A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához

141) a két polgári gödör betöltését. Nem tartható ki­zártnak, hogy ebben az esetben egy elpusztított vagy elpusztult szentély vagy szakrális funkciójú építmény maradványait, „szakrális hulladékát" tar­talmazó gödörre bukkantunk. A tárolóedényeket tartalmazó tiszacsegei és a gyomai depók elemzésére térve láthatjuk, hogy földbe kerülésük okának megítélése mennyire összetett problémát jelent. A profán okokon túlmutató deponálására utal, hogy az egyes edények töredékei nagyjából hiány­talanul előkerültek, és egy kupacban helyezkedtek el, az edények nincsenek másodlagosan megégve, épületek tapasztásdarabjai sem voltak a gödreik­ben, vagyis nem egy tűzvész vagy más baleset utá­ni takarítás maradványaival állunk szemben. A depó edényeinek egykori rendeltetésére, eset­leges tartalmuk körülhatárolására formájuk funkci­onális vizsgálata kínál némi lehetőséget (LINDIN­GER 1999, 84, Tab. 2). A tiszacsegei depó szűkebb szájú, nagyméretű edényei (9. kép 1^1) elsősorban folyadék, széles szájú hombárjai pedig inkább sze­mes termények tárolására szolgálhattak (9. kép 9-12). Közepes méretű, szűk szájú edényei folya­dék felszolgálására, esetleg tárolására használhatók (9. kép 5-6), míg kisebb fazékszerű (9. kép 13-15) edényei mezőgazdasági termékek tárolására, elké­szítésére, felszolgálására egyaránt alkalmasak le­hettek. A két nagyméretű, durvább anyagú tál (9. kép 18-19) elsősorban tároló, szállító, esetleg fel­szolgáló funkcióval rendelkezhetett, míg a két leg­kisebb edény (9. kép 16-17) felszolgáló, talán me­rítő funkcióval bírt. 32 A depó edényeinek legalább 70-80 százaléka tároló jellegű, az egyéni fogyasz­tásra használt típusok (pl. csésze, tálka) teljesen hi­ányoznak közülük. Hasonló karaktert mutat, bár jóval egynemübb formákat tartalmaz a szűk szájú, tölcséres nyakú, folyadéktárolásra alkalmas edényekből és széle­sebb szájú hombárból álló gyomai együttes (9. kép 20-26). Mivel a két elemzett depót tartalmazó gödörben növényi vagy ételmaradványokról nincs adatunk, kizárhatjuk, hogy elásásukkor közvetlenül valami­lyen termény vagy élelmiszer került bennük felajánlásra, feláldozásra. Nem zárható ki viszont a lehetősége egy olyan, szakrális hátterű cselekménynek, ahol egy — az edények számából és űrtartalmából ítélve — na­gyobb létszámú közösség valamilyen ünnep vagy áldozati szertartás keretei közt elfogyasztotta, eset­leg rituálisan megsemmisítette a edények tartal­mát, 33 majd a profanizálást megakadályozandó el­temette Őket (CZYBORRA 1996, 90 91; PALÁTOVÁ­SALAS 2002, 146-149). A gyomai és a tiszacsegei nagy tárolóedények­ből álló depók elterjedése nem szűkíthető le az Al­föld térségére. Hasonló, ép tárolóedényekből álló együttest ismerünk a dunántúli urnamezős kultúra Budapest-Zugló-Tisztviselő telepen feltárt lelőhe­lyéről is, ahol 2 szűk és 4 széles szájú, öblös testű edény került elő (TOMPA 1945, 2. kép 11-I6). 34 Ide so­rolhatóak továbbá azok a 10-15 nagyméretű tároló­edényt tartalmazó gödrök is, amelyeket a Tolna megyei S9-es út leletmentése során feltárt késő bronzkori településen ástak ki (KISS-KULCSÁR 2001, 26, 6. t.). Mindkét leletegyüttes a HA2-B1 periódus­ba keltezhető. Amennyiben a jövőben hasonló összetételű edénydepók kerülnének elő ebből a korszakból, az egyértelműen igazolná elrejtésük szakrális hátterét, bizonyítva azt, hogy nem véletlen egyezések foly­tán, hanem egy széles területeken elterjedt, hasonló gyökerű szertartás végtermékeként (PALÁTOVÁ-SA­LAS 2002, 148-149) kerültek a földbe a nagy tároló­edények. 35 Megfelelő mennyiségű, jól dokumentált példa hiányában, szintén nem lehet egyértelműen meg­ítélni az egymagában gödörbe helyezett, díszes tá­rolóedények (ld. 2. depótípus) deponálásának való­di hátterét sem (STAPEL 1999, 154). A profán okokon és a véletlenszerűségen túlmutató adat lehet velük kapcsolatban az, hogy az összes ilyen típusú, ma­gányosan deponált edényt egy jól körülhatárolható időszakból (HA2-HB1 periódus) ismerjük, vala­mint, hogy ezek az edények kivétel nélkül gondo­32 A tiszacsegei cilindrikus nyakú, kétfülű edényhez (5. kép 7) hasonló ép edény Polgár 29. lelőhelyen egy kút aljából, zsineg­maradványok társaságában került elő (V. SZABÓ 2004, 140, 4. kép). Minden bizonnyal vízkiemelésre használták. 33 A csontok hiányából ítélve növényi termékek elfogyasztására, feláldozására következtethetünk. 34 A lelökörülményekről csak annyit tudunk, hogy a 6 nagyméretű tárolóedény egymás mellett került elő. Publikáh'yjuk nem kötötte őket objektumhoz, csak a szomszédságukban megfigyelt lesározottpadlójúputrit említi közlésükkor (TOMPA 1945, 2. kép 11-16). 35 Feltehetőleg szakrális háttérrel elföldelt tárolóedények települések gödreiből: pl. Alpár (BÓNA-NOVÁKI 1982, 36, 29. kép), Kalakaca 152. gödör (MEDOV1C 1988, 334-335), Teleac (VASILIEV-ALDEA-CIUGIDEAN 1991, Fig. 13-14).

Next

/
Thumbnails
Contents