A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

a kormányzó is megszemlélte. A vázlatok annyira felkeltették érdeklődését a film iránt, hogy Ígérete szerint a felvételeknél többizben személyesen is meg fog jelenni. Ami végül bennünket, szentesieket legjobban érdekelne, sajnálattal kell tudomásulvennünk, hogy mellőzik a várost a felvételeknél. A film háromnegyedrészét Magyarországon fogják felvenni. De sajnos nem Szentesen, hanem Kecskeméten a hires Bugaci-pusztán és Budapesten, a Gellérthegy mögötti térségen. Azt a jelenetet, mely Attilának és a pápának találkozását eleveníti meg, Rómában veszik fel. Erre a célra a Vatikán minden szükséges dolgot, többekközött 200 diszes papiruhát is a filmgyár rendelkezésére bocsátott. Az Attila-film bizonyára fokozni fogja az érdeklődést Magyarország irányában. Csak az a kár, hogy az eddigi tervekkel szemben Szentest kihagyjak a felvételeknél, noha mindenki biztosra vette már, hogy Szentes városa nevezetes szerephez jut a már mindenütt nagy érdeklődéssel várt Attila-filmnél. Alföldi Újság XXVIII. évf. 292., 1928. december 28. Atilla film Fővárosi értesülés folytán közöltük, hogy az Atilla film felvételét a tervektől eltérően nem Szentesen, de Kecskemét határában veszik fel, a múzeum igazgatójától most vett értesülésünk szerint, való. Ok: az ismeretlen tényezők és protektorok mellett az is, hogy; Kecskemét a fővonal mellett és közel fekszik Budapesthez, de főképen, a nagy bugaci pusztája miatt, mint amelyet a film rendezői legalkalmasabbnak tartanak egy nagy lovas demonstráció lebonyolításához. Egyébként is jelenetek legtöbbje cca 300 rajz után készül, melynél Szentes mégis bekapcsolódik a világfilmbe, mert azokat, a kiváló grafikus művész, a szentesi Darabos Drahos István készíti. Bekapcsolódik még a múzeum kiváló hunleletei révén is, melyeknek ornamenseit Szirontai Lehotka István tanár a jelmezeknél használja fel, sőt nevezett, a Nemzeti Múzeum igazgatóságának ajánlatára, megkereste a múzeum igazgatóját, hogy a hunokra vonatkozó tapasztlatait, miket a jelenetek tervezésénél felhasználni kivan, vele közölje. Alföldi Friss Újság II. évf. 40., 1929. február 17. A valósággal való szembenézés után a vágyak és tervek az irreális érveket is előhozták a film szentesi forgatása mellett kardoskodó újságírókból és valószínűleg a közvéleményből is. Lehet hogy mégis Szentesen készül az Atillafilm. Az Atilla-film rendezői húsvét után Szentesre jönnek Az Atilla-film még nem veszett el Szentes számára. Néhány hónappal ezelőtt ugyan eldöntöttnek mondták, hogy Cserépy Arzén a hatalmas Atilla-film alföldi vonatkozású felvételeit a kecskeméti bugaci pusztán készítteti, pedig az év elején még ugy volt, hogy Szentes lesz a film egy részének színhelye. Súlyos veszteséget jelentett Szentesnek, hogy elesik a felvételekkel járó erkölcsi és anyagi előnyöktől. A szakértők megmagyarázták, hogy azért kellett a bugaci pusztát választani, mert ott sem kukoricát, sem burgonyát nem termelnek, viszont Szentesen termelnek, már pedig Atilla idejében még nem volt ismeretes ezen a tájon sem a kukorica, sem a burgonya. Korhű felvételt tehát csak ott lehet készíteni, ahol nincs kukorica és krumpli. Ez az érvelés nagyon gyenge alapokon nyugodott, hiszen a szentesi határban félnapot is lehet járni anélkül, hogy kukoricaföldet, vagy különösen burgonyaföldet találnának. Ez tehát nem lehet ok Szentes mellőzésére. Nem is lett ok A film rendezőjével összeköttetésben álló forrásból értesülünk, hogy Cserépy Arzén még nem döntött véglegesen Bugac mellett és döntése előtt feltétlenül tanulmányozza a szentesi terepet. Húsvét után rövidesen Szentesre jön, egyrészt a környék tanulmányozására, másrészt pedig a hun emlékekben gazdag múzeum megtekintétére (!) és a hun történelem kitűnő ismertetőjével, Csallány Gáborral való megbeszélésre. Szentesi Hírlap XI. évf. 73.,1929. március 31. Az Attila-film és Szentes városa. A Tisza mentén rendezik meg Attila temetését. Többször foglalkoztunk már azzal a nagyarányú tervvel, amelynek az lenne a célja, hogy filmen örökítsék meg a világverő nagy hun fejedelem, Attila legendás élettörténetét. Eleinte teljes határozottsággal ugy állott a dolog, hogy ezen világfilm java részéhez Szentes város határában készítik el a felvételeket, de később már azt hallottuk, hogy Budapesten a Gellérthegyen, továbbá a Kecskemét határában lévő bugaci pusztán, valamint Rómában játszák le a film főbb jeleneteit, ami elég lehangolóan hatott a szentesi közönségre. Most ugy áll a dolog, hogy a főváros pedagógia filmgyárával akarják megcsináltatni Cserépy Arzénnek világszerte nagy érdeklődéssel várt Attila filmjét, aminek elkészítéséhez mintegy nyolcszázezer pengővel járul hozzá Budapest székesfőváros