A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd)
átm.: 30-32 cm, m.: 10 cm) került elő. A DK-i sarokból egy 40-70 cm széles, 90-100 cm hosszú nyúlvány ágazott ki. Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori kerámiatöredék; erősen kihajló, síkozott fazékperem, alig kihajló, síkozott, duzzadt és enyhén befelé hajló bográcsperem (9. kép 9-13; 11. kép 12), vaskés, őrlőkő és paticsdarabok, olvadék, réti mészkő, nagy mennyiségű állatcsont. 6. ház (3. kép 2; 7. kép 5): méretei: 340x240 cm (8,2 m 2 ). Szabályos téglalap alaprajzú, lekerekített sarkú ház. Fala szabályos, függőleges, az alja egyenes volt. Helyenként érzékeltük a sárga, tapasztott, vastag padlószintet. Alatta, az ÉNy-i sarokban két cölöplyukat (átm.: 17-34 cm) figyeltünk meg. D-i felében sekély ülőgödör helyezkedett el (m: 30-34 cm). A NyDNy-i sarokban találtuk meg a ház falához támaszkodó, összeomlott kemencét, amely lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú volt. Agyagból, a kemence vonalán kissé túlnyúló, 2-3 cm-es talapzatra építették (átm.: 75x80 cm). KDK felé néző szája előtt, 50x35 cm-es felületen elterülő égett réteget, a sütőfelület folytatását figyeltük meg. A ház K-i falán kívül egy vonal mentén 4 karólyuk (átm.: 6-10 cm, m.: 3—4 cm) sorakozott. A D-i oldalon, a házon kívül 2 cölöplyuk (átm.: 14-16 cm, m.: 8-12 cm), a DNy-i sarok közelében egy karólyuk (átm.: 5 cm, m.: 4 cm) helyezkedett el. A ház két rövid, É-i és D-i oldalának közepén l-l cölöplyuk (átm.: 22-30 cm, m.: 3-5 cm). Leletanyag: kevés Árpád-kori, kézi korongon formált edénytöredék (9. kép 14-15; 11. kép 8, 10-11, 14), őrlőkőtöredék, kevés állatcsont. 7. épület(?) (3. kép 3): a feltételezhető házból csak a kemencét tudtuk megfogni, amely patkó alakú volt. Vörösesbarna, vastagon átégett sütőfelülete alatt cserépréteg húzódott, amely ritkásan, de a teljes felületen kirakott bogrács- és fazékperem- és oldaltöredékekből állt. A kemence szája ÉNy-ra nyílott, az előtte lévő kisebb hamusgödör É-i fele a rézsű alá nyúlt. A kemencétől közvetlenül DK-re egy sekély cölöplyuk helyezkedett el. A kemence körül, illetve a ház általunk feltárt DDK-i sarkában határozott szürkéssárga, letaposott járószintet figyeltünk meg. A 18. árok vágta az objektumot. Leletanyag: a kemence sütőfelülete alatti cserépréteg. 8. ház (3. kép 4; 7. kép 6): Mérete: 420x? cm. A ház eredetileg lekerekített sarkú négyzet alaprajzú lehetett. É-i fele az út rézsűje alá nyúlt, nem bonthattunk rá. Fala befelé rézsüs, D-en domborúan ívelt, alja egyenetlen, közepe felé mélyült. Keskeny bejárata DK-en volt, a ház belsejébe három lépcsőfok vezetett. A ház közepén egy nagyméretű, szabálytalan (m.: 25-30 cm) ülőgödör helyezkedett el. D-en egy kerek tüzelőgödröt (átm.: 80x90 cm, m.: 40 cm) bontottunk ki, amelynek fala gyengén átégett, betöltése paticsos, omladékos, hamus volt. A ház ÉK-i oldalában két kemence helyezkedett el. A felsőt a ház aljától 60-70 cm-rel magasabban készítették el. E patkó alakú kemence a ház gödréből kiugrott, a falba vájták. Fala gyengén átégett, vékony sütőfelülete alatt bográcsoldal- és peremtöredékekből álló cserépréteggel rakták ki (10. kép 1-11). Feltehetően ez volt a ház elsőként használt tüzelőberendezése (átm.: 120 cm). Ezt vágta az attól Ny-ra lévő, kerek alaprajzú, agyagból épített kemence. Ez utóbbit egy ívelt aljú, faszenes, égett betöltésű gödör felett, 25-30 cm magas talapzatra, döngölt földhányásra építették meg. Fala kb. 5 cm vastagon átégett (átm.: 102x132 cm). Szája DNy-ra nézett. 