A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

OROSS Krisztián: A lengyeli kultúra újabb idoltöredékei Séből

A LENGYELI KULTÚRA ÚJABB IDOLTÖREDÉKEISÉBŐL OROSS Krisztián Sé község Szombathelytől öt kilométerre nyugatra, az Arany-patak kelet-nyugati irányú völgyében fekszik. A patak bal partján a völgy szélesebb, emberi megtelepedésre alkalmasabb, az újkori község is itt helyezkedik el. A jobb parton közvetlenül meredekebb domboldalak emelkednek, melyeket részben erdők borítanak, részben rétek és kaszálók váltogatják egymást. Az esetleges áradások elsősorban a vízfolyás bal partját veszélyeztették, az itt található kisebb-nagyobb dombok szigetekként emelkedtek ki az őket körülvevő ártérből nagyobb vízbőség idején. Az Arany-patak mentének őskori régészeti lelőhelyeiről már a 19. században megemlékezett Lipp Vilmos (LIPP 1876), ezután majd egy teljes évszázadig nem folytak rendszeres régészeti kutatások a területen. Az 1970-es évek elején végzett régészeti terepbejárások során számos őskori lelőhely pontos helyét sikerült megállapítani, jelentőségében azonban mind közül kiemelkedik a vízfolyás bal partján húzódó lankás domboldalon található Sé-Malomi-dülő. Régészeti feltárások 1973-ban kezdődtek Károlyi Mária vezetésével. Az MTA Régészeti Intézete részéről Kalicz Nándor kapcsolódott be a munkába 1975-től (KALICZ 1984). A leletanyag túlnyomó részét a lengyeli kultúra különböző fázisaihoz lehet kötni, az őskori település életének utolsó időszakát képviselő, az ún. VI. periódusba tartozó leleteket Károlyi Mária a Lasinja-kultúrába sorolta (KÁROLYI 1992, 48-58). Az 1980-as és 1990-es évek során Károlyi további ásatásokat folytatott a lelőhelyen, melyek leletanyaga máig közöletlen maradt.

1 A Malomi-dülő keleti végével szemben, a helyi hagyományban Doberdó néven ismert területen egy lakópark építése tette szükségessé a leletmentő feltárásokat. A kutatási terület az Arany-patak jobb partján fekszik a község belterületétől közvetlenül délre, két domboldalon és a közöttük fekvő mélyedésben. Az ásatások 1998 májusa és novembere között folytak Sosztarits Ottó, majd Ilon Gábor vezetésével. A feltárás során a lengyeli kultúra, a Balaton-Lasinja-kultúra, a korai vaskor, a kelták, a római kor, az avar kor és az Árpád-kor leletei láttak napvilágot (ILON et al. 2001). Legutóbb 2001-ben Farkas Csilla végzett leletmentő ásatást Sé-Doberdón. Az ásatáson újkőkori telepobjektumok és leletek nem kerültek elő.

2 E két lelőhelyről származik a most közzétett két idoltöredék.

3 A LELETEK LEÍRÁSA Sé-Doberdó Női felsőtestet ábrázoló idoltöredék (1. kép 1). A kerámia idoltöredék színe sárgásbarna, szürke foltos, nagy mennyiségű kaviccsal soványított. A torzó nyakban és derékban törött, a fej és az altest hiányzik. Magassága 5,2 cm. A törzs alsó része szabályos henger alakú, átmérője a törésfelületen 2,4 cm. A keblek szintén rendkívül szabályos félgömb alakúak. A karokat két, kb. 1 cm hosszú kúp alakú csonk jelzi. A hát közepén a gerinc vonala alig tapintható finom árkolással hangsúlyozott. Felülete a soványító anyag hatására szokatlanul durva tapintású. A leletmentő ásatás során került elő szórványleletként 1998. augusztus 3-án.

4 1 Ilon Gábor régész (SM) szíves szóbeli közlése. 2 Farkas Csilla régész (SM) szóbeli közlése. 3 A leletek közlési jogának átengedéséért Ilon Gábornak tartozom hálás köszönettel. 4 A töredék azonos a sé-doberdói ásatásról megjelent előzetes jelentésben ,, rézkort lengyeli kultúra idoltöredéke " meghatározással említett tárggyal. A meghatározás téves, az idol nem hozható összefüggésbe a lengyeli kultúra kései (III.) periódusával.