A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához

talált példány kísérő kerámiája és egy corläteni darab is arra utal, hogy ennek a típusnak is a HA periódus idejére keltezett együttesekben lehet számolni az előfordulásával. A Dunától nyugatra eső területek BD-HA periódusbei i fazekasságának formáival mutat kapcsolatot a kihajló peremű, ívelt nyakú, legömbölyített törésvonalú, kettőskónikus testű, nagyméretű, tálszerű edény (5. kép l).

11 Díszítésében és arányaiban egy kissé eltérő, de főbb jegyeiben a tiszacsegei edénnyel rokonítható formájú tálakat tartalmaztak a HA1 periódusba sorolható battonyai (KÁLLAY 1986, 2. kép l), valamint bégaszuszányi/Susani edénydepók is (STRATA^ VULPE 1977, Taf. 18. 143). A cilindrikus nyakú, nyomott gömbhasú, kétfülű edény (5. kép 7) különböző testarányú, díszítésű és fülkiképzésű változatai a Dunától nyugatra eső térségben a halomsíros majd az urnamezős időszak egyik vezértípusának számítanak. Hasonló darabokat az Alföldön a BC periódustól készítettek.

12 Míg különböző változatai viszonylag gyakorinak számítanak a Dunától keletre eső területek HA periódusba sorolt leletegyütteseiben,

13 addig a Gáva-kultúra időszakában csak elvétve fordulnak elő megfelelői (KEMENCZEI 1984, Taf. CLX. 7, CLXl. 19). Első ránézésre szokatlan formának tűnik egy késő bronzkori együttesben a depó gömbös testű, egyenes peremű edénye (4. kép 5), de néhány hasonló korú darab

14 egyértelműen mutatja, hogy a Kárpát-medence fazekasai HA és HB1 periódusokban is készítettek ilyen alakú edényeket. Nem rendelkeznek különösebb keltező értékkel a depó kihajló peremű, tojásdad testű fazekai (5. kép 2-4). Hasonló edényeket a koszideri korszaktól kezdve készítenek az alföldi területeken, de gyakoriak a halomsíros

15 és a Gáva-kultúrák időszakára datált leletegyüttesekben is. Hasonlóan általánosan használt darabjai voltak a késő bronzkori háztartásoknak az egyenes peremű, legömbölyített testű tálak (5. kép 5-6) és a csonka kúpos testű edények (5. kép 8). MEGJEGYZÉSEK A TISZA-VIDÉK KESO BRONZKORI (BD-HA-HB1 PERIÓDUS) RELA TÍV KRONOLÓGIÁJÁHOZ A tiszacsegei edénydepó szűkebb keltező értékkel rendelkező edényei a leletegyüttes egészének készítését és földbekerülését a HA1 periódus idejére helyezik. Ezt a datálást erősíti meg az a tény is, hogy az együttesből hiányoznak a Gáva-kultúra fazekasságát ténylegesen reprezentáló jellegzetes edénytípusok.

16 A Gáva-kultúra kerámiatípusai

17 a Maros-torkolattól Polgár vidékéig terjedő Tisza-vidéken mai ismereteink szerint leghamarabb a HA2 periódusban terjedtek el.

18 Ezt megelőzően ezen a területen a BD-HA 1 periódusokban (ún. protoGáva vagy helyesebben pre-Gáva időszak)

19 egy edényformáiban és díszítéseiben egységes jegyeket felmutató kerámiaművesség körvonalazható, amelynek típusai részben a korábbi alföldi halom/ / Balatonmagyaród (HOR VÁTH1996, 29. kép, legalsó edény), Vörs (HONTI 1993, Abb 4. 3), Celldömölk-Sághegy (PATEK1968, XI. I7; KŐSZEGI 1988, 43. t. 3), Neszmély (PATEK 1961, Taf. XIV. 61), Burgschleinitz (LOCHNER 1991, Taf 25. 2, Taf 30. 6). 12 Tiszafüred (KOVÁCS 1975, Pl. 1. 1, Pl. 8.1), Egyek (KOVÁCS 1966, 2. kép 4), Rákóczifalva (KOVÁCS 1981, Abb. 1. 11), Tápé (TROGMAYER 1975, Taf 15. 180. 4). 13 Csórva (TROGMA YER 1963, Taf. VIII. 1, Taf XIII. 10), Gyoma (MRT8, 25. t. 8), Bobda (GUMÂ1993, Pl. X. 2), Cugir (CIUGUDEAN1994, Fig. 6. 3). 14 Zäpodeni (HANSEL 1976, Taf 13. I), Réty/Reci (SZÉKELY 1966, Pl. 2. 5), Celldömölk-Sághegy (PATEK 1968, Taf XII. 13). 15 PL: Tiszaföred (KOVÁCS 1975, Pl. 19. I, Pl. 54. 3), Egyek (KOVÁCS 1966, 8. kép 5), Jánoshida (CSÁNY1 1980, 8. kép 14). 16 Ilyenek pl.: hullámos peremű, bekarcolt vonalkötegekkel díszített edények (KEMENCZEI 1984, Taf CXXX1I. 4, 17, 14; V. SZABÓ 1996, 7. kép 1, 5), koncentrikus árkolással díszített peremű tálak (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLIX. 2, CL. 15; V. SZABÓ 1996, 33. kép 5; PATAY 1976, Abb. 2. 8), tölcséres nyakú, tojásdad felsőtestű, kónikus aljú edények (KEMENCZEI 1984, Taf CXXXlll. 14. KEMENCZEI- G ENI TO 1990, Fig. 5. 1). 17 A Gáva-kultúra fazekasságát többek között az alábbi, nagyobb lelőhelyek anyaga képviseli a Tisza-vidéken: Bäks (V. SZABÓ 1996, Taf. 11-21), Biharkeresztes (V. SZABÓ 2004, 6. kép), Doboz (V. SZABÓ 2004, 7. kép), Köröm (KEMENCZEI 1984, Taf CXXXV-CXLVII), Poroszló (PATAY 1976), Prügy (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLV1II-CLVII), Hódmezővásárhely Solt-Palé (V. SZABÓ 1996, 37-43. kép). 18 A Polgártól keletre eső alföldi vidéken a bronz raktárlelettel keltezett nagykcdlén település tanulsága szerint (KEMENCZEI 1982) már HA 1 időszakban jelen lehet a Gáva-kultúrát jellemző fazekastradíció.