A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

GRÓH Dániel: Egy székelyföldi ház élettörténete

„A valahol való letelepedés — azzal, hogy egy falut vagy akárcsak egy házat építenek — komoly döntést jelent, mivel maga az emberi lét tükröződik benne; röviden: az embernek meg kell teremtenie és vállalnia kell, hogy fenntartja és megújítja saját világát. Az ember nem könnyen változtatja a lakóhelyét, mert nem szívesen hagyja el saját világát. A ház nem tárgy „gép amelyben élni lehet": A ház maga az univerzum, amelyet az ember szerkeszt magának, miközben az istenek paradigmatikus teremtését, a kozmogóniai utánozza. Minden új épület megtervezése és felavatása bizonyos mértékig azonos egy új kezdettel, egy új élettel. Es minden kezdet az őseredeti kezdetei ismétli, amikor a világmindenség először pillantotta meg a napvilágot. Még a modern, erősen deszakralizált társadalmakban is az ünnepség és vidámság, amely az új házba költözést kíséri, őrzi a bujaságot, ami réges-rég az incipit vita novát jelezte. " (ELIADE 2002, 38). Munkánk végén köszönetet mondunk Cseresnyés Attilának, Cseresnyés Irénnek, Kelemen Magdolnának és Serényi Jánosnak, a Parajddal kapcsolatos ismeretanyagért és szíves kalauzolásért, illetve Altdorfer Csabának az épület felméréséért és precíz, áttekinthető rajzaiért, amelyek nélkül nem születhetett volna meg ez a dolgozat.

7 IRODALOM BARABÁS-GILYÉN 1979 Barabás J. - Gilyén N.: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest 1979. BARABÁS-GILYÉN 1987 Barabás J. - Gilyén N.: Magyar népi építészet. Budapest 1987. BEN KŐ 2001 Bcnkő E.: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez. Archäologische Bemerkungen zur mittelalterlichen Geschichte der Wohnhäuser im Seklerland. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerk.: Cseri M. Tárnoki J. Szentendre-Szolnok 2001, 365-390. BÍRÓ 1992 Bíró G.: Sóvidék népi építészete. Szentendre 1992. KÓS 1972 Dr. Kós K.: Népélet és néphagyomány. Bukarest 1972. KÓS 1993 Dr. Kós K.: Mezőségi néprajzi gyűjtések. Művelődés 42:10 (1993) 26-29. KÓS 2000 Dr. Kós K.: A Mezőség néprajza II. Marosvásárhely 2000. ELIADE 2002 Eliade M.: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok. Budapest 2002. EMSZT 1997 Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IX. Szerk.: Vámszer M. Budapest-Kolozsvár 1997. FODOR 1989 Fodor E: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. — Anmerkungen zur Entwicklungsgeschichte des ungarischen Wohnhauses im Mittelalter. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk.: Cseri M. - Balassa M. I. - Viga Gy. Miskolc-Szentendre 1989, 21-45. HOLL-PARADI 1982 Holl, I. - Parádi, N.: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes ArchHung, Budapest 1982. HORVÁTH 2001 Horváth E: A székely sóbányászat rövid története. Marosvásárhely 2001. KAPILLER 1989 Kapiller I.: Sümegi tűzvész 1779-ben. — Die Feuersbrunst von Sümeg 1779. ZGy 28 (1989) 63-76. LENDVAI 1983 Lendvai A.: Tűzvész és tűzvédelem a XVlll. századi Nagykanizsán. Incendie et protection contre l'incendie a Nagykanizsa du XVIII-ème siècle. ZGy 18 (1983) 157-168. MESTERHÁZY 1991 Mesterházy K.: A többosztatú falusi ház kialakulása. Századok 125 ( 1991 ) 68-78. ORBÁN 1868 Orbán B.: A Székelyföld leírása 1. Pest 1868. SZILÁGYI 1960 Szilágyi J.: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig. Budapest 1960. TARI 2001 Tari E.: Faépületek az Árpád-kori népi építészetben. — Holzbauten in der Volksbaukunst der Arpádenzeit. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerk.: Cseri M. - Tárnoki J. Szentendre-Szolnok 2001, 157-186. VÁNDOR 1995 Vándor L.: Zala megye középkori falusi építészetéről. — Die mittelalterliche Architektur in den Dörfern im Komitat Zala. In: A NyugatDunántúl népi építészete. Szerk.: Cseri M. Szentendre-Szombathely 1995, 165-182. WOLF 2001 Wolf M.: 10. századi település Edelény-Borsodon. — Eine Siedlung aus dem 10. Jahrhundert in Edelény-Borsod. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerk.: Cseri M. - Tárnoki J. Szentendre-Szolnok 2001, 127-156. 7 A szövegben szereplő helységnevek román nyelvű megfelelőikkel: Alsósófalva/Ocna de Jos, Atyha/Atia, Békástanya/Becas, Felsösófalva/Ocna de Sus, Fenyőkút/F

äntäna Brazilor, Fiatfálva/Filias, Illyésmező/Iliesi, Korond/Corund, Küsmöd/Cusmed, Lugos/Lugoj, Parajd/Praid, Pálpataka/Valea lui Pavel, Síklód/Siclod, Sóvárad/Sárateni, Szakadát/Sácádat, Székelykeresztúr/Cristuru Secuiesc, Szolokma/Solocma, Szováta/Sovata.