A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

P. BARNA Judit: Egy java rézkori kultusztárgytöredék és rekonstrukciós kísérlete

tott (harangosodó formájú) csőtalpas edény töredéke. 7. Nyéllyukas agyagkanál töredéke. Feje hiányzik. 8. Bikónikus testű, behúzott peremű, magas hasvonalú tálak vízszintesen levágott peremű töredékei. 9. Vastag falú, éles válltörésű tárolóedény töredéke, vízszintes állású, átfúrt bütyökfüllel. 10. Enyhén kónikus nyakú, amforaszerű edények peremtöredékei. 11. Vastag falú oldaltöredék, függőleges állású hurkafül csonkjával. 12. Különböző edények hurkafüleinek töredékei. 13. Profdált házikerámiák aljtöredékei. 14. Házikerámiák oldaltöredékei. Az egyik ívelten karcolt párhuzamosokkal díszített. Egyéb leletek 15. Szürkészöld színű, pattintott kő nyílhegy. Háromszög alakú, nyeles kiképzésű. Megmunkálása elnagyolt, talán félkész termék. H.: 2,5 cm, sz.: 1,9 cm. 16. Rossz megtartású állatcsont töredékek. A KJSEROLELETEK PÁRHUZAMAI Az edény formák, anyaguk és készítési technikájuk oly annyira általánosnak mondhatók a Dunántúl java rézkorában, hogy párhuzamaikat szinte minden Balaton-Lasinja-leletegyüttesben megtaláljuk. Részletesebb elemzésük ezért e helyen nem is látszik szükségesnek. Tornyiszentmiklóshoz földrajzilag is közeliek a következő Zala megyei lelőhelyek: Letenye-Szentkeresztdomb (KALICZ 1995a), Nagykanizsa-Sánc (KALICZ 1991), Balatonmagyaród-Homoki-dűlő (BÁNFFY 1994), ZalaszentbalázsPusztatető, Hahót-Szartóri II. (BÁNFFY 1995a), Zalavár-Basasziget (M. VIRÁG 1986). A leletek párhuzamait Somogy megye (SOMOGYI 2000), Vas megye, pl. Újperint II, Körmend-Várkert, Sé-Malomi-dülő 6. periódusa (KÁROLYI 1992), Veszprém megye, pl. Hidegkút (MRT 2, 3. t. 18) java rézkori leletegyütteseiben is megtaláljuk. Az egyik kerámiaformához, a függeszthető miniatűr edénykéhez azonban érdemes néhány további megjegyzést fűzni. Pontos formai párhuzamát nem találtam, de a miniatűr edények nem ritkák a Balaton-Lasinja-kultúrában, pl. Zalaszentbalázs-Pusztatető (BÁNFFY 1995a, 39-40). Bár töredékes az a bikónikus aljú edényke, mely a Balatonmagyaród-Homoki-dűlői kultikus leletegyüttesben került elő (BÁNFFY 1994, 240, 7. kép 3), megmaradt alsó része hasonló a tornyiszentmiklósi darabhoz. A tárgytípus neolit eredetű (BÁNFFY 1995a, 40), s ez az örökség annak ellenére figyelemre méltó, hogy maga a kerámiaforma tipikusan rézkori. A tárgytípusnak feltételezett funkciója ad hangsúlyt. Amennyiben a profán jelleggel szemben (olajlámpás, illetve gyerekjáték) a miniatűr edények esetében a kultikus jelleget fogadjuk el, figyelemre méltó az oltártöredékkel való együttes előfordulása. Ezt az értelmezést támasztja alá a balatonmagyaródi kultikus rendeltetésű gödörben megjelenő miniatűr edénykék szokatlanul nagy száma is (BÁNFFY 1994, 240). Tornyiszentmiklós 63. objektumának kerámiaanyagában feltűnő, hogy a kultúrára egyébként jellemző redukciós égetési technika egyetlen esetben sem jelenik meg. Az edénytöredékek sárgás- és vörösesbarna, barnásszürke színűek. Anyaguk homokkal és kavicszúzalékkal, néhány esetben kerámiazúzalékkal soványított. Szinte mind díszítetlen, kivételt egy feltehetőleg korsóból származó válltöredék képez, mely karcolt, illetve benyomott díszítésű, valamint egy ívelt párhuzamosokkal díszített oldaltöredék. A kannelúra alkalmazására nem találunk példát, ezt a díszítőtechnikát a karcolt vonalas díszítés helyettesíti (KALICZ 1995a, 74). A pontsorral kísért ferde vagy vízszintes vonalkötegek alkalmazása — a kannelúrával ellentétben — főleg Szlovéniában gyakori, de megjelenik Nyugat-Horvátországban is (KALICZ 1995a, 74-75). Zala megye déli részéről ismerünk rá példákat (Letenye-Szentkeresztdomb, Nagykanizsa-Sánc), de északabbra már csak szórványosan fordul elő. Ugyanez a helyzet Somogy megyében is (SOMOGYI 2000, 40). A fentiek alapján Tornyiszentmiklós-Nagyszegi-dűlő 63. objektuma s így a kultusztárgy kora egyértelműen a Balaton-Lasinja-kultúra idejére tehető. A KULTUSZTARGYLEÍRÁSA, A REKONSTRUKCIÓ ELVE A töredék kiképzése, a megmaradt ép, valamint törött felületek vizsgálatából a következő tényszerű megállapítások szűrhetők le. 1. A lelet egy nagyobb tárgy töredéke, alakja és kiképzése szerint annak lába, melynek alsó része talpszerűen kiszélesedik. 2. A láb felső része töredékes és kettéágazik: a törött felületek több irányba ívelődő formát feltételeznek. 3. A felső rész ép felülete teknőszerüen bemélyed. 4. Díszítése ferdén karcolt vonalakból és sűrűn elhelyezett, rövid rovátkákból áll.