A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

LA NGO Péter - TÜRK Attila ci keresztény területről eredenek-e, vagy néhány közülük esetleg a Kárpát-medencében készült, helyi mester(ek) termékeként. A keresztény vallás felvételének kora középkori folyamatát számos nép esetében elsősorban az írott források alapján ismerjük, azonban a vallásváltás nyomai bizonyos időszak elteltével kimutathatóak a temetkezéseknél is. Bonyolult probléma,

225 hogy miként tükröződik vissza a keresztény vallás felvétele egy röviddel előtte még pogány közösség leletanyagában és temetkezési szokásaiban. A nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadottnak tekinthető az a nézet, mely szerint az egyszerű keresztek megjelenése a sírokban még nem jelentette szükségképpen a keresztény hit felvételét (ROTH 1984, 586-589; STAECKER 1999, 20-25, 334-344; VAN ES 1970). Hasonló véleményre jutott az elmúlt időszakban a Kárpát-medence avar kori mellkeresztjeit vizsgáló két magyar kutató is. Vida Tivadar úgy vélte, hogy a keresztekkel eltemetett személyek további mellékleteik alapján — nem minden esetben tekinthetők feltétlenül keresztényeknek (VIDA 2002). Tomka Péter az egyik táp-borbapusztai sírban nyugvó, bizánci kereszttel eltemetett fiatal nő síregyüttesét vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az elhunyt nem volt keresztény (TOMKA 2002). A 10. századi ereklyetartó mellkeresztek kapcsán óvatosságra intett Bálint Csanád is, mivel annak ellenére, hogy bár jelentős számban kerültek elő ilyen tárgyak a Kárpát-medencében, azokhoz - a Balkántól eltérően — egyetlen körmeneti kereszt

226 sem kapcsolódott: „Lehetséges tehát, hogy a magyarországi ereklyetartó keresztek nem annyira a hit jelvényeként, mint inkább csak ékszerként kerültek a halott mellé " (BÁLINT 2004a, 41 ). Az ereklyetartó mellkereszteknél korábban megjelenő, majd azokkal párhuzamosan is használt egyszerű mellkeresztek esetében még inkább jogosnak tűnhet ez a megfontolás. Számos sírlelet értelmezése alapján Fodor István is kiemelte, hogy a korai ereklyetartó és egyszerű mellkeresztek „gyakran pogány rítusú sírokból kerülnek elő, tehát nem igazolják az elhunyt egykori keresztény voltát" (FODOR 2003, 337).

227 A mellkeresztes temetkezések A fentebb vizsgált lelőhelyek közül 32 esetben az ismert leletek több mint felénél — van több-kevesebb mód annak vizsgálatára, hogy a leletkörülmények alapján kereszténynek tekinthető-e az adott közösség, illetve az eltemetett személy. Ezen sírok, illetve a velük összefüggő temetőrészletek a mellékletadási szokások alapján három csoportra oszlanak. A keresztmellékletes sírok egy része (1. típus: 12, 25; 2. típus: l,

228 8,

229 13,

230 16,

231 42(?)

232

, 51

233_52;234 5

, típus

. 37(7)235^ 45236^ 47

237_

48;

238 6. típus: 40; 7. típus: 5,

239 43

24()

) szinte biztosan nem tekinthető keresztény temetkezésnek, mivel itt 225 A problémakör általános tendenciáit számos tudományos konferencia vizsgálta a közelmúltban. A 10-11. századra vonatkozóan legátfogóbb jelleggel utoljára a Michael Müller- Wille által szerkesztett konferenciakötetek tanulmányai taglalták, vö. MÜLLER-WILLE 1997! Egyet kell azonban értenünk Révész László lektori véleményének azon megállapításával, hogy régészetileg pontosan nem tisztázott, melyek a keresztény temetekezések ismérvei, A pogány rítusú temetkezésekből, illetve temetőkből ismert keresztek alapján abban sem lehetünk biztosak, hogy aki keresztet akasztott (vagy akinek keresztet akasztottak) a nyakába, annak köze volt a kereszténységhez, vö. 243. j.! 226 Lovag Zsuzsa lektori véleményében kifejtette, hogy „ az alapvetően a nyugati kereszténységhez tartozó körmeneti keresztek hiánya nem megfelelő érv, mert ebben az időben azok még nem terjedtek el. A Balkánról ismert bizánci típusú, nagyobb keresztek nem körmeneti, hanem ún. kézikeresztek voltak, amelyeknek az ortodox istentiszteleti liturgiában volt — nem körmeneti — szerepük. " A körmeneti keresztekkel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy- a vizsgált korszakban Bizáncban sem ismeretlenek (vö. COTSONIS 19941). 227 Továbbá vö. FODOR 1996. 349'. 228 Az algyői temető 105. sójában a kereszten kívül még szemfedőlemezek, hajfonatkorongok is voltak, a kereszt mellett pedig a kislány nyakában ezüst lemezdísz került elő (KÜRTI 2001, 23, 33). 229 A galántai temető szórványleletei, de leginkább a fegyvermellékletek mindenképp arra utalnak, hogy az ide temetkező közösség feltehetően nem volt keresztény (TOCÍK 1992, 151 156). 230 Az ikervári temetőben a 112. sír közelében fekvő 114. számú fegyveres férfi sírja utalt arra, hogy a vizsgált temetőrészben a fegyvermelléklet-adás szokása még jelen volt (KISS 2000. 60). 231 A Kecskemét-Városföld, Szarvas-tanya mellett feltárt leletek megítélését nehezíti a részletes közlés hiánya, a kereszten kívül azonban átfúrt farkasfog amulett is előkerült (HORVÁTH 1993, 326). 232 A szegvári sír egy szegényes köznépi temetőből ismert, ahol a keresztes sír még a 10. századra keltezhető (LŐRINCZY 1985,157). 233 A valkóvári temetőben a 232. sírban fegyvermelléklet, a 81. és a 312. sírban pedig nyílcsúcsok voltak (DEMO 1996. 44-46, 73- 75).