A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

öv kapcsolatának azonban csak a 80. sírban maradt nyoma, ahol a bal oldalon, az övre erősített vaskarikán függött. Vas láncszem csak a 93. sírból került elő (másodlagos helyzetben), viseleti szerepe nem tisztázható. A női késviseletnek a gepidáknál eddig csak a szentes-nagyhegyi 84. sírban rekonstruált (CSALLÁNY 1941, 127-161; BÓNA 1974, Abb. 8) módját figyelhettük meg a 77. sírban, ahol a 15 cm hosszú kést tulajdonosa térdmagasságban egy bronzkarikára erősítve a derékról lelógó szalagos csüngőn (cingulumon) hordta.

31 Az alsó lábszár mellett került elő a vaskés a 44. sír leánygyermekénél (BÓNA-NAGY 2002, 53, Abb. 23); itt azonban kérdéses, hogy viseleti helyén feküdt-e. Különleges vastárgyak töredékeit temették el a 37. női sírban. A bal alkar mellől előkerült 5 cm széles vaspenge töredékről és a fölötte lévő 12 cm hosszú, mindkét végén karikákkal ellátott vaspálcáról (17. kép 11) annyit lehetett megállapítani, hogy kerekfejü vasszöges tokban tartották; a tárgyak eredeti rendeltetése (kardpengedarab? kétkarikás zablapálca egyik fele?)

32 nem dönthető el. 2. A férfisírok leletei Derékövek. A kishomoki temető sírjainak módszeres kirablása arra mutat, hogy a halottakkal arany- és ezüsttárgyakat temettek el. Fém övcsatot a felnőttek többsége használt; a féldrágakővel vagy üvegberakásokkal díszített nemesfém csatok és a női viselet ékszerei a temető egészére kiterjedő sírrablásnak estek áldozatul. A férfisírok kirablásának oka elsősorban a díszcsatok megszerzése volt; amint ezt a 94. sírban talált csontváz medencéjén megmaradt ezüstpatina nyom igazolja. A 94. sír együttese (BÓNANAGY 2002, 73, Taf. 24) nyomán egyébként megállapíthatjuk, hogy a gepida férfiak viseletéhez több csat (olykor 3-4 db) is tartozott. A legdíszesebb, legnagyobb az övcsat; kevésbé díszes, kisebb méretű a kard vagy tőr szíjának csatja; még kisebb a tarsoly szíját záró csat. A 64. sírban az ezüst övcsat mellett egy vascsat és két kis bronzcsat is volt (BÓNA-NAGY 2002, 59-61, Taf. 18). Három, különböző méretű csat került elő a kirabolt 96. fegyveres férfisírból, ezek egyike sem tartható övcsatnak (BÓNA-NAGY 2002, 73, Taf 26). A patinanyomos medencecsontú férfi (94.) sírjában maradt bronzcsat (12. kép 4) biztosan a tarsolyhoz tartozott. A férfiak övcsatjai általában jobbra nyitódtak (tizenkét megfigyelhető esetben: 25., 28., 39., 51., 53., 64-65., 73., 75., 84., 89., 104. sír), csupán három sírban (76., 78., 82. sír) figyeltünk meg balra nyíló tövisű övcsatot. A jobbra nyíló övekkel négy esetben jobb oldalon viselték a tarsolyt és a kést. Balra nyíló övhöz két férfi a jobb oldalon viselte tarsolyát, késeiket egy esetben jobb oldalra, két esetben a bal oldalra szíjazták (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 22). A csat mögött a visszahajtott szíjat — a kor divatja szerint

33 —, kerek fejű fémszögekkel (51., 64., 89. sír) vagy pajzs alakú verettél (42. sír: 12. kép 9) rögzítették. Vas övcsat tizenhét (53,1%), bronz övcsat kilenc (28,1%), fehérfém- és ezüstcsat két (6,2%) férfisírból került elő (10. kép 2). A férfiak vas övcsatjai a 4,4-7 cm átmérőjű szériához tartoznak; a vascsatok mindhárom változata megtalálható köztük. (A típusokat ld. a női síroknál!) A vascsatok közül négy példány négyszögletes volt; ezek közé tartozott a 104. sír tarsolycsatja, az 53. sír övcsatja és a 83. sír egyik csatjának töredéke. A bronz övcsatok közül keltező értékűek az 51. és a 82. sír csatjai. Az 51. sír csatjának különleges megoldása a háromszög alakúra kiszélesedő tövis (12. kép 1), melynek párhuzamait 5. század második felére keltezhető alamann és frank sírokból említhetjük.

34 Említésre érdemes, hogy a nyugati példányok többségén a kiszélesedő, kimélyített csattövis eredetileg emailberakással volt díszítve. A 82. sír bronz csatkarikájához rekeszes díszü csattövis és öntött vas csattest járult. A szív alakú csattestben eredetileg üveg- vagy féldrágakő berakás volt, mely már a sírba kerülés idején hiányzott (12. kép 2). A csattest formája nem ismeretlen a 31 Hasonló késviselet a szentendrei 33. női sírban: BÓNA 1971, Abb. 9. 32 Utóbbi tárgyhoz méretre is, formára is hasonló feszítözabla Dieburgból, a 6. század harmadik harmadára keltezhető frank síregyüttesből került elő (GÖLDNER 1996. 1014-1016, Kat. Vili. 5. 7). 33 Pl. Köln: DOPPELFELD 1964, Abb, 2a-b. A bronzszögekkel ellátott övek 18 példáját idézhetjük a szolnok-szandai temetőből: 4., 6., 9., 22., 88., 93., 96. 97., 105., 109., 125., 135., 162., 190., 191., 196., 205. és 207. sír (BÓNA 2002, 203-231). A bronzszöges öves sírok a temető sírcsoportainak szélső soraiban találhatók, tehát relatíve későiek. 34 Pl. Ingersheim, Ditzingen, Ehningen (VEECK 1931, 64-65, Taf. 50. A13-16); Ennery (DELORT 1947, 365, Fig. 10); Bulach 4. sír (WERNER 1953, Taf 1,15). Megemlítendő azonban, hogy apleidelsheimi temető 76. sírjában hasonló csat, szíjszorító lemezzel együtt, egy 555-580-ra keltezhető síregyüttesben fordult elő (KOCH 2001, 62, 86, Abb. 23).