A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához) - Appendix. KÓBOR Balázs: A Mindszent-Koszorús-dűlő lelőhely 2. és 3. sírjában feltárt ezüsttárgyak anyagvizsgálata

A két veret vizsgálata meglepőbb eredményt szolgáltatott. Az azonos sírból előkerült, azonos típusú tárgy összetétele markánsan elkülönül egymástól. Bár mindkét veret ugyanazokat az elemeket tartalmazza (Ag, Cu, Zn, Fe, Au, Pb), a KJM 2000.2.2.b. leltári számú veret — meghatározhatatlan mennyiséggel —jelentősen több Cu-t és Fe-t tartalmaz, mint a nagyobb méretű, KJM 2000.2.2. a. leltári számú veret. így egyértelműen megállapítható, hogy anyaguk nem egy öntésből való.

4 ÖSSZEFOGLALÁS Összevetve a 3. sírból származó érmek anyagát a 2. sírból származó veretek elemi összetételével, megállapítható, hogy azok elemkészlete mind a négy esetben megegyezik egymással, összetételük azonban különböző. A hasonló elemkészlet (Ag, Cu, Zn, Au, Fe, Pb) alapján — anyagvizsgálati módszerrel először — meg tudjuk erősíteni az evidenciaként elfogadott régészeti prekoncepciót, miszerint az ezüstvereteket a kalandozó hadjáratokból származó ezüstérmékből készítették. Azonban a fenti mérések alapján kizárható, hogy a véreteket újraolvasztás és ötvözés nélkül a pénzérmékből készítették volna. Az érmék hasonló elemkészlete alapján valószínű, hogy a pénzeket beolvasztották, réztartalmukat pedig megnövelték. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a nagyobbik veret (KJM 2000.2.2a) anyaga jóval több rezet tartalmaz, mint a vizsgált érmek, de a többi elem tekintetében azokkal jól azonosítható. A kisebbik veret (KJM 2000.2.2b) igen nagy mennyiségben tartalmaz Cu-t, és Fe tartalma is jelentősnek mondható az érmékhez és a másik verethez képest, de a többi elem tekintetében szintén jól azonosítható azokkal. A kisebb veret már nem is „valódi" ezüsttárgy, inkább ezüst-réz ötvözetként kezelendő.

5 Annak megállapítására, hogy a tárgyak alapanyaga és az ötvöző anyag milyen jellegű és eredetű, fontos lenne a Magyarországon fellelt hasonló típusú pénzek és a hipotetikusan belőlük készített tárgyak módszeres, pontosabb kvantitatív eredményt szolgáltató (pl. 1CP-MS) vizsgálata. A pontos „főelem-" és nyomelemkoncentrációk ismeretében szerencsés esetben kijelölhetők lennének a hasonló összetételű „import" tárgyakból ötvözéssel és ötvözés nélkül készített tárgyak csoportjai. Továbbá esetlegesen azonosíthatóak lennének a különböző, de egymáshoz hasonló ötvözési eljárások eredményeként (talán azonos műhelyben?) készített tárgyak csoportjai is. IRODALOM KURUNCZI-LANGÓ 2000 Kurunczi S. - Langó P.: A Magyar Nemzeti Múzeumban Jászfény szaru lelőhellyel beleltározott „ honfoglalás kori " karperecek röntgenfluoreszcens vizsgálata. — X-Ray Fluorescent Analysis of "Conquest Period" Bracelets Taken into the Inventory of the Hungarian National Museum from the Provenance of Jászfényszaru. HMRK 2, Eger 2000, 207-233. KÓBOR 2003 Kóbor B.: Szentes-Kaján, Temetőhalom lelőhelyen jeltárt limoges-i típusú zománcozott ötvöstárgy anyagvizsgálata. — Die Analyse der am Fundort Szentes-Kaján, Temetőhalom freigelegten emaillierten Goldschmiedearbeit Limoges-Typs. MFMÉ - StudArch 9 (2003) 329-332. 4 Ez a tény önmagában nem zárja ki a közös műhelyből való eredetet. 5 Nem eldönthető, hogy a kisebbik tárgy magasabb Fe-tartalma az újraolvasztásnál a rézzel együtt mint ötvöző anyag, vagy szándék nélkül — mint szennyezőanyag — került a veret anyagába.