A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában
tehát azt mutatják, hogy a települések és a hozzájuk tartozó sírok, illetve kis sírcsoportok egymáshoz viszonyított elhelyezkedésében semmiféle szabályosság nem ismerhető fel. A sírok előkerülhetnek magukon a településeken, azok közvetlen közelében, valamint a településektől viszonylag nagyobb, néhány száz méteres távolságra is. 26 A következőkben vizsgáljuk meg azt, hogy azokon a lelőhelyeken, melyekről a népességnek több temetkezését ismerjük, a sírok egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. A lelőhelyen feltárt valamennyi sír egymás közvetlen közelében, egymástól néhány méter távolságra, kisebb sírcsoportot alkotva helyezkedett el Caka/Cseke lelőhelyen (TOCÍKPAULÍK 1960, Obr. 4) és Oszlár-Nyárfaszögön (KOÓS 1998, 11, Abb. 4). Krásno-Kráciny/Ószéplak lelőhelyen kb. 50 méter volt a távolság a két kőpakolásos sír között (VLADÁR 1966. 267), Kompolt-Kistéren a két sírt egymástól 144 méterre tárták fel (GOGÂLTAN 1999, 171). Debrecen-Köntöskert lelőhelyen a Bezerédj utca 30. szám alatt feltárt sírtól kb. 50-100 méterre, a Bezerédj utca 22. szám alatti telken találták azt az ép edényt, mely minden valószínűség szerint a népesség egy másik temetkezéséből származik (NÉMETI-DANI 2001, 109). Kál-Legelő-III. lelőhelyen a 6 sírból 5 egymás közelében (egymástól 3-7,5 méter távolságra) volt, egy pedig ettől a sírcsoporttól kissé távolabb, 18-22 méterre (KULCSÁR-SZABÓ 2000, 37, 2. kép). A Piscolt-Nisipärie /Piskolt-Homokos domb lelőhelyen feltárt sírok meglehetősen nagy felületen elszórva helyezkedtek el. Négy sír egymás viszonylagos közelében (egymástól 6, 12, illetve 18 méterre) egy kisebb csoportot alkotott. Ettől a kis sírcsoporttól kb. 150 méterre tártak fel 2 újabb temetkezést, egymástól kb. 20 méter távolságra. A lelőhelyről származó bolygatott urnasír elhelyezkedése bizonytalan. 27 Tehát az ugyanazon temetkezési helyhez (és így minden valószínűség szerint ugyanazon településhez) tartozó sírok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése — a települések és a hozzájuk tartozó temetkezések egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséhez hasonlóan — igen változatos, sokféle lehet. Előfordul, hogy a temetkezési helyről ismert összes sír egymás közvetlen közelében, kisebb sírcsoportot alkotva helyezkedett el, más esetekben a lelőhelyről ismert 2 temetkezés egymástól meglehetősen nagy (50-150 méter) távolságra került elő. 28 Egy lelőhelyen a sírok egy része egymás közelében kisebb csoportot alkotott, 1 sír pedig ettől a csoporttól távolabb volt, egy másik lelőhelyen két kisebb, egymástól távol eső sírcsoportot találtak. Mindezeket figyelembe véve érdemes kicsit részletesebben foglalkoznunk a jelen tanulmányban bemutatott sírok egymáshoz és a hozzájuk tartozó településhez viszonyított elhelyezkedésével (14. kép). Szeged-Kiskundorozsma-Subasán a Makó-Kosihy-Caka-kultúra népességének egy jelentős, az „intenzívebbek" közé tartozó településrészletét tártuk fel. A település nyomvonalba eső részének É-D irányú kiterjedése 130 méter volt. A feltárt részen a gödrök csoportokat alkottak, a 2-14 objektumból álló csoportosulások között jókora (20-40 méteres) „üres felületek" jelentkeztek, tehát a település szerkezete hosszan elnyúló és laza volt. 29 A lelőhely környékén végzett terepbejárásaink során megállapítottuk, hogy a település az autópálya nyomvonalán kívül észak felé tovább folytatódik. Az ásatási és a felszíni megfigyeléseink alapján a település kb. 400 méter hosszan húzódott megközelítőleg E-D irányban a Maty-ér Ny-i magaspartján. 30 Egyértelműen ehhez a településhez tartozik a lelőhelyen, a településrészlet nyomvonalba eső D-i 26 A jelen tanulmányban bemutatott sírok és a hozzájuk tartozó település egymáshoz viszonyított elhelyezkedését a későbbiekben részletesen tárgyalom. 27 Németi János szíves szóbeli közlését tisztelettel köszönöm. 28 Krásno-Kráciny/Ószéplak és Debrecen-Köntöskert lelőhely esetében nem tudjuk, hogy az egymástól távol eső sírok sírcsoporthoz tartoztak-e, hiszen környezetüket nem kutatták meg, Kompolt-Kistéren azonban a 2 sírról biztosan állíthatjuk, hogy egyik sem tartozott sírcsoporthoz, hiszen környezetüket megkutatták. 29 Hogy ez a fajta településszerkezet nem egyedi a kultúrában, azt jól érzékelteti az a tény is, hogy hasonló volt a szerkezete az elmúlt években Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. (M5 26/68, Nr. 33) lelőhelyen, valamint Csongrád-Sertéstelepen (TÓTH2001, 29; TÓTH 2001a, 131) feltárt településrészleteknek is. A 3 településrészlet szerkezetének közös vonásait, valamint a korszak településkutatásának — részben a településszerkezetből adódó — gyakorlati problémáit a közelmúltban foglaltam össze. Tóth K: A Makó-Kosihy-Caka-kultúra településeiről. Óskoros kutatók II. összejövetele. Debrecen 2000. Kézirat. 30 A település Ny-i irányú kiterjedését a terület beépítettsége miatt nem ismerjük, a Maty-ér K-i partján sem a felszínen, sem az ott húzott kisebb kutatóárkunkban nem találtuk nyomát a kora bronzkori településnek.