A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

M. EGRY Ildikó: Rézkori településrészlet Mosonszentmiklós-Egyéni földek lelőhelyén

lege alapján a házzal egykorúnak. Ezek a gödrök félkör alakban veszik körül a házat (2. kép 1), megközelítőleg azonos átmérőjűek (1,5-2,2 m) és mélységűek (a humuszolási szinttől 60-110 cm), betöltődésük barnásfekete humusz volt. Feltehető­leg élelem tárolására szolgáltak, erre utal, hogy 7 gödörnél szerves anyagú bélelés nyomait doku­mentáltuk. A kibontott gödör alján lévő 5-6 cm vastagságú összefüggő fekete réteg, amely a gödör szélétől befelé 10 cm-re, annak körvonalát 8-10 cm széles sávban, szabályos kör alakban követve, az altalajban is folytatódott, egy hordószerű bélés el­korhadt dongájának az altalajba nyomódását jelez­heti (2. kép 2-3). A gödrök leletanyagot alig tartalmaztak, jobbá­ra a korábbi DVK telep kerámiatöredékeit és csak nagyon szórványosan a java rézkorra jellemző ke­rámia- és kavicszúzalékkal soványított edényda­rabokat. Néhány nagyméretű, széles szájú, rövid nyakú fazéktöredéket (3. kép 4—5), bikónikus váza­és táltöredékeket (3. kép 6-7) sikerült gyűjtenünk. Értékelhető kerámialeleteket a háztól 50 m-re D-re, a 125. objektumban találtunk. A szabályos kerek, 1,50 m átmérőjű, 1,20 m mély, egyenes ol­dalú gödörben 60 cm mélyen 3 edény feküdt egy­más mellett, szinte teljes épségben (3. kép 1-3). 1. Csőtalpas tál (3. kép 2): enyhén harangos csőtalp, melyhez Ívelten legömbölyitett oldalú tálrész kapcsolódik. A tál megformálása egyenetlen, egyik oldalán íveltebb, má­sik oldalon laposabb. A tál külső oldalának felső harmadá­nál egyenlő távolságokban 4 kerek, rátett bütyökdísz talál­ható. Anyaga homokkal soványított, sárga színűre égetett. Ma.: 26 cm, talpátm.: 14 cm, szá.: 22 cm, falv.: 0,3 cm. 2. Pohár (3. kép 1): hármas tagolású edényke, a rövid, hengeres nyakrészhez éles hasi törésvonalú bikónikus test kapcsolódik. A kidolgozás aszimmetrikus, a hasvonal egyik oldalon 1 cm-rel felhúzottabb. Színe sárgásbarna, anyaga homokkal soványított, jól égetett. Ma.: 11 cm, talpátm.: 4 cm, szá.: 7,5 cm, falv.: 0,2 cm. 3. Tálka (3. kép 3): kissé kihajló peremű, virágcserép formájú tálka, külső felülete durvított, anyaga kavicszúza­lékkal soványított, rózsaszínűre égetett. Ma.: 5 cm, talpátm.: 8 cm, szá.: 13 cm, falv.: 0,5 cm. Mind a három edény párhuzamait megtaláljuk a kora és java rézkori kultúrák leletegyütteseiben. A harangos csőtalp már a lengyeli kultúra kései idő­szakában megjelenik (BÁNFFY 1995, 89), majd a java rézkorban az egyik leggyakoribb edényformává válik. A tálrész általában behúzott vagy cilindrikus peremű, kónikus testű. Az ívelt oldalú tálrész ke­vésbé elterjedt, de egyaránt előfordul a balatoni és a Ludanice-kulturában is (HORVÁTH 1991, 2. kép 3; VIRÁG 1995, 3. kép 6; PAVÚK-BÁTORA 1995, Abb. 55. 2). A pohár és a tálka párhuzamai is a késő lengyeli kultúrából ismertek (BÁNFFY 1995, 96. kép 163), majd továbbra is készítik hasonló formában a java réz­kori kultúrák edénymüvességében (LICHARDUS­VLADÁR 1964, Abb. 50). Az előkerült darabok archai­kus formákat képviselnek, melyek a lengyeli kultú­ra kései, festetlen szakaszától használatban voltak, azonban kidolgozásuk kezdetlegessége még nem zárja ki a Balaton-Ludanice-körbe sorolásukat. Mivel a kerámiaegyüttest tartalmazó gödör nem a házobjektum közvetlen környezetéhez tartozik, hanem attól távolabb, a feltárási felület szélén ke­rült elő, a házzal való egyidejűségét nem állíthatjuk biztosan. A teljességhez hozzátartozik, hogy az alapárkos ház melletti gödöregyüttesbe jól beleilleszkedő 183. objektum legalsó rétegében a Furchenstich­kerámia kultúra inkrusztált nyakú korsójának töre­dékeit bontottuk ki (3. kép 8). A gödrök általános leletszegénysége megnehezíti a házobjektum kor­szakon belüli szűkebb kronológiai besorolását, de ez a lelet talán megengedi a feltételezést, hogy a ház és a gödrök a java rézkoron belül egy kései megtelepedést képviselnek. ÖSSZEGZÉS Az elmúlt évtized feltárásai során a dunántúli kora és java rézkori lelőhelyeken számos alkalommal si­került megfigyelni alapárkos házalaprajzokat. Köz­vetlenül lelőhelyünk környékén, az Ml autópálya nyomvonalába eső Lébény-Bille- és Kaszás dombon (NÉMETH 1994, 12. kép), Mosonszentmiklós-Gergely­homán, 2 Börcs-Paphomlok-dülőn (RégFüz 1 (46) 1994, 7), Győr-Marcalváros lelőhelyen (EGRY 2001, 3. kép) tártak fel hasonlókat. A Ludanice-kultúra kisalföldi lelőhelyéről, Mosonszentmiklós-Pálmajorból az ása­tó nagyméretű alapárkos házak feltárásáról számolt be (RégFüz 1 (49) 1997, 19-20). 2 A szerző ásatása 1996-ban az MI autópályával párhuzamosan D-re, 100 m-re, a MOL gázvezeték nyomvonalán. Feldol­gozás alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents