A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd)

OBJEKTUMLEÍR A S 1. épület (2. kép 1): méretei: 450x440 cm (19,8 m

2

). Lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú volt. Fala rézsűs, alja a közepe felé mélyült. Az objektum kétperiódusú volt, amit a felső padlószintje alatt kibontott, számos cölöplyuk is jelzett. 1. periódus: a K-i negyed padlószintje alatt 9 cölöplyuk került felszínre. Az ENy-i falhoz közel (átm.: 30—33 cm, m.: 6-8 cm)

4 és attól közvetlenül Ny-ra (egy, a 2. periódus bejáratát képező, DNy-i cölöplyuk alatt) l-l újabb cölöpnyom helyezkedett el (átm.: 25-27 cm, m.: 15 cm). A D-i negyedben 3 cölöplyukat (átm.: 12-26 cm, m.: 6-15 cm) bontottunk ki. Ny-i felében „kuglibáb" formájú (átm.: 190x85 cm), az E-i sarokban pedig egy hosszúkás, szabálytalan mélyedést (115x55 cm) dokumentáltunk. 2. periódus. A későbbi bejárat meneteles volt, amely az ÉNy-i oldalon, az É-i sarok mellett helyezkedett el. A bejárat 120 cm-es szélességét a házon belül található 2 cölöplyuk jelölte ki (átm.: 16-20 cm, m.: 15-20 cm). A szürkéssárga, sározott padlószint az egész épület alján érzékelhető volt. Az épület É-i felében, a padlószinten 50x60 cm-es területű, feketésszürke hamus, égett foltot találtunk. Az ÉK-i falon kívül, attól mintegy 30 cm-re egy vörösre égett, hevenyészett kivitelű tüzelőhely nyomát figyeltük meg. A K-DK-i részben egy szabálytalan, egyenes aljú mélyedés, K-i felében egy cölöplyuk (átm.: 18-22 cm, m.: 10 cm) helyezkedett el. A D-i negyedben egy 80x60 cm-es ülőgödröt, attól Ny-ra és ÉNy-ra 3 cölöplyukat (átm.: 16-28 cm, m.: 10 cm) bontottunk ki. Elképzelhető, hogy mindkét időszakban használták a NyDNy-i sarokban levő, 40x50 cm átmérőjű, ovális, kiégett falú tüzelőgödröt. Leletanyag: Árpád-kori edénytöredékek; vízszintesen kihajló, illetve megvastagodó bográcsperemek, őrlőkőtöredékek, állatcsontok, réti mészkő. 2. ház (2. kép 2): méretei: 540x310 cm ( 16,8 m

2

). Eredetileg lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú volt. D-i része elpusztult. A Ny-i oldalon kisebb nyúlvány ugrott ki. A K-i sarokban került elő a kerek alaprajzú agyagkemence, amelynek fala 10-15 cm, platnija 1-1,5 cm vastagságú volt. Kb. 30 cm széles szája D felé nézett. 3-4 cm-es talapzatra építették, amely kissé túlnyúlt a kemence vonalán. Átm.: 85-90 cm. A ház gödrén kívül, körben cölöp lyukak sorakoztak (átm.: 8-22 cm, m.: 4—10 cm),

5 az ÉK-i fal É-i részén 4 (m.: 4-10 cm), az ÉNy-i fal közepén egy (m.: 7 cm), az egykori DNy-i falon kívül 3 (m. : 10 cm) került elő. A falon belül, az É-i sarokban egy cölöplyuk, a kemencétől É-ra egy kisebb gödör helyezkedett el (átm.: 30x50 cm, m.: 11 cm). Leletanyag: kevés Árpád-kori, kézi korongolt edénytöredék, állatcsontok, 2 db vassalak, apró vastöredékek, szabálytalan alakú vaseszköz, téglatöredékek. 3. ház (2. kép 3): méretei: 350(490)x320 cm ( 15,7 m

