A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

M. EGRY Ildikó: Rézkori településrészlet Mosonszentmiklós-Egyéni földek lelőhelyén

Alapárkos házak a lengyeli kultúra időszakától ismertek, ezek nagyobbrészt téglalap alaprajzú, egyterű építmények (ILON-FARKAS 2001; NÉMETH 1994, Abb. 5; SCHWAMMENHÖFER 1983, Taf. 5), esetleg apszisos záródásúak (RACZKY 1974, 186-188). Szűkebb tájegységünkön, a Kisalföldön a balatoni kultúra időszakában is folytatódott az alapárkos építészet hagyománya, jelenleg erről a területről ismerjük a java rézkori házalaprajzok legváltozatosabb formáit. A házak egy része (pl. Mosonszentmiklós-Gergelyhoma) egyterű, külső építménnyel bővített, hasonlóan a zalavár-basaszigeti házakhoz (VIRÁG 1990, Abb. 3). Több lelőhelyről kétosztatú, 1/3-2/3; esetleg 1-3/4 részben osztott belső térrel találkozunk - - Győr-MénfőcsanakSzabadidőközpont (EGRY 2001, 3. kép) —, de ismerünk lelőhelyet — Lébény-Bille (NÉMETH 1994) —, ahol mindkét szerkezet előfordul. DNy-Szlovákiában a késő lengyeli alapokon kialakuló Ludanicekultúra építkezésében a méretben hasonló, középen két részre osztott, gerendavázas szerkezetű, alapárkos házforma volt kedveltebb (VLADÁR-LICHARDUS 1968, Abb. 45 47; PAVÚK-BÁTORA 1995, 12-38). A különböző házformák építésére magyarázatot adhat területünk érintkezési zóna jellege, ahol egy lelőhely esetében a helyi késő lengyeli hagyományok, a balatoni és a Ludanice-kultúra sajátosságai, mind a települési jelenségek, mind a kerámiaformák önállóan és keverten is megjelenhetnek. Ezek közé tartozik Mosonszentmiklós-Egyéni földek feltárásának itt bemutatott részlete is, a korszakban általános, ugyanakkor területi jellegzetességeket is képviselő házalaprajz és gödöregyüttes, valamint a bemutatott kronológiailag párhuzamosítható leletanyag.

3 IRODALOM BÁNFFY 1995 Bánffy, E. : Early Chalcolithic settlement at Zalaszentbalázs-Szőlőhegyn mező. Antaeus 22 (1995) 71-156. EGRY 2001 M. Egry I.: Beszámoló a Győr-Marcalváros-bevásárlóközpont területén végzett megelőző régészeti feltárásokról. — Report on the Preliminary Exploration Carried out on the Area of GyőrMarcalváros-Shopping Centre. Arrabona 39 (2001) 57-78. HORVÁTH 1991 Horváth L. A.: Rézkori település Nagykapornakon. — Die kupferzeitliche Siedlung bei Nagykapornak. ZM 3 (1991) 113-135. ILON-FARKAS 2001 Ilon, G. - Farkas, Cs.: Houses of the Late-Lengyeli Settlement at the boundary of Szombathely (Country Vas, Western Hungary). In: Sites and Stones: Lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Eds.: Regénye, J. Veszprém 2001, 55-60. LICHARDUS-VLADÁR 1964 Lichardus, J. - Vladár, J.: Zu Problemen der Ludanice-Gruppe in der Slowakei. SlovArch 12 (1964) 69-162. NÉMETH 1994 T. Németh, G.: Vorbericht über spätneolithische und frühkupferzeitliche Siedlungsspuren bei Lébény (Westungarn). — Késő neolit és rézkori településnyomok Lébény határában. JAMÉ 36(1994) 241-261. PAVÚK-BÁTORA 1995 Pavúk, J. - Bátora, J. : Siedlung und Gräber der Ludanice-Gruppe in Jelsovce. ArchSlov Mon 5, Nitra 1995. RACZKY 1974 Raczky P.: A lengyeli kultúra legkésőbbi szakaszának leletei a Dunántúlon. — Funde der spätesten Phase der Lengyel-Kultur in Westungarn. ArchÉrt 101 (1974) 185-210. SCHWAMMENHÖFER 1983 Schwammenhöfer, H.: Eine Gehöftgruppe der Epilengyelzeit in der Ziegelei Schieinbach, NÖ. FÖ 22 (1983) 169-202. VIRÁG 1990 M. Virág, Zs.: Vorbericht über die Ergebnisse der Freilegung der kupferzeitlichen Siedlung von Zalavár-Basasziget (Angaben zur Siedlungsstruktur und Wirtschaft der Balaton-Lasinja (I.) Kultur). — Előzetes beszámoló a Zalavár-basaszigeti rézkori telep feltárásának eredményeiről. ZM 2 (1990) 71-79. VIRÁG 1995 M. Virág, Zs.: Die Hochkupferzeit in der Umgebung von Budapest und in NO-Transdanubien (das Ludanice-Problem)

. Acta ArchHung 47 (1995) 61-94. VLADÁR-LICHARDUS 1968 Vladár, J. - Lichardus, J.: Erforschung der frühäneolithischen Siedlungen in Branc. SlovArch 16-2 (1968) 263-352. 3 A dolgozatot Bánffy Eszter (MTA RI) lektorálta, munkáját köszönöm.