A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

A kishomoki temetőben a 40-60 év közötti fel­nőtteket általában 220-250 cm hosszú, 60-70 cm széles, lekerekített sarkú, téglalap alakú gödörbe temették. A sírgödrök, három sír kivételével (82., 85., 91. sír), a lábak felé keskenyedtek. A különö­sen nagyméretű sírokat a mellékletekben gazdag temetkezések számára ásták; ezek ugyanis minden esetben bolygatásnak estek áldozatul. A leg­hosszabb sírok a 300 cm-t is meghaladták, de 70-80 cm-nél nem voltak szélesebbek. 300 cm hosszúság fölött három férfisírt és egy női temetke­zést találtunk; mind a négy sír koporsós volt. Két különlegesen hosszú sírgödröt a temető déli szélén, egymás mellé ástak a 88. (310 cm) és a 89. sír (300 cm) férfi halottja számára. A temető legnagyobb méretű, 350 cm hosszú és egyedülálló módon D-É-tájolású sírgödre a 38. sír számára készült. A teljesen kirabolt sírban 50-55 év körüli férfi csont­váza volt, felsőtestének csontjait összedobálták; a sír déli végében fatörzsből kivájt koporsó elszíne­ződése mutatkozott. A gödör déli, fej felőli széle a koporsó megfigyelhető végétől 50 cm-re feküdt. A láb felőli végen a koporsó mögött 40 cm-es üres helyet hagytak (2. kép 3). A koporsós síroknál a fej mögött 20-30 cm-rel, a láb felőli végen 15-30 cm-rel ástak a koporsó hosszánál nagyobb gödröt (26-27. gyermeksír; 39., 43. sír) (2. kép 1); a sírok oldalfalai és a koporsó­metszet között 5-25 cm-es helyet figyelhettünk meg (25-26., 31., 3.8-39. sír). A férfiak többségé­nek 200 cm-t meghaladó hosszúságú gödröt ástak; az átlagos sírhossz 238,4 cm. Két esetben került elő 200 cm-nél rövidebb férfisír. Az egyik az 50. sír, melynél a csak 155 cm mélységben megfigyel­hető 175x57x47 cm-es elszíneződés talán a kopor­só metszete lehetett, a másik a 94. sír, melynél a 190x80 cm-es sírgödör metszete bizonytalanul lát­szódott (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 1). A legnagyobb méretű 88. női sír (310x70x75 cm) gödre a láb felé szélesedett. A nőknél 270 cm hosszú beásás a 43. és a 68. sírnál fordult elő. A női temetkezések sírhosszúsága átlagosan 218,5 cm volt. A legkisebb női sír (66. sír) — hosszúsága 150, szélessége 60 cm — is bolygatottnak bizo­nyult, tehát nem lehet a melléklet nélkül eltemetet­tek közt számon tartani. A gyermeksírok gödreit ugyanolyan gondosság­gal ásták meg, mint a felnőttekét, de természetesen kisebbeket (a hosszúság átlaga: 169,8 cm). A meg­figyelhető koporsómetszettel rendelkező síroknál feltűnő a rövidebbik végek valamelyikén, a fejnél vagy a lábnál hagyott szabad terület. A 26. sírban a koporsó láb felőli végét 35 cm-rel ásták hosszabb­ra, a 27. sírban a fej felől hagytak ugyanennyi helyet. Azoknál a sírgödröknél, melyeknél 20-40 cm „szabad 11 terület volt megfigyelhető, bizonyára valamilyen szerves anyagot helyeztek a koporsó elé vagy mögé, esetleg mellé. Számottevő „üres" területet említhetünk három gyermeksír (26-27., 31. sír), három női (37., 43., 74. sír) és öt férfisír (38-39., 73., 84., 89. sír) esetében. Két nöi temetkezésnél különösen szűk sírgödröt találtunk. A 37. sír 125 cm mélységnél 210 x 55 cm-es elszíneződéssel jelentkezett. 150 cm mély­ségben a sírfolt nyugati végén 50 cm, a keleti vé­gén 30 cm-re keskenyedett, hossza 180 cm lett. A fej felől lekerekített végű, láb felől szögletes sarkú, szűk sírfoltban 170 cm mélységnél találtuk meg a 20-25 év körüli nő csontvázát. A koponyatető köz­vetlenül a sírfolt nyugati végéhez szorult; az alkar­csontok ugyanígy az elszíneződés legszéléhez nyo­módtak. A 170 cm hosszú csontváz lábfejei mögött 10 cm-es üres terület volt, egyébként a váz teljesen kitöltötte a szűk beásást. A sír földjében faelszíne­ződést alig tudmnk megfigyelni; ennek ellenére va­lószínű, hogy a 37. sír esetében a sírfolt metszete 150-170 cm mélység között a koporsó formáját őrizte meg (3. kép 1). A csontváz kar- és láb­csontjainak szorosan kinyújtott helyzete — a mell­tájéki bolygatás ellenére — arra enged következet­ni, hogy a tetemet koporsón belül vászonba vagy gyékénybe burkolták. Hasonló szük sírfoltot figyelt meg Párducz Mihály a közeli solt-paléi gepida sí­rok egyikében. Az 1. bolygatott női sír hossza csak a válltól volt mérhető. A gödör lekerekített sarkú, lábak felé szűkülő gödrének szélessége a vállak magasságában 56 cm, a lábaknál 42 cm volt (PÁR­DUCZ 1935, 159; CSALLÁNY 1961, 122). A 62. sír esetében a gödör metszete 140 cm-nél 230x85 cm-es, láb felé kissé szűkülő volt. A beásás foltja 150 cm-nél elkeskenyedett. A váz szintje fö­lött 20 cm-rel megfigyelhető, sötétbarna színű met­szet különleges, emberi alakra emlékeztető formát mutatott: fej felőli végén 30 cm hosszúságban 28-30 cm keskeny volt, azután 45 cm szélessé vált, majd a lábak felé fokozatosan 28 cm-ig keskenye­dett (3. kép 2). A csontváz itt is meglehetősen szo­rosan, de inkább az elszíneződés északi oldalához nyomódva feküdt. A vas koporsókapcsok a váz szintje fölött 30 cm-rel és a csontokkal azonos mélységből is előkerültek. Ebben az esetben egé­szen bizonyosan fakoporsó eltemetéséről lehet szó, annak ellenére, hogy famaradványt itt sem talál­tunk. Az 1. vaskapocs előkerülésének mélységada-

Next

/
Thumbnails
Contents