A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához

141) a két polgári gödör betöltését. Nem tartható kizártnak, hogy ebben az esetben egy elpusztított vagy elpusztult szentély vagy szakrális funkciójú építmény maradványait, „szakrális hulladékát" tartalmazó gödörre bukkantunk. A tárolóedényeket tartalmazó tiszacsegei és a gyomai depók elemzésére térve láthatjuk, hogy földbe kerülésük okának megítélése mennyire összetett problémát jelent. A profán okokon túlmutató deponálására utal, hogy az egyes edények töredékei nagyjából hiánytalanul előkerültek, és egy kupacban helyezkedtek el, az edények nincsenek másodlagosan megégve, épületek tapasztásdarabjai sem voltak a gödreikben, vagyis nem egy tűzvész vagy más baleset utáni takarítás maradványaival állunk szemben. A depó edényeinek egykori rendeltetésére, esetleges tartalmuk körülhatárolására formájuk funkcionális vizsgálata kínál némi lehetőséget (LINDINGER 1999, 84, Tab. 2). A tiszacsegei depó szűkebb szájú, nagyméretű edényei (9. kép 1^1) elsősorban folyadék, széles szájú hombárjai pedig inkább szemes termények tárolására szolgálhattak (9. kép 9-12). Közepes méretű, szűk szájú edényei folyadék felszolgálására, esetleg tárolására használhatók (9. kép 5-6), míg kisebb fazékszerű (9. kép 13-15) edényei mezőgazdasági termékek tárolására, elkészítésére, felszolgálására egyaránt alkalmasak lehettek. A két nagyméretű, durvább anyagú tál (9. kép 18-19) elsősorban tároló, szállító, esetleg felszolgáló funkcióval rendelkezhetett, míg a két legkisebb edény (9. kép 16-17) felszolgáló, talán merítő funkcióval bírt.

32 A depó edényeinek legalább 70-80 százaléka tároló jellegű, az egyéni fogyasztásra használt típusok (pl. csésze, tálka) teljesen hiányoznak közülük. Hasonló karaktert mutat, bár jóval egynemübb formákat tartalmaz a szűk szájú, tölcséres nyakú, folyadéktárolásra alkalmas edényekből és szélesebb szájú hombárból álló gyomai együttes (9. kép 20-26). Mivel a két elemzett depót tartalmazó gödörben növényi vagy ételmaradványokról nincs adatunk, kizárhatjuk, hogy elásásukkor közvetlenül valamilyen termény vagy élelmiszer került bennük felajánlásra, feláldozásra. Nem zárható ki viszont a lehetősége egy olyan, szakrális hátterű cselekménynek, ahol egy — az edények számából és űrtartalmából ítélve — nagyobb létszámú közösség valamilyen ünnep vagy áldozati szertartás keretei közt elfogyasztotta, esetleg rituálisan megsemmisítette a edények tartalmát,

33 majd a profanizálást megakadályozandó eltemette Őket (CZYBORRA 1996, 90 91; PALÁTOVÁSALAS 2002, 146-149). A gyomai és a tiszacsegei nagy tárolóedényekből álló depók elterjedése nem szűkíthető le az Alföld térségére. Hasonló, ép tárolóedényekből álló együttest ismerünk a dunántúli urnamezős kultúra Budapest-Zugló-Tisztviselő telepen feltárt lelőhelyéről is, ahol 2 szűk és 4 széles szájú, öblös testű edény került elő (TOMPA 1945, 2. kép 11-I6).

34 Ide sorolhatóak továbbá azok a 10-15 nagyméretű tárolóedényt tartalmazó gödrök is, amelyeket a Tolna megyei S9-es út leletmentése során feltárt késő bronzkori településen ástak ki (KISS-KULCSÁR 2001, 26, 6. t.). Mindkét leletegyüttes a HA2-B1 periódusba keltezhető. Amennyiben a jövőben hasonló összetételű edénydepók kerülnének elő ebből a korszakból, az egyértelműen igazolná elrejtésük szakrális hátterét, bizonyítva azt, hogy nem véletlen egyezések folytán, hanem egy széles területeken elterjedt, hasonló gyökerű szertartás végtermékeként (PALÁTOVÁ-SALAS 2002, 148-149) kerültek a földbe a nagy tárolóedények.

35 Megfelelő mennyiségű, jól dokumentált példa hiányában, szintén nem lehet egyértelműen megítélni az egymagában gödörbe helyezett, díszes tárolóedények (ld. 2. depótípus) deponálásának valódi hátterét sem (STAPEL 1999, 154). A profán okokon és a véletlenszerűségen túlmutató adat lehet velük kapcsolatban az, hogy az összes ilyen típusú, magányosan deponált edényt egy jól körülhatárolható időszakból (HA2-HB1 periódus) ismerjük, valamint, hogy ezek az edények kivétel nélkül gondo32 A tiszacsegei cilindrikus nyakú, kétfülű edényhez (5. kép 7) hasonló ép edény Polgár 29. lelőhelyen egy kút aljából, zsinegmaradványok társaságában került elő (V. SZABÓ 2004, 140, 4. kép). Minden bizonnyal vízkiemelésre használták. 33 A csontok hiányából ítélve növényi termékek elfogyasztására, feláldozására következtethetünk. 34 A lelökörülményekről csak annyit tudunk, hogy a 6 nagyméretű tárolóedény egymás mellett került elő. Publikáh'yjuk nem kötötte őket objektumhoz, csak a szomszédságukban megfigyelt lesározottpadlójúputrit említi közlésükkor (TOMPA 1945, 2. kép 11-16). 35 Feltehetőleg szakrális háttérrel elföldelt tárolóedények települések gödreiből: pl. Alpár (BÓNA-NOVÁKI 1982, 36, 29. kép), Kalakaca 152. gödör (MEDOV1C 1988, 334-335), Teleac (VASILIEV-ALDEA-CIUGIDEAN 1991, Fig. 13-14).