957, 1. t. 4; TROGMAYER 1975, Taf. 12: 132/1, Taf. 18: 203/3). A Duna-Tisza közének déli területein nincs helyi előzménye, megjelenése a halomsíros kultúra megjelenésével hozható összefüggésbe (KUSTÁRWICKER 2004, 72, VI. t. 16). Használták a halomsíros kultúra korai és késői fázisában is (BÓNA 1992, 35-36). Lényegében ehhez hasonló a hengeres nyakú, nyomott gömbtestü, hasán lelógó bütyökkel, illetve vállon szintén bütyökkel díszített edény (5. kép 11; 10. kép 2, 9). A egyik szentes-nagyhegyi edény sajátossága, hogy egy olyan fedővel került elő (5. kép 12), ami a Vatya-kultúra kerámiamüvességére voltjellemző (BÓNA 1975, Taf. 28. 4). Ide sorolható a szintén nyomott gömbtestű, hengeres nyakú edény (4. kép 3), bütyökdíszítés nélkül, amely meglehetősen ritkán fordul elő a Kárpát-medencei halomsíros leletanyagban. Megtalálható azonban már a késő magyarádi kultúra Nitriansky Hrádok-Zamecek le-