A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

BÁCSMEGI Gábor: A lengyeli kultúra temetkezései Karancsságon

MFMÉ - StudArch IX (2003) 81-86 A LENGYELI KULTÚRA TEMETKEZÉSEI KARANCSSÁGON BÁCSMEGI Gábor 2002 áprilisa és júliusa között szennyvízberuházáshoz

1 kapcsolódó feltárást folytattunk Karancsságon.

2 Maga a lelőhely Karancsság határában, a 22-es úttól délre, a Ménes-patak északi oldalának egy alacsonyabb teraszán található, a község legnyugatibb házsorával szemben. A lelőhelyen nyitottunk két 4x5 méteres szelvényt (I—II. szelvény), illetve tőlük keletre egy 2x4 méterest (III. szelvény). Ez utóbbiban hagyományos régészeti módszerekkel dolgoztunk, míg az I. és II. szelvényben mikroszintkövetéses módszerrel tettünk kísérletet a rétegződés kipreparálására. A munkálatok során 4 korszak szintjeit sikerült elkülöníteni: 1-3. szint: 10-11. századi településhez tartozik, 4-5. szint: a lengyeli kultúra hagyatéka, 6-7. szint: a zselizi kultúra telepjelenségei, 8-9. szint: a DVK kottafejes csoportjához tartozik. Jelen dolgozatban az 5. szintből mélyített két sírral foglalkozom. 1. sír (1. kép 1): T: DK-ÉNy. M.: az indulási szinttől

3 43 cm. A sirgödör ovális alakú. Jobb oldalára fektetett, zsugorított, jó megtartású csontváz. Jobb lába kissé felhúzva található. Karjai az arckoponya előtt nagyjából egymáson helyezkedtek el. Maga a koponya összeroppant és szét is esett. A bordák közül néhány megrepedt, a jobb medencelapát elcsúszott. A váz combcsontja és a bal alkar csontjai előtt három edényt találtunk, a negyedik a bal lábfej csontjai mellett feküdt, az oldalára dőlve. Mell.:

4 1. Szürke színű, enyhén kihajló peremű, szűkülő nyakú, hasán négy bütyökkel ellátott csupor (1. kép 2). Az edény nyakán és a hasvonal fölött lekopott festés nyomai figyelhetőek meg. Ma.: 10,8 cm, pá.: 10,2 cm, há.: 10 cm, fá.: 3,6 cm. 2. Foltosra égetett tálka (1. kép 4). Ma.: 3 cm, pá.: 5,3 cm, fá.: 1,9 cm. 3. Foltosra égetett pohár (1. kép 5). Ma.: 5,6 cm, pá.: 5,7 cm, fá.: 3,5 cm. 4. Foltosra égetett, enyhén behúzott peremű, hasán négy bütyköt viselő csupor^, kép 3). Ma.: 10,7 cm, pá.: 10,2 cm, fá.: 5,9 cm. 2. sír (1. kép 6): T: ÉNy-DK. M.: 45 cm az indulási szinttől. A sírgödör lekerekített téglalap alakú. Jobb oldalára fektetett, zsugorított csontváz. A zsugorítás nem volt olyan mértékű, mint az 1. sír esetében. Jobb lába kissé felhúzva. A kézcsontok az arckoponya előtt feküdtek. A bal alkar csontjai keresztben feküdtek a jobb alkaron, és a bal kézfej csontjai az arckoponyához közelebb helyezkedtek el. A koponya összeroppant, de az arckoponya kivételével a helyén található. A jobb váll kissé elmozdult, így a felsőtest csontjai előredőltek. Magát a vázat állatjárat bolygatta meg, két bordát is elmozdított a helyéről: egyik a tarkócsont mögött helyezkedett el, a másik a jobb sípcsont előtt. Szintén állatjárat dúlta szét a bal lábfej csontjait. Ezeket a sírföld felső részeiben találtuk meg. Mell.: 1. Feltehetőleg mellékletként kerülhetett a sírba egy 5,8 cm hosszú vadkanagyar lemez (1. kép 7), melyet egy állatjáratban találtunk a lábtőcsontok közelében. A Karancsságon talált sírok tájolása beleillik az Aszódon megfigyelt jelenségek körébe, ugyanis Aszódon a DK-ÉNy-i és az ÉNy-DK-i tájolás fordul elő legnagyobb számban, de az ásató szerint az ellentétes irányú tájolás nem a nemek közti megkülönböztetést jelzi (KALICZ 1985, 36). A karancssági temetkezések esetében a mellékletek nem adnak pontos információt a nemi megkülönböztetésre, ugyanis a 2. sírból előkerült vadkanagyar lemez állatjáratból került elő, és a tipikus női mellékletek (gyöngyök és kagylóékszerek) nem kerültek a sírokba. Nem elvetendő azonban a gondolat, miszerint a tájolás eltérésének magyarázata mégis a nemek közti megkülönböztetésben rejlik. Ezt a vélekedést támaszthatja alá az aszódi 100. és 101. sír (KALICZ 1985, 36), melyek tájolásának iránya ellentétes volt, és ott a mellékletek is igazolták, hogy egy férfi- és egy női sírról van szó. Az antropológiai vizsgálatok azonban még hátra vannak, ezek / Az ásatás költségeit az OMS-Hungária Kft, biztosította. 2 A feltáráson részt vett Oravecz Dóra régészhallgató (SzTE). 3 Az 5. járószint a maifelszíntől átlagosan 105 cm mélyen található. A lelőhely pontosabb stratigráflai adatai egy későbbi, a teljes neolit leletanyagot ismertető tanulmányban lesznek közölve. 4 A sírrajzokért Oravecz Dórának, a tárgyrajzokért Mészáros Istvánnak tartozom köszönettel.