A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

Szentesre küldött leveléből idézzük a következőket: „Az előkészületek egyik fontos pontja Szentes meglátogatása és az ott található gyűjtemények átvizsgálása. Munkatársaimmal együtt valószínűleg karácsony és újév között megyek Szentesre, mely alkalommal egyben meg fogjuk vizsgálni, mennyire alkalmas az ottani terep felvételek eszközlésére. Én mindenképpen arra törekszem, hogy munkám nagy részét Szentes környékén végezhessem el, természetesen amennyire filmrendezés szempontjából lehetséges. Biztosan tudom, hogy a helyszínen rendkívül hasznos adatokat fogok találni munkánkhoz. Amennyire csak módomban lesz, már most arra törekszem, hogy Szentes városa a film körül pergő világpropagandába belefoglaltassék. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk Cserépy Arzén jövetelének. Maga is jelzi, hogy világpropagandát jelent a film és ebbe a propagandába Szentes is bekapcsolódhat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztanunk. Bízvást hisszük, hogy a hivatalos város is, a közönség is örömmel fogadja Cserépyt és akin csak midik, mindent elkövet, hogy Cserépy alkalmasnak találja a várost és környékét a film elkészítésére. Szentesi Hirlap X. évf. 284., 1928. december 15. Karácsony után jönnek Szentesre az Attila-film rendezői. Attila városának tartja Szentest az egész müveit világ. Megírtuk, hogy a világhírű berlini Rex-filmgyár mozidarabot íratott a rettegett, hatalmas hun fejedelemről: Attiláról, akit a világ ostorának nevezett el a történelem. Cserépy Arzén, a magyar származású hires filmrendező vállalta magára a hálás, de egyúttal nehéz feladatot, hogy méltó és korhű keretet adjon a film főbb jeleneteinek, amelyekből a legtöbbet már előre megrajzolta Drahos István szentesi grafikus művész. Horthy Miklós kormányzót és gróf Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi minisztert rendkívül érdeklik az Attila-film felvételei. Mint értesülünk, a kormányzó és a közoktatásügyi miniszter külön kihallgatáson fogadták Cserépy Arzén főrendezőt, aki a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással készül az Attila-film felvételeire. Cserépy Arzén pár nappal ezelőtt levelet intézett egyik szentesi ismerőséhez, amelyben közli, hogy milyen nagy szerep jut Szentes környékének az Attila-film megalkotásában. Jelzi egyúttal a berlini főrendező, hogy Karácsony és újév között jönnek Szentesre a film rendezői és főbb szereplői, amikor személyesen is meg akarnak ismerkedni Csallány Gábor muzeumigazgatóval, akinek Attila korára vonatkozó hasznos tanácsait és útmutatásait feltétlenül igénybe óhajtják venni. Természetesen a múzeum hun-avar korabeli gyűjteményeit óhajtják elsősorban alapos tanulmány tárgyává tenni, hogy az eképen szerzett tapasztalatokat a filmfelvételekhez szükséges korhű jelmezek elkészítésénél is hasznosíthassák. Ebben az ügyben különben már hetekkel ezelőtt Szentesen járt Szirontai Lehota Károly iparművész tanár, aki több rajzot készített a múzeumban. Minthogy az Attila-film legszebb és leghatásosabb felvételeit Szentes határában óhajtják elkészíteni, a film világkörüli útjában mindenütt meg fogják ismerni városunkat. Ez a körülmény és az az örvendetes tény, hogy amúgy is Attila városának tartja Szentest az egész müveit világ, ismét időszerűvé teszi, hogy Attila nevéről nevezzék el a város egyik útját. Ebben az ügyben indítványt nyújtanak be rövidesen a képviselőtestülethez és sürgetni fogják, hogy Szentesre irányítsák az idegenforgalmat, ami azért is indokolt volna, mert a legtöbb hunkori emlék a szentesi múzeumban található meg. Alföldi Újság XXVIII. évf. 283., 1928. december 15. A kunszentmártoni ásatások folytán előkerült leletek régészeti szempontból roppant nagy jelentőségűek Az Attila-filmmel kapcsolatban nyilatkozik a múzeum igazgatója. (Alföldi Friss Újság munkatársától) Csalán Gábor a szentesi múzeum igazgatója Kunszentmárton határában végzett ásatások folyamán rendkívül érdekes népvándorlás korabeli leletekre bukkant. A feltárt sírban egy avarkorbeli ötvösmester földi maradványait találták meg. A csontváz mellett ott voltak az összes szerszámai is és legnagyobb meglepetésre a csontok mellett ötvösmunkákkal díszített páncélt, lándzsát, és buzogányt találtak. A lelet 140 darabból áll, van közöttük ővdisz, fogó, lángfuvó és 37 darab 5 garnitúrából álló préselt minta. A mintákra bizánci motívumok vannak bevésve. Találtak azonkívül két karu római tipusu mérleget is, valamint egy és két unciás mérlegsulyokat, amelyeken görög betűkkel a következő felírás állt: Eparyu epicurioniú. A felírásból a múzeumigazgató véleménye szerint kitűnik e halott viselt tisztsége is. Elöljárója lehetett valamikor a céhének. De ami a legérdekesebb, ez a lelet bizonyítéka annak, hogy az avar korban Bizánzból kereskedők és iparosok jöttek a kulturálatlanabb népekhez, akiknél az ipart űzték