A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában
A TEMETKEZESEKERTEKELESE A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt sírok közvetlen közelében nem találtunk kora bronzkori településmaradványokat, azonban a temetkezésektől nem túl nagy távolságra, szintén az M5 autópálya nyomvonalán végzett leletmentéseink során a Makó-Kosihy-Caka-kultúra két településrészletét is feltártuk (14. kép). Az egyiket a temetkezésektől É-ra kb. 800 méterre Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. (M5 26/68. Nr. 33) lelőhelyen, 18 a másikat a temetkezésektől D-re kb. 600 méterre, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely). Ha a subasai lelőhely környékén végzett terepbejárásaink adatait is figyelembe vesszük, melyek szerint a nyomvonalban feltárt településrészlet a nyomvonalon kívül észak felé tovább folytatódik, akkor kb. 380 méter a távolság a subasai településrészlet és a nagyszéki sírok között (14. kép). Valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy ezen két település valamelyikéhez — feltehetően a közelebb eső subasaihoz — tartoztak a nagyszéki sírok. A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán előkerült temetkezés egyértelműen az ugyanazon a lelőhelyen feltárt kora bronzkori településrészlethez tartozik, hiszen annak nyomvonalba eső D-i szélétől D-re kb. 68 méterre került elő (3. kép). Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen a 3 sír egy kisebb csoportot alkotott, egymás közelében, egy ívelten E-D irányban húzódó sorban helyezkedett el. Az 1615. és 1616., valamint az 1616. és 1630. számú temetkezés között a távolság majdnem azonos volt, 5, illetve 6,5 méter (2. kép). A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán feltárt sír nem tartozott sírcsoporthoz. A sírtól számítva D-i irányban 80, É-i irányban 240, Ny-i irányban 20, K-i irányban pedig 40 méter hosszan tártuk fel a lelőhelyet, ezen a területen több hasonló korú temetkezés nem került elő (3. kép). A 4 temetkezés rítusa szinte teljesen megegyező. Az altalajba kevéssé lemélyedő, kör vagy enyhén ovális alakú folttal jelentkező, függőleges vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalú, egyenes aljú, az edényeknél nem sokkal nagyobb méretű sírgödrök közepébe helyezték el az urnákat. A hamvakat mind a 4 esetben az urnába tették, az urnákon kívül a sírgödörbe szórt hamvakat nem találtunk. A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt urnák belsejébe behullott föld eltávolítása során mindháromban előkerült egy-egy kisebb edény (valószínűleg tál) alsó része, fenekével lefelé (4. kép 3). Joggal feltételezhetjük, hogy ezeket az edényeket aljukkal lefelé helyezték az urnák szájába, felső részük a szántás bolygatása következtében elpusztult, alsó részük pedig beleesett az urnákba. A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán előkerült belsődíszes tál helyzetéből szintén arra következtethetünk, hogy a tálat aljával lefelé az urna szájába tették. Tehát mind a 4 esetben egyértelműen urnás temetkezésről van szó, egy edény melléklettel — valószínűleg az esetek többségében egy tállal —, amit aljával lefelé az urna szájába helyeztek. A nagyszéki 3 sír feltehetőleg egy családi sírcsoport volt. Az antropológiai meghatározás szerint a középső sír (1616. objektum) egy valószínűleg maturus korú felnőtt (talán nő) sírja, két oldalán pedig két gyermeket — egy 5-7 éves (1615. objektum) és egy 7-9 éves gyermeket (1630. objektum) — temettek el. 19 Feltűnő, hogy az az urna, amelybe a felnőtt hamvait helyezték, jóval nagyobb méretű a gyermekek hamvait tartalmazó urnáknál. A subasai sírt egyrészt elnagyolt díszítésű belsődíszes tálja alapján (KULCSÁR 1999,121-122), másrészt amiatt, hogy a lelőhelyen feltárt településrészlet, melyhez a sír tartozik, késői jegyeket mutat, a Makó-Kosihy-Caka-kultúra késői időszakára keltezhetjük. 20 Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a nagyszéki sírok is a subasai késői településrészlethez tartoznak, akkor — feltételesen — ezeket a temetkezéseket is a kultúra késői időszakához köthetjük. 18 Erről a leletmentésről is folyamatban van egy előzetes jelentés közzététele. Szalontai Cs. - Tóth K.: Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. (M5 26/68. Nr. 33. lelőhely). Szeged 2002. Kézirat. 19 A kormeghatározásban az 1615. és 1630. számú sír urnájában előkerült fogmaradványok voltak segítségünkre. 20 A településrészlet leletanyagának feldolgozása folyamatban van.
