A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

2002, 64-66, Abb. 31). Móra Ferenc a kiszombori 387. sír medencecsontja alatt is bőrnyomokat figyelt meg (TÖRÖK 1936, 120). A női ruházat felsőtesten viselt részéről nincsenek adataink. A 77. sír másodlagos helyzetű korongfibulája eredetileg a felsőtesten viselt ruha összetűzésére szolgált (20. kép 8). A férfiak felsőruházata is valószínűleg bőrből készült; erre utaló nyomot azonban Kishomokon csak egyetlen sírban találtunk, ahol a tarsolykészlet fémtárgyai mellett a föld elszíneződése a felsőruha nyomát is megőrizte (64. sír). A Band/mezőbándi temető 97. sírjában az ásató a csontok alatt szerves anyag (bőr?) korhadásából származó vöröses réteget említett (KOVÁCS 1913, 337). A különféle sűrűséggel és szövésmintával szőtt textilek lenyomatai ugyanennek a temetőnek több sírjából előkerültek; a 30. sírban talált textilmaradvány szövésmintájának elkészítése gyapjú alapanyagból képzelhető el (KOVÁCS 1913, 309-310, 30. kép 23, 31. kép 1). A SZÖveting fölött hordott bőr felsőruha maradványa lehetett a mezőbándi 52. férfisírban a jobb lábszárcsont külső oldalánál talált, egymáshoz tapadt textilmaradvány és bőrréteg (KOVÁCS 1913, 324, 43. kép, 13-14). A gyapjú feldolgozásához szükséges eszköz, egy vaslemez borításos gyapjúfésű a Band/ mezőbándi 29. sírból került elő (KOVÁCS 1913, 308 310,29. kép 1). Női lábbelire utaló csatot egy sírban találtunk. A bolygatott 93. sírban a jobb boka külső oldalánál 1,6x1,6 cm-es kihajtott tövisű, négyszögletes bronzcsat és kis nittszögek kerültek elő (12. kép 15). A kimozdított bal alsó lábszárcsont mellett, másodlagos helyzetben a felsőtestről és a deréktájról elmozdított tárgyak voltak: gyürűfibula, vaslánc, bronzlemez veretek (BÓNA NAGY 2002, 71-72, Abb. 36). Kések, tőrök. A temető népének legáltalánosabban használt eszköze a vaskés volt, melyet a sírok 45%-ában (41 sírban) találtunk (10. kép 1). A 9-22 cm hosszú kések minden esetben egyélű pengével; változó hosszúságú, többnyire egyenes nyéltövissel és fanyéllel készültek. Enyhén tompaszögű nyéltövist kovácsoltak a 73. és a 104. sír késénél (11. kép 7, 11). Nyélborítást nem találtunk, csak az 1. sír késnyelének formáját őrizte meg a vaskorrózió (BÓNA-NAGY 2002, Taf. 7. 5). A férfiak 90,6%-ához (29 sír); a nők 30%-ához (10 sír), a gyermekek 28,6%-ához (4 sír) temettek el valamilyen kést vagy pengét. Nyolc esetben egy személynél két kést, három esetben három kést találtunk. A két késsel eltemetettek közül hét férfi és egy nő volt (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 19). Négy esetben a két kés között méretbeli eltérést lehet kimutatni; csaknem azonos méretű késeket használt a 84. sírban eltemetett férfi. A 81. sírban nyugvó asszony második kését nem használati eszközként temették el. Az egyik kés a viseletnek megfelelő helyen, a bal combcsont mellett feküdt. A másik, széles pengéjű, kissé görbe kést keresztben a koponyára fektetve, nyelével a fej jobb oldalához állított edény felé fordítva találtuk (BÓNA-NAGY 2002, 67, Abb. 32). Ez a kés tehát valamilyen bajelhárító céllal került a sírba.

30 Három kést csak férfiakkal temettek. Az 1. és a 39. sír készleténél a méretbeli különbségből következik, hogy a kések különféle célokat szolgáltak; a 76. sír készlete viszont egyforma, kb. 15 cm hosszú késekből állt. A temetőből három, a szokásosnál nagyobb, 24-26 cm hosszú vadászkés/tőr került elő; mindhárom férfisírból (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 19). A bolygatás miatt a késviseletet csak a sírok 35,2%-ánál lehetett megfigyelni. A derékövre szíjazott kések a medencetájékon vagy a combcsont mellett feküdtek. Jobb oldalon hordta kését kilenc férfi (hárman a tarsoly mellett), két nő (103., 105. sír) és egy gyermek (36. sír) (BÓNA-NAGY 2002. Tab. 20). A férfiak jobbra nyíló övcsatjaival többnyire a bal oldalon tartott kés járt együtt. Bal oldalon viselt kés tizennégy férfinél (hat esetben a tarsoly mellett), öt nőnél és két gyermeknél fordult elő (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 21). A nagyobb késeket és a tőröket a férfiaknál a medence fölött, keresztben találtuk; ezeknél a bőrrel bevont fatokot (a 64. sír tőrén jól látható a fátok maradványa) a derékövhöz szíjazták (64., 76., 82., 89. sír). Több esetben megfigyeltük, hogy a bőrből varrt késtokok kerek fejű vasszögei rározsdásodtak a pengére: az 51. sír késénél három szög (11. kép 8); három esetben, az 57. sír (11. kép 5), a 73. sír (11. kép 7) és a 89. sír késeinél két-két szög. Bronzkoptatós tok egy nagyobb késnél (78. sír) és egy 26 cm hosszú tőrnél (42. sír) fordult elő. A tőr tokjának bemeneti végét préselt, bordázott bronzszalag díszítette (11. kép 18). A nők és a gyermekek kései a kisebb méretűek közé tartoznak, 13-15 cm hosszúságúak. A késeket a nők is a kézfej közelében viselték. A késtok és az 30 Vő. vasbabonák: SOMOGYI 1982, 191.