A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához

A HA2 és HBl periódusra datálható Gáva-kultúra ez ideáig megismert zárt leletegyütteseiben ez az edényforma már nem fordul elő, helyette tölcséres nyakú, tojásdad felsőtestű változatát készítik.

5 Kapcsolatrendszerében inkább a Kárpát-medence központi és nyugati régiói felé mutató formának tekinthető a tiszacsegei depó síkozott peremű, hengeres nyakú, nyomott gömbös hasú edénye (3. kép 3). A BD-HA periódustól általánosan elterjedt forma az urnamezős körben is (pl. KEMENCZEI 1975, Abb. 2. 4; LOCHNER 1991, 269, 2-3; LOCHNER 1991a, Taf. 8. l), de hasonló alakú edényeket a Gáva-kultúra időszakában is használtak a Tiszától keletre eső területeken (KEMENCZET 1984, Taf. CXXIX. 7, CXXXII. 1; V. SZABÓ 1996, 31. kép 1). Az előbbi edényhez hasonlóan ennek a darabnak is jó párhuzama ismert a Gáva-kultúrával kapcsolatba hozott kis-lengyelországi térségből (BAZIELICH 1978, Fig. 6; BAZIELICH 1986, Abb. 4). Kevesebb párhuzammal bír a depó síkozott, kihajló peremű, hosszú, kettőskónikus testű, nagyméretű tárolóedénye (3. kép 2) (V. SZABÓ 1996, 51. kép 3; BAZIELICH 1986, Abb. 6). Egy hasonló testarányü szőregi példány arra utal, hogy ilyen edénytípusok a HA1 periódusban is készülhettek (V. SZABÓ 1996, 4()).

6 Külön csoportját alkotja a tiszacsegei depónak két kihajló, síkozott, illetve árkolt peremű, legömbölyített kettős csonka kúpos testű edény (3. kép 4-5). Hasonló testarányú formák — más és más díszítéssel — gyakoriak a késő bronzkor második felében a Kárpát-medencei kultúrák kerámiaművességében.

7 A Tisza-vidéken az ilyen edénytípusok készítését három jól keltezhető leletegyüttes is a HA1 periódusra helyezi (Tállya: KEMENCZEI 1984, Taf. CLXXXV1I. 1; MOZSOLICS 1985, Taf, 158:2, 159-165; BD HAI HA2 HR I bron/kn 2a bn.m/kur 2b iiRwknr 3a kon/kiu 3b 1. kép: A szövegben említett leletegyüttesek relatív időrendje Abb. 1: Die relative Zeitstellung der im Text erwähnten Fundkomplexe Nagykálló: KEMENCZEI 1982, Abb. 6. 5; Igrici: HELLEBRANDT 1990, 8. kép 5). Ugyancsak a HA periódusra datálják párhuzamai az előző két példánytól csak profiláltabb, síkozott hasrészével és szűkebb nyakával megkülönböztethető edényt (3. kép 6).

8 Ennek a darabnak mind díszítésében, mind formájában a legközelebbi rokona a HA1 időszakra keltezhető tiszapüspöki edénydepó

9 folyadéktartó edénye (11. kép 38). Párhuzamaik tanulsága szerint egy széles területen elterjedt, késő bronzkori tárolóedénytípus

10 Tisza-vidéki képviselői lehettek a depó ujjbenyomkodásos bordával díszített, széles szájú, enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, nagyméretű, kihasasodó edényei (4. kép 1—4). A csorvai temető 25. sírjában 5 Néhány példa: Bodrogkeresztúr (KEMENCZEI 1984. Taf. CXXXU1. 14), Gyoma (KEMENCZEI-GENÏTO 1990, Fig. 4. 1), MunkácsVMukacseve (ZATLUKÁL 1937. 21. ábra), Réty/Reci (SZÉKELY 1966, Pl. II. 3, IV. 1-2), Vársonkolyos/Suncuius (EMŐDI-HADNAGY 1982, Fig. 5. 2). 6 Az egymás közelében elhelyezkedő három szőregi lelőhely, a C, a D és az E leletanyagának egy rétege (V. SZABÓ 1996, 52. kép) a HAJ periódusra datálható Vucedol-Novi Begej - Ticvaniul Mare-Karaburma III - Bobda - Susani csoportokat magába foglaló bánáti edénymüvességi kör erőteljes hatását tükrözi. A szőregi leletegyüttes BD-HA 1 periódusra való keltezését erősíti meg az innen múzeumba jutott kard és tőr (KEMENCZEI 1988, Taf. 8. 89, Taf. 40. 365), valamint a Petrov-telken feltárt gödörből előkerült öntőformák (MOZSOLICS 1985, 196-197, Taf. 273-274). 7 Kraków-Nowa Huta (BAZIELICH 1986, Abb. 5), Bégaszuszány/Susani (STRATAN-VULPE 1977, Taf 6. 94), Izbindis bg. (CHID10$AN-EMŐD11983, Fig. 2. 1, Fig. 4. I), Ungurului bg. (EMÖDI 1997, Fig. 1. 6), Gelej (KEMENCZEI 1984, Taf XV

III. 1). 8 Szőreg-D (V. SZABÓ 1996, 48. kép 6), Szajla (KEMENCZEI 1984, Taf LXXXVII. 14), Ózd-Kőalja (KEMENCZEI 1984, Taf XC. 18), Vojlovica (BUKVIC 2000, Tab. 34. 10. 4). A forma BD periódusra keltezhető változatára a Zemplínske Kopcany-i temetőből ismerünk példákat (DEMETEROVÁ 1984, Pl. VIII. 6, XXII. 6). 9 Ld. a függeléket 1 10 Csórva (TROGMAYER 1963, Taf XXVIII. 22), Burgschleinitz (LOCHNER 1991, Taf. 38. 12), Budapest (TOMPA 1945, 2. kép), Corláteni (LEVITKI1994, Fig. 17. 20).