A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához

siros kultúra fazekastradíciójához, részben pedig a Dunántúlon ez időtájt létező késő halomsíros kora urnamezős csoportok, valamint a Bánság egykorú régészeti kultúráinak edénymüvességéhez kapcsolhatók

20 (V. SZABÓ 1996, 26-31, 38; V. SZABÓ 1999, 66-68; V. SZABÓ 2004). Arra, hogy a pre-Gáva-periódus jellegzetes anyagával jellemezhető lelőhelyek a Tiszacsege környéki vidéken is megelőzik a Gáva-kultúra kerámiatípusaival jellemezhető korszakot, több leletegyüttes is utal. A Tisza átellenben lévő oldalán található Igrici (11. kép 1-37) (H

ELLEBRANDT 1990) és Mezőcsát-Hörcsögös (PATEK 1981) HA1 periódusba keltezhető leletegyüttesei mellett különös fontossággal bír a Tiszacsegétől mintegy 25 km-re található Polgár M3-29. lelőhely leletanyaga (V. SZABÓ 2004, 3-4. kép). A Polgár 29. lelőhelyen feltárt település kerámiájában még számos, a BC periódus felé mutató jegy ismerhető fel (8. kép 7, 9, 11), de az edények nagyobb hányada már egy új — a BD-HA időszakra jellemző — tradíció elterjedésére utal. A település fazekasai gyakran használják kihajló edényperemek és behúzott peremű tálak díszítésénél a síkozást (8. kép 8) és a halomsíros kultúra időszakához képest jóval gyakoribb az edények felületének kannelúrával való díszítése (8. kép 2-4, 6). Egyértelműen a HA1 periódusra datálja a lelőhelyet egy — a Vucedol-Novi Begej-Ticvaniul Mare-Karaburma III vagy más megnevezés szerint a Belegis-kultúra IIb fázisában gyakori — kettős kónikus testű, hasán ferde árkolással díszített edény (8. kép 3) (GUMÄ 1993, Pl. XXIV. 2a, 3d; FORENBAHER 1994, Fig. 5. 3; BUKVIC 2000, Tab. 65, tip. II).

21 Ezt a keltezést erősíti meg a 29. lelőhelyen két példányban is előforduló kettős kónikus testű edénytípus is (8. kép 5), amely ezen a vidéken igen ritka formának számít,

22 a Dunától nyugatra viszont gyakori fazekastermék a HA periódusban (PATEK 1968, 91, Taf. 12-13; KŐSZEGI 1988, 39, 44. t. 2; LOCHNER 1991, 266, 298; VADÁSZ 1992, 220, 6. kép 2 stb.). A Gáva-kultúra jellegzetes kerámiatípusai innen is hiányoznak. A M3-29. lelőhelytől alig másfél kilométerre található a Polgár M3-1. lelőhely, ahol egy 11 gödörből álló kis település került elő (V. SZABÓ 2004, 146, 8. kép). Ellentétben a 29. lelőhelyen tapasztaltakkal az itt feltárt kerámiaanyag már kivétel nélkül a klasszikus értelemben vett Gáva-kultúra (ld. 16-17. j.!) típusaiból áll (8. kép 12-18). A lelőhelyet egy zárt objektumból, edénytöredékek kíséretében előkerült lándzsahegy öntőformájának a segítségével a HA2 periódusra keltezhetjük. A tiszacsegei leletegyüttest az eddig leírtak alapján a HA1 időszakra keltezett Polgár M3-29., mezőcsát-hörcsögösi és igrici lelőhelyekkel tarthatjuk hozzávetőlegesen egykorúnak. A depó edényei a pre-Gáva-periódus edényművességének hatását tükrözik, de jellegzetességeik már valószínűleg ennek a periódusnak a legkésőbbi, közvetlenül a Gáva-típusú kerámia uralkodóvá válását megelőző időszakaszát képviselik (1. kép). A TISZA- VIDÉK KESO BRONZKORI EDENYDEPOINAK SA JA TOSSA GAI Az edény depók típusai a pre-Gáva periódusban és a Gáva-kultúra időszakában Az utóbbi évek rendszerező igényű munkái a bronzkori edénydepókat vagy tipológiai (PALÁTOVÁ-SALAS 2002, 127, 138-141) vagy funkcionális összefüggéseik alapján osztották különböző kategóriákba (STAPEL 1999, 106-115; LINDINGER 1999, 83-85). Az általunk vizsgált edénydepók osztályozásánál a tipológiai rendszerezésnek a vizsgálatba vehető együttesek kis száma, illetve az egyes depók edénytípusainak nagy variabilitása miatt (LINDINGER 1999, 84) nem volt értelme, így inkább funkcionális szempontok figyelembevételével soroltuk őket csoportokba. 19 Az általam korábban javasolt és használt (V. SZABÓ 1996, 29) „proto Gáva " kifejezés helyett a jövőben indokoltabbnak tartom a pre-Gáva időszak elnevezést használni az Aljöld BD-HA 1 periódusára. 20 V. Szabó G.: Tanulmányok az Alföld késő bronzkori történetéhez. A proto Gáva-periódus és a Gáva-kultúra időszakának emlékei a Tisza-vidéken. PhD értekezés. Budapest 2002. 21 Hasonló edények kerültek elő az igrici depóban (HELLEBRANDT 1990, 2. kép 3), valamint Szőregen is (V. SZABÓ 1996, 52. kép 1-3). 22 A Dunától keletre eső területeken mindössze néhány párhuzama ismert: Ózd-Kőalja (KEMENCZEI1984, 44, Taf. XC. 21, XCL 12), Mezőbánd/Band (HOREDT1967, Abb. 2/6), Szentes-Nagyhegy (V. SZABÓ 1996. 8. kép 2).