2

). Eredetileg téglalap alaprajzú lehetett, D-i fele elpusztult. A ház K-i felében három, sárgásszürke, keményre tapasztott padlószintet különítettünk el. A ház É-i harmadában helyezkedett el az agyagból épített, jó állapotú, lekerekített sarkú, négyszög alaprajzú kemence, amelynek fala az É-i részén magasan megmaradt. Átm.: 80x85 cm. Szája KDK-re nézett. Körülötte padka húzódott 10-15 cm szélességben. A kemencétől ÉNy-ra 20-25 cm-es magasságban és 10-15 cm szélességben, mintegy a ház ÉÉNy-i sarkát kibélelve, egy vörösre égett fal helyezkedett el. Az ÉK-i oldal közepén egy nagyobb (átm.: 30-35 cm, m.: 40 cm), a ház közepén, a kemence előtti sekély gödörben körbe döngölt cölöplyuk (átm.: 30x50 cm, m.: 13 cm) került elő. A DNy-i sarokban, É-D-i sorban 3 karólyuk mélyedt le (átm.: 12-14 cm, m.: 7-10 cm). A ház jelentkezési szintjétől 80—90 cm-re D-re, egy cölöpnyomban (átm.: 44-52 cm, m.: 40 cm) apró vas- és bográcstöredékeket leltünk. Leletanyag: nagy mennyiségű, Árpád-kori, kézi korongon formált, vörös-fekete színű edénytöredék, köztük bográcsperem- és oldaltöredékek, hosszú, füles vasalásdarab, vastöredékek. A ház padlószintje alól feketésszürke, vízszintes bekarcolással díszített alj- és oldaltöredékek kerültek elő (10. kép 12). 4. épület (2. kép 4): méretei: 570x360 cm (20,5 m

2

). ÉK-DNy-i hossztengelyü, szabálytalan, lekerekített sarkú, ÉK felé szélesedő trapezoid alaprajzú volt. DNy-i sarka kiugrott, itt lehetett a bejárat, amely 120 cm széles volt, és a feltáráskor 140 cm-re nyúlt ki az épület síkjából. K-i részén lévő cölöplyuk (átm.: 32 cm, m.: 6 cm) feltehetően a bejárattal lehetett összefüggésben. A kétperiódusú járószint sárgásszürke, tapasztott, sározott volt. A házban kemencére vagy tüzelőhelyre utaló jelet nem figyeltünk meg. Az épület közepén egy ovális (átm.: 25-30 cm, m.: 20 cm), a DNy-i fal közepénél egy (átm.: 20-25 cm, m.: 10 cm), DK-i falán kívül, a K-i sarok közelében egy ovális (átm.: 20-25 cm, m.: 12 cm), a DK-i falon belül, középen egy kerek cölöplyuk helyezkedett el (átm. 10 cm). Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori, kézi korongon készült, vörös-fekete színű kerámiatöredék; különböző bográcsperemek (9. kép 2, 4, 6-8), erősen kihajló és megvastagodó peremtöredékek, őrlőkő, apró vastárgyak, nagy mennyiségű állatcsont. 5. épület (3. kép 1): méretei: 530x370 cm (20,6 m

2

) (bejárattal: 640 cm hosszú). Eredetileg téglalap alaprajzú volt, D-i sarka elpusztult. Az épület aljának nagy részén 2-3 cm vastag, sárgásszürke, keményre tapasztott, lejárt járószintet dokumentáltunk. Az épület É-i sarkában levő, égett falú, kerekded, a falból kiugró mélyedés feltehetően gödörtűzhely lehetett (átm.: 44-53 cm), csakúgy mint a DNy-i fal közepe táján kiugró, faszenes falú, gyengén átégett, kerekded gödör. A DK-i nyúlványtól Ny-ra egy hosszanti, faszenes, égett betöltésű mélyedés húzódott (h.: 1,5 m, sz.: 40-50 cm, m.: 10-20 cm). Áz ÉNy-i falon belül, középen egy (átm.: 33^40 cm, m.: 25 cm), a DNy-i falon kívül újabb (átm.: 20-25 cm, m.: 15 cm), az ÉK-i negyedben további 2 cölöplyuk (átm.: 45, m.: 5 cm, illetve 4 Az épületeken belül talált cölöp- és karólyukak relatív mélységét az objektum aljától számítottuk. 5 Az épületeken kívül kibontott cölöp- és karólyukak relatív mélységét a nyesett felszíntől számítottuk.