A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

szakban terjedt el szélesebb körben az ágyékkendő ábrázolása a hosszú ujjú tunika helyett. A Kárpátmedencei készítést nem erősíti továbbá az a megfigyelés sem, hogy az itt talált darabok — szinte minden egyes esetben - - különböznek egymástól.

260 Nincsenek tehát olyan, egy műhelyhez köthető sorozatok, melyek viszont Délkelet-Európában megtalálhatóak (DONCEVA-PETKOVA 1991). A LELŐHELY TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÉS IDŐRENDI ÉRTÉKELÉSE Mindszent területén a koszorús-dülői leletek képviselik a honfoglaló magyarok legkorábbi megtelepedését, amely a 10. század második felére keltezhető. Ezt a datálást valószínűsíti az 1. sírban feltárt egyszerű mellkereszt, a 2. sírban a bizánci csat, valamint a kantárdíszek fémvizsgálat alapján feltételezett időrendje. A 3. sírból előkerült észak-itáliai érmék, illetve azok viseletének és a váz korának összefüggései (vö. KOVÁCS 1988, 168) szintén a 10. század második felére utalnak. A Mindszent határából ismert többi, főként szórványosan előkerült honfoglalás kori lelet és temetőrészlet

261 közül a század második felére, utolsó harmadára datálható az 1902. évben talált szórvány ezüst karperecpár és egy háromrét hajtott huzalból sodrott nyakperec töredékei (FÉK 1962, No. 672; SZÉLL 1942, 130, IX. t. 15, 19-20, 29; VÖRÖS 1996, No. 55),

262 valamint a főgimnázium gyűjteményéből 1903-ban a szentesi múzeumba került bronz nyakperec töredéke

263 (CSALLÁNY 1905, 43; VÖRÖS 1996, 56, No. 56). Hasonlóan a 10. század második felére keltezhető a Wimmer János földjén előkerült

264 hajkarika, állatfejes karperec

265 és a sodrott nyakperec (FÉK 1962, No. 670; HAMPEL 1907, 274; TERGÍNA 1883, 161; VÖRÖS 1996, 55, No. 37).

266 A Szőllő határrészben, Könnyű János földjéről ismert leletek egy másik, szintén a 10. század második felében használt temetőre utalnak (FÉK 1962, No. 667; SZÉLL 1942, 130-131, IX. t. 16-18,

267 23, 26-28; VÖRÖS 1996, No. 17). Az itt talált sodronyhuzalból készített fémgyöngyök a temető délkelet-európai kapcsolatait valószínűsítik (MESTERHÁZY 2004, 397).

268 A leletek között szereplő préselt, poncolt díszü, négyzetes veret — amely egyedi emléknek számít a Kárpát-medence 10-11. századi leletanyagában — valószínűleg szintén nem helyi készítmény. A község belterületén 1953-ban előkerült és Mérey Kádár Ervin által megmentett sír (FÉK 1962, No. 671; B. THOMAS - SZ. BURGER 1955, 102) pontosabb helye és leletanyaga nem ismert.

269 A ludasoldali határrészből

270 származó leletek a 11. században is használt temető(k) emlékei. A három lelőhely közül a Gyovai Tóbiás földjén (FÉK 1962, No. 668; VÖRÖS 1996, No. 23) előkerült hét SÍr — amelyek között hat melléklet nélküli volt — és a Gyovai Ignácné földjén (BÁLINT 1991, No. 171; VÖRÖS 1996. No. 20) talált leletek feltehetően egy nagy 260 Közeli párhuzam csak a Veszprém-Nándor-telepi és a kiskunfélegyházi kereszt esetében fedezhető fel. 261 Mindszent határának 10-11. századi településtörténeti elemzését nagyban megnehezíti, hogy a Koszorús-dűlőben előkerült sírok kivételével a többi lelőhely pontos előkerülést helyet nem ismerjük. 262 A leletekelvesztek (vö. VÖRÖS 1996, 40. j.l). 263 KJM ltsz.: 57.91.1. 264 Vörös Gabriella — Hampel közlése nyomán — két karperecet említ a sír kapcsán, azonban Tergina csak egy karperecről ír (TERGINA 1883, 161), amelyhez hasonlóan a leltárkönyvben is csak egy karperecről van adat (vö. KOVÁCS 1994a, No. 85!). Tergina számos további leletet is említett a lelőhelyről, amelyekről csak az ő feljegyzéséből tudunk, a leírt leletekhez hasonló ,, nyakkarikák töredékei s apróbb karikák " (TERGINA 1883,161). A leletek közül mindössze egy hajkarika maradt meg a gyűjteményben. 265 A tárgy Kovács László tipológiai beosztása szerint a 3a típusba sorolható (KOVÁCS 1994, No. 85). 266 A nyakperec leltári száma: MNM 90/1863. /., a karperec leltári száma: MNM 90/1863.3., a hajkarika leltári száma: MNM 90/1863.5. 267 A IX. t. 19. képen hivatkozott lelet azonban — amint arra korábban Széli Márta is utalt — az 1902-es lelet egyik karperece (vö. SZÉLL 1942, 130-131, IX. t. 18-19!). 268 Mesterházy Károly fémgyöngyökről készített gyűjtésében nem szerepel a lelőhely (vö. MESTERHÁZY 2004, 385-395!). 269 A közleményben szereplő azon megjegyzés, amelyet a leletkataszter is idéz, hogy egy „ ismert honfoglaló temető egyik sírja jött elő " (B. THOMAS-SZ. BURGER 1955,102) nem értelmezhető, mivel Mindszent belterületéről más honfoglalás kori temetőről nincs adatunk. Vörös Gabriella Mindszent településtörténetét összefoglaló régészeti lelőhelykataszterében ez a lelőhely nem szerepel (vö. VÖRÖS 1996, 53-57!). 270 Ludasoldal határrész a településtől K-re, a Koszorús-dűlő közelében fekszik.