A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

hát lényegesen eltérnek az eredeti sírmélységektől; azoknál bizonyára jóval sekélyebb mélységet rögzítettek. Kétségtelen, hogy a sírok mélysége a halott nemével és életkorával kapcsolatban lehetett; a kishomoki temető esetében talán a temetkezések etnikumával is összefüggésbe hozható. Feltűnő ugyanis az avar kori sírok viszonylag sekély mélysége: a temető 15 avar sírjának átlagmélysége 112 cm. A kishomoki temetőben a 91 gepida sír közül 89 sír mélységadatát ismerjük; az átlagmélység 144 cm. Ezzel az átlaggal a kishomoki temető beilleszkedik a többi nagyobb gepida temető közé: a szentes-kökényzugi temetőben 52 sír adata alapján az átlagmélység 129 cm, Szentes-Nagyhegyen 66 sír adata alapján 145 cm, Kiszomboron 136 adattal rendelkező sír átlagos mélysége 133 cm, Szőregen 97 sír adata szerint 150 cm.

1 A kishomoki temetőben a síroknak több mint fele (50 sír) 150 cm-nél mélyebb. A nagyobb mélységű sírokat a temető délkeleti részében lévő agyagos talajba ásták. A sírok többsége itt elérte a 170-180 cm mélységet; pl. a 76-77., 81-84. sír, melyek a temető keleti oldalának legszélső sorát alkotják. Mélységük 160-200 cm között volt, és a 76. sír kivételével mindegyik kirabolt temetkezésnek bizonyult. A gepida temetőkben általában — a langobard temetőkhöz hasonlóan

2 — a gazdagabb temetkezések mélysége jóval meghaladja az átlagmélységet. Igaz, hogy a Móra Ferenc által feltárt kishomoki 1. férfisír mélysége csupán 80 cm, az ugyancsak teljes fegyverzetű 7. síré pedig 120 cm volt, de bizonyosra vehető, hogy a domb északi oldaláról, ahol valószínűleg ezek a sírok feküdtek, nagy mennyiségű földet távolítottak el az 1928-as földmunkák során (Móra becslése szerint legalább 80 cm-t). Ugyanezzel magyarázható, hogy az akkor feltárt temetőrészlet sírjai lényegesen sekélyebb mélységből kerültek elő, mint az 1966-1969-es sírok. Feltűnő viszont az 1928-as temetőrészlet utolsó sírjainak, a 21. és a 22. számúak 160 illetve 190 cm-es mélysége; ez a két adat alátámaszthatja a feltevést, hogy ezek a sírok már nagyon közel eshettek a homokbánya 1966-os széléhez (a méretek egyezése alapján egyébként gyanítható a 21. sír és az M/l. sír azonossága) ( 1. kép 1). A kishomoki temető gyermeksírjai aránylag mélyek. A temető legmélyebben (210 cm) talált sírjából egy 6 év körüli kislány csontváztöredékei kerültek elő. A gyermeksírok a többi gepida temetőben sem sekélyek. A szőregi, kiszombori, a szentesnagyhegyi és a kökényzugi temetők gyermeksírjainak átlagmélysége 110-120 cm között mozog.

3 A gepida temetők legmélyebb sírjait kétségtelenül a gazdag férfiak számára ásták; ezek általában 160-190 cm mélységből kerültek elő. Ez azonban meg sem közelíti a langobard temetők 290-300 cm-es mélységátlagát (BÓNA 1966a, 155; BÓNA 1968, 37). Kishomokon a legmélyebb temetkezések férfisíroknak bizonyultak: 200 cm-es mélység egy sírnál (83. sír), 190 cm-es két sír esetében (64., 73. sír), 180 cm-es mélység egy simái (41. sír) fordult elő. A női temetkezések közül a legmélyebb 190 cm-nél került elő (61. sir); három sírt ástak 180 cm mélyre (77., 80-81. sír). Kishomokon az átlagmélység szempontjából 154 cm-rel a gyermeksírok vezetnek. A női temetkezések átlagmélysége 152 cm, a férfisíroké 150 cm, a meghatározhatatlan síroké pedig 119 cm. Annak magyarázatát, hogy a gyermeksírok átlaga meghaladja a felnőttek átlagmélységét, nem tudjuk. A jelenséget talán nem lehet egészen a véletlennek vagy a talajfelszín elhordásának tulajdonítani; a gepida gyermeksírok ugyanis a temető középső részén több sorban, a felnőttsírok között kerültek elő (1. kép 2). A sírgödör aljának a csontváz szintje alatti mélyítését egy esetben tapasztaltuk. A 105. sírnál a sírgödör alja 30 cm-rel a csontok szintje alatt került elő; ez esetben a sírgödör alját valamilyen szerves anyaggal tölthették ki. A többi sírnál a gödör alja 4-5 cm-rel a csontváz szintje alatt mutatkozott. 2. A sírok formája A kishomoki temetőben általános a nagyméretű, lekerekített sarkú, téglalap alakú sírforma. A Móra által feljegyzett sírfoltméretek alapján az 1928-ban előkerült sírok is 200 cm-t meghaladó hosszúságú, 60-80 cm szélességű gödrök lehettek. Hasonló sírméretek fordultak elő a kiszombori, a szőregi, a szentes-nagyhegyi és a kökényzugi temetőkben is. / A Szentes és Szeged környéki gepida temetők összesítései a Csallány Dezső összefoglaló művében publikált adatok felhasználásával készültek (CSALLÁNY 1961). 2 A langobard sírok mélységéről összefoglalóan: BÓNA 1956, 221-222; BÓNA 1966a, 155. 3 A langobard gyermeksírok a felnőttekéhez hasontó mélységűek (BÓNA 1966, 35).