A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

Csalán Gábor igazgató ezeket a régészeti szempontból nagyjelentőségű leleteket a napokban Budapestre vitte és bemutatta a Nemzeti Múzeum népvándorláskorabeli osztályának. A leletek a budapesti szakértők megállapításai szerint roppant nagy jelentőségűek, mert a népvándorlás korának adatait egy bizonyítékkal ismét gazdagították. A szentesi múzeum kincseit azonnal lefotografálták és azt sokszorosítva elküldik a különböző lapoknak és muzeumoknak is. Csalán Gábor múzeum igazgató a leletről most egy érdekes tanulmányt ír, amely az Akadémia kiadásában fog megjelenni. Munkatársunk a múzeum igazgatójánál érdeklődött arra vonatkozólag is, vájjon az Attila filmmel kapcsolatban Szentesnek milyen szerepe lehet. Ha ez a mozgalom valóban komoly — válaszolta Csalán Gábor — akkor Szentes a világhír központjába kerülhet. Hiszen az eddigi kutatások eredményei nyomán kétséget kizárólag bebizonyosodott az, hogy Attila udvara valaha Szentes környékén volt. Az eddig Magyarországon kiásott tizennyolc sir közül tizenkettőt Szentes környékén találtak meg. A díszes és értékes leletek is azt bizonyítják, hogy az itten táborozott hunok az előkelőségek voltak. A filmfielvételekre a már ebből a szempontból is Szentes környéke nagyszerű terepet nyújtana. Valóban élethűen lehetne szcenirozni itt a filmet. A donáti oromsánc volt a hunok természetes védelmi vonala, a böldi rév pedig amelyet még az ős magyarok is használtak a hunok idejében is nagy szerepet játszott. A környéken azonkívül változatlanul megvan az a növényvilág, amely a régebbi időkben is megvolt, így a nádasok, erdők és a Tisza vonala. Azonkívül az Alföldön él a legtisztább faji jellegű magyar nép, amelynek egyes alakjai az ilyen filmfelvételhez a legpompásabb figurát adhatják. Ha ezt a filmet valóban komoly szándékkal akarják Szentes megrendezni, akkor véleményem szerint — ismételte mégegyszer Csalán igazgató — akkor ebbe a munkába magának Szentesen városának is be kell kapcsolódnia valamilyen formában, hiszen történelmi multunkon kívül más idegenforgalmi szempontból számbajöhető érdekességünk ugy sincsenek. Alföldi Friss Újság I. évf. 11.,1928. december 15. A polgármester nyilatkozott az Attila filmről Minden ismeretes, a Attila film felvételeinek előkészítése végett Cserepi Arzén filmrendező a napokban Szentesre jön. Ez lesz az első lépés az Attila film megrendezésére. A Szentesi Hirlap munkatársa beszélt a filmről Négyesi Imre polgármesterrel, aki a következőeket mondotta: Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy az Attila film egyes részleteit Szentesen készítik. Belátom a dolognak rendkívül nagy horderejét és a város részéről a legmesszebbmenő támogatásban részesítjük a vállalkozást. Szentesi Hírlap X. évf. 291., 1928. december 23. 1. oldal Karácsonyig tartott tehát a szentesiek lelkesedése, ugyanis az ünnepek után megjelenő újságban már a szomorú valóság jelent meg: nem Szentesen forgatják a tervezett filmet. Az a logisztikai érvelés, amely Szentes ellen szólt, a két világháború közti Magyarország viszonyai közepette meglepőnek tűnhet - de nem alaptalannak: Bugac és Kecskemét környékének előnyösebb fekvését hangsúlyozza. Hiába, a modern kor és Attila korának szempontjai között mégiscsak eltelt 1500 év, ami megfelelt Attilának, az a mai viszonyok között nem állja ki az idő próbáját. Marad tehát a szomorú tanulság a szentesiek számára: Szentes és az Attila-film. Mellőzik a várost a felvételeknél. Még az ünnepek előtt megírtuk, hogy egy berlini filmgyár, mely mozidarabot íratott Attiláról, a hunok nagy fejedelméről, a darab leghatásosabb felvételeit Szentes határában készítteti el. Szó volt róla, hogy a darab magyar származású főrendezője és több főszereplője rövidesen Szentesre érkeznek, hogy a felvételekkel kapcsolatos teendőket a város vezetőivel megbeszéljék és hogy a korhű kosztümözés céljából a múzeum hun sírokból előkerült gyűjteményeit is alapos tanulmány tárgyává tegyék Mint most más forrásból értesülünk, nagyobb francia tőkével fog elkészülni az Attila életéről szóló nagy film színmű. A szcenárium, a díszletek és a kosztümök tervezői már hetek óta munkában vannak. A Sárközben folytatnak tanulmányokat és most már annak végleges eldöntésére is sor került, hogy kik legyenek a film főszereplői és hogy hol készítik el a magyarországi felvételeket. Sok nagynevű filmszínész került szóba Attila szerepének megjátszásánál is, de minthogy a darab főrendezője magyar művészhez ragaszkodott, Attila megszemélyesítésére Kiss Ferencet, a Nemzeti Színház művészét szemelték ki. Azt a kétszáz egynéhány rajzot, amelyek alapján az Attila-film díszleteit és kosztümjeit elkészítik,