6 Ettől É-ra egy széles, csapott padka húzódott. A ház Ny-i felében két cölöplyuk (átm.: É-i 35 cm, m.: 16 cm, átm.: D-i 15 cm, m.: 15 cm), a D-i falon kívül egy cölöplyuk (átm.: 11 cm, m: 5 cm) került elő. Leletanyag: nagy mennyiségű Árpád-kori bográcsperem- és oldaltöredék (11. kép 13), erősen kihajló, függőlegesen levágott fazékperemek, vastöredékek, sok állatcsont, csikó-, ló- és sertésfog, vörös homokkő, réti mészkő, paticstöredékek, őrlőkő, kisméretű, hasáb alakú fenökő. 9. épület(?) (3. kép 5): méretei: 362x? cm, m.: 60 cm. Lekerekített sarkú, téglalap vagy négyzet alaprajzú lehetett. É-i fele a felüljáró rézsűje alá nyúlott, így nem bonthattunk rá. Csak D-i 40-50 cm-es részét tudtuk feltárni. D-i falának közepén 30-35 cm széles kidudorodás, ettől ÉNy-ra kisebb cölöplyuk (átm.: 15-20 cm, m.: 7-8 cm) helyezkedett el. Leletanyag: kevés kézi korongolt, redukált égetésű Árpád-kori fazéktöredék, réti mészkő. 10. ház (4. kép 1): Mérete: 410x? cm. Négyzethez közelítő, szabálytalan alaprajzú, ÉNy-DK-i hossztengelyű épület lehetett. É-i, kisebb része a felüljáró rézsűje alá nyúlt, így nem bonthattunk rá. Fala közel függőleges volt, alja Ny felé mélyült. Bejáratát DK-en leltük meg, ahol egy félköríves kiugrás helyezkedett el, innen a ház belsejébe egy kb. 1 m széles, 20 cm magas padka, illetve lépcső vezetett. Alján kétrétegű, összefüggő padlószintet figyeltünk meg, felül kb. 1 cm vastag, sárga, lesározott, letapasztott, alatta 1,5 cm vastag, sárgásszürke, kemény réteg került elő. A ház Ny-i részén egy hosszúkás, sekély (átm.: 90x80 cm, m.: 12 cm), a közepén pedig egy lekerekített sarkú gödör helyezkedett el. Az ÉK-i sarokban kemencét találtunk, amit a ház gödrének kiásásakor meghagyott négyszögletes agyagtömbbe vájtak. Eredetileg lekerekített sarkú négyszög alaprajzú lehetett, Ny-i felső része sérült. Fala nagyon vastag, a 20-30 cm-t is elérte, belseje K-en jól átégett. Felső részének K-i felén 40-50 cm átmérőjű, lekerekített sarkú, háromszög alakú nyílást találtunk. A kemencének sütőfelülete nem volt, helyén csupán egy szürkésfekete, égett réteget bontottunk ki (átm.: 88x102 cm). Oldalsó szája háromszög alakú, 20 cm széles volt. A középső gödörtől É-ÉK-re egy (átm.: 25-30 cm, m.: 20 cm), az É-i zárófalnál egy másik (átm.: 20-25 cm, m.: 8-10 cm) cölöplyuk mélyedt le. A K-DK-i fal közepénél, a lépcsőtől közvetlenül É-ra egy hosszúkás (átm.: 25-30x50 cm, m.: 40 cm), a D-DNy-i falnál 3 (átm.: 13-23 cm, m.: 36-40 cm), a D-i sarokban egy újabb cölöplyukat (átm.: 29 cm, m.: 40 cm) bontottunk ki. Leletanyag: kevés jellegtelen, Árpád-kori edénytöredék, kevés állatcsont. 11. épület(?) (4. kép 3): átm.: 480x? cm. Az épület szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett. Kisebb D-i felét tártuk fel, nagyobb É-i része a felüljáró rézsűje alá nyúlt, így 6 Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a felső kemence eredetileg szabadtéri kemence volt, amit a 3. ház gödre és kemencéje vágott.
