A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában

is megjelenik a fülek vállon való elhelyezése, általában kissé nyúltabb testű fazekakon (BONDÁR 1995, Fig. 15; ECSEDY 1979, Taf. IV. 6). Hasonló formájú edények igen gyakoriak a Nyírség-kultúrában (DANI 1999, 61, 19. t. 1, 25. t. 1, 26. t. 1, 35. t. I).

13 A nagyszéki fazék teste a váll alatti részen „fröcskölt" felületű. Az edény felületére ráfröcskölt bevonat megléte általános a kora bronzkorban, megjelenik a Vucedol-, a Makó-, a Harangedény-, a Somogyvár-Vinkovci- és a Nyírség-kultúra, valamint a Gyula-Ro§ia- és a Szaniszló-csoport kerámiaművességében is (NÉMETI-DANI 2001, 114).

14 A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt 1616. számú sír urnája egy megnyúlt, tojás testű amfora volt (7. kép 4; 9. kép 4). A forma jól ismert a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában (KALICZ 1984, 96). Legjobb párhuzamait a sírleletek közül Bicske-Szőlőhegyről (KALICZ 1968, Fo. 44, 79, 81, Taf. X. 8; KALICZ 1984, Taf. XXII. 11) és Kiskányáról (CSALOG 1941, 10, VI. t. 2) ismerjük. A különbség mindössze annyi, hogy a Bicske-Szőlőhegyről származó edénynek a vállán, a Kiskányáról származó edénynek pedig a hasán 2-2 szalagfúl van.

15 A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt 1630. számú sír erősen kiöblösödő testű amforája (7. kép 5; 10. kép 3) szintén gyakran megjelenő forma a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában (KALICZ 1984, 96). Hasonló, bár kissé erősebben kiöblösödő testű és kevésbé lekerekített hasvonalú edény a Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-tanyán feltárt temetkezés urnája, melynek vállát szintén bütykökkel díszítették (GAZDAPUSZTAI 1959, 17-18, l. kép). Feltehetően szintén sírlelet lehet egy Budaörsről származó hasonló formájú amfora, nyakhajlatában 4 szalagfúllel (KALICZ 1984, Taf. XXII. 14).

16 A nagy széki amfora vállát körben bütykökkel díszítették. Külön figyelmet érdemel a három, háromszög alakban elhelyezett kis bütyökdísz, mely a Makó-Kosihy-Caka-kultúra jellegzetes díszítőmotívuma. A sírleletek közül a Kál-Legelő-III. lelőhelyen feltárt 32. sír kétfúlü fazekát díszítették mindkét füle alatt 3-3 háromszög alakban elhelyezett kis bütyökkel (KULCSÁR-SZABÓ 2000, 32, 4. kép 3).

17 A nagyszéki urnákban talált kisebb edények (7. kép 2-3, 6; 9. kép 1-2; 10. kép 1) annyira töredékesek, hogy formájukat nem lehet rekonstruálni, valószínűleg tálak alsó részei lehetnek. A Szeged-Kiskundorozsma-Subasán feltárt 234. számú sír urnája egy a nagyszéki 1616. sír urnájához hasonló, annál kissé öblösebb testű amfora volt (8. kép 1; 10. kép 4), mely szintén megjelenik a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában (KALICZ 1984, 96). Az urnát lefedő belsődíszes tál (8. kép 2; 10. kép 2) jelenleg mind talpkiképzését, mind díszítését tekintve pontos analógia nélkül áll a kultúrában. Egyedi talpkiképzése — 4 egészen alacsony, ovális keresztmetszetű kis talpon áll — eltér a kultúra jellegzetes kereszttalpas, csonka kúpos és hengeres csötalpas, valamint négyszögletes, üreges talpas táljaitól (KULCSÁR 1999, 121). Díszítése nem a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában leggyakrabban előforduló 4 ágú csillagminta (KALICZ 1984, 96; KULCSÁR 1999, 121), de a ferde vonalkázásokkal kitöltött háromszögek — a csillagminta részeként — gyakran előfordulnak a népesség táljain (KULCSÁR 1999,121). A meglehetősen elnagyolt, vékonyan tűzdelt vonalakból álló díszítés a kultúra késői időszakára utal (KULCSÁR 1999, 122). 13 Dani János amforaszerű kétfülü edényeknek nevezi, a Nyírség-kultúra egyik legjellemzőbb típusának tartja őket. Véleménye szerint az edénytípust analógiái alapján késő vucedoli eredetűnek tarthatjuk, a késői Vucedol-kultúrából vehette át a Somogyvár-Vinkovci-kultúra népessége is (DANI 1999, 68). 14 A durvított és „fröcskölt" edényfelületnek, valamint a seprűzésnek valószínűleg nem díszítő funkciójuk volt, arra szolgálhattak, hogy az edények ne csússzanak ki a kézből (KALICZ 1984, 97). 15 A településleletek között is előfordul a forma, például Budapest III.-Aranyhegyi úton (KA LICZ-SCHREIBER 1994, Abb. 7. 8). 16 Településeken is előfordul ez az amforatípus, például Kompolt-Kistéren, borda- és bütyökdíszekkel (BÁNFFY-GOGALTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY1999, 16. t. 11). 17 A Budapest III.-Aranyhegyi úti településrészleten két hasonló díszítésű edénytöredék is előkerült (KALICZ-SCHREIBER 1994, Abb. 4. 4-5). Mezőgyán-Gépműhely lelőhelyről egy gömbös testű, hengeres nyakú edénytöredéket ismerünk, melynek vállát a szalagfül mellett három háromszög alakban elhelyezett, kisméretű bütyök díszíti (SZÉNÁSZKY1988, 146,152, 10. kép 3). Egy Jánosszállás-Katonapartról származó kis bögretöredéket is hasonló módon díszítettek (KÜRTI 1974, 31).