A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

ATTILA-FILM, ATTILA-ÚT, ATTILA-KIFLL ATTILA-KULTUSZ SZENTESEN A KORABELI SAJTÓ ALAPJÁN SZALONTAI Csaba Az elmúlt évtizedben Csongrád és Szentes környékének 10-11. századi régészeti lelőhelyeinek feldolgozása

1 során szembesülnünk kellett a korabeli ásatási adatok és dokumentumok nagyfokú megsemmisülésének szomorú valóságával. A hiányos ásatási adatok kiegészítéséhez szerencsére rendelkezésünkre áll egy másik forráscsoport, amelyet eddig alig-alig hasznosítottunk: a korabeli sajtóanyag.

2 E forráscsoport feldolgozása közben számos érdekes tudományos, művészeti és közéleti témára akadtunk, melyek közül most a szentesi Attila-kultusz két világháború közti jelenségére vonatkozó adatokat tesszük közzé. Ahogyan manapság is, úgy közel száz évvel ezelőtt is a helyi sajtó rendszeresen beszámolt a feltárások eredményeiről. Különösen érvényes ez a Szentes környéki ásatásokra. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Csallány Gábornak, a szentesi múzeum őrének és a Csongrádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat elnökének köztudottan jó kapcsolata volt a helyi újságírókkal, akik szinte minden egyes ásatásáról és munkájáról részletesen beszámoltak a napilapjaikban. Ebben komoly szerepe volt vejének és munkatársának Zalotay/Schupiter Elemérnek. Csallány Gábornak mint egy feltörekvő tudomány vidéki képviselőjének igen nagy szüksége volt a helyi és országos publicitásra, hiszen ennek segítésével tudta a munkáját elfogadtatni a szentesi közvéleménnyel és nem utolsó sorban a hazai régészet szakértőivel is. Végső soron azt mondhatjuk, hogy Csallány ásatási sikerei, valószínűleg a sajtó támogatásának is köszönhetően, országos elismertségre tettek szert. Ennek köszönhetően aktív szakmai kapcsolatban volt a korszak neves hazai régészeivel, számos alkalommal maguk is személyesen látogatták meg Csallány egyre híresebb régészeti gyűjteményét és ásatásait. Az általunk vizsgált korszakból (az 1870-es évektől 1946-ig) összesen több mint 1700 muzeológiai vonatkozású újságcikket gyűjtöttünk össze az alábbi szentesi és csongrádi napilapokból: Alföldi Ellenzék, Alföldi Hírlap, Alföldi Sportélet, Alföldi Újság, Alföldi Friss Újság, Aranykalász, Csongrád megyei Ellenzék, Csongrádmegyei Hírlap, Csongrádvármegye, Függetlenség, Hétfői Alföldi Friss Újság, Közérdek, Magyar Alföld, Szegedi Híradó, Szegedi Napló, Szentes, Szentesi Ellenőr, Szentesi Hírlap, Szentesi Kisgazda, Szentesi Lap, Szentesi Napló, Szentesi Újság, Szentes és Vidéke.

3 A felgyújtott újságcikkek között számos ásatási tudósítást találunk Csallány Gábor és a környéken feltárást végző régészek ásatásairól. Segítségükkel gyakorlatilag napra pontosan lehet azonosítani az egyes ásatások időpontját, sok esetben a helyszínét és a tálalási körülményeket is. Számos hírt találtunk véletlenül előkerült leletekről, műtárgy-ajándékozásról és a múzeum tudománynépszerűsítő és tudományos tevékenységéről is. A népszerűsítő előadásokat, a gyűjteményt felkereső hazai és külföldi kutatók látogatását megörökítő cikkekből megismerhetjük a korabeli múzeumi élet mindennapjait. Jó képet kapunk arra vonatkozóan is, hogy hogyan alakult a helyi gyűjtemény sorsa, a Történeti és Régészeti Társulat, majd a Múzeum élete. Miként támogatta ezt a helyi önkormányzat és az országos kormányzat. Milyen anyagi és szervezési gondokkal küzdött egy vidéki múzeum a századelőn, hogyan készültek a kiállítások, hogy alakult a múzeumi épület sorsa, a gyűjtemény állapota, látogatottsága stb. 1 Munkánkat az OTKA F25025 számú pályázata támogatta. 2 A helyi sajtóanyagfelhasználása több korábbi dolgozatban is megjelent már: FARI 1992; RÓZSA 1994; SZALONTAI 1995. 3 A felgyújtott sajtóanyag jelenleg rendezés alatt van, remélhetőleg a közeljövőben meg is jelenhet.