A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

19. Röszke-Ladányi-dűlő (KÜRTI 1994, Nr. 23; KOVÁCS 1996. 51-52, 65; KÜRTI 1997b, 132) 20. Röszke-Nagyszéksós-685. (KÜRTI 1994, Nr. 24). A Trogmayer Ottó által a helyszíni szemlén begyűjtött, majd a leletmentő ásatáson feltárt sírok leletanyagáról röviden beszámolt Kovács S. Tibor (KOVÁCS 1996. 52-53. 66).

19 A helyszínen, az M5-ös autópálya nyomvonalának feltárása keretében Szalontai Csaba végzett ásatást, amelynek során újabb temetkezés nem került elő (RégFüz Ser I. No. 47 (1996) 24), ezért ezen a lelőhelyen is egy kis sírszámú temetővel kell számolnunk. Az 1. sír leletei ugyan elkallódtak (KOVÁCS 1996, 52), de a Trogmayer Ottó által begyűjtött embertani anyag alapján — amely a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékére került — szükséges néhány megjegyzést tennünk. A 1. sírból előkerült csontváz (nő?, aduitus) koponyájának tetején, mindkét külső fúlnyílás fölött, mellett és alatt egy-egy kerek, kb. másfél cm átmérőjű zöld patinanyom utal esetleg pártaveretek, illetve varkocskarika egykori meglétére. A 2. sír halottjának (nő, maturus, 50-60 éves) koponyáján — a koponyatető kivételével — az előzőhöz hasonló elszíneződések figyelhetőek meg. Ebből a sírból a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került két darab nyitott végű, rosszezüst karika (KOVÁCS 1996, 52). A3, sírból (nő, maturus, 45-50 éves) — benne aduitus korú ló (BÖKÖNYI 1974, 397) részleges maradványa is előkerült — származó koponyán, a felső állcsonton (jobb maxilla), a fogak és az orr nyílása mellett elég nagy, míg az alsó állkapocs bal oldalán, annak belső felszínén kisebb zöld patinanyom látszik.

20 Ebben az esetben — az elszíneződés alapján — a halotti obulus megléte nagyon valószínű. A Szalontai Csaba feltárásán előkerült szórvány embercsontokon hasonlóképpen gyakori volt a zöld patina. 21. Rúzsa (Szeged-Ruzsajárás, Csorva)-Szabó Mihály földje (KÜRTI 1994, Nr. 25) 22. Sándorfalva-Eperjes (KÜRTI 1994. Nr. 26; FODOR 1996) 23. Szatymaz (Szeged)-Jánosszállás-Gróf Árpád földje (KÜRTI 1994, Nr. 27) 24. Szatymaz-Jánosszállás-Katona-part (KÜRTI 1994, Nr. 28) 25. Szatymaz-Jánosszállás, 1980 (KÜRTI 1994, Nr. 29) 26. Szatymaz-Őszeszék (KÜRTI 1994, Nr. 30) 27. Szeged-Csongrádi út (KÜRTI 1994, Nr. 31; KÜRTI 1996a) 28. Szeged-Öthalom (KÜRTI 1994, Nr. 32) 29. Szeged-Székhalom (KÜRTI 1994, Nr. 33) 30. Tápé-Sertéstelep (KÜRTI 1994, Nr. 37) 31. Zsombó-Bába-dülő. A magányos

21 lovastemetkezés publikálása óta (LŐR1NCZY-SZALONTAI 1993, 296-297) a sírból előkerült, tegezszájat díszítő csontlemezzel (STRAUB 1999), a kengyelek típusával (RÉVÉSZ 1999), a temetkezés magányos voltával és társadalomtörténeti vonatkozásaival (KÜRTI 1994, Nr. 39, 372), valamint a sírból előkerült lótemetkezés maradványával (VÖRÖS 1999) is foglalkoztak. A sír felszín- és metszetrajza (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993, 13. t. l) alapján feltételezhető a vájt koporsó egykori megléte. A férfi övét díszítő ezüstlemezeket — az oldalak illeszkedése alapján — egy eredetileg nagyjából T alakú nagyobb ezüstlemezből nyírták ki.

22 A temetkezés közlésében említett zöld patinanyom (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993, 296) egészen pontosan az állkapocs jobb sarkán volt megfigyelhető, ami feltehetően egy varkocskarikától származhatott. Ez a tárgy a sír megtalálása során tűnhetett el. 32. Üllés-Petőfi-dűlő 106. (KOVÁCS 1989,91) 33. Üllés-Árpád-dűlő (14. kép 1). Juhász József földjén 1973-ban talaj egyengetés során közel 1 méternyi földet gyalultak le, s közben a dombhát közepén egy sírt semmisítettek meg. A szétszóródott embercsontokat, lókoponyát és -lábcsontokat, valamint íjcsontokat és vas nyílhegyeket, csont botvégre emlékeztető tárgyat, kengyeleket és „kardmarkolatot" gyűjtöttek össze, majd a talált tárgyak többségét széthordták. Az előkerült leletekről a tekorát, annak ellenére, hogy ásatása nem járt eredménnyel. Az adatok alapján az is valószínűsíthető, hogy a területen egy kis s ír számú temetőt pusztíthattak el. 19 A több mint 40 évvel ezelőtt előkerült leletek közlése — a tervek szerint — Kürti Béla előkészítésében, a Szeged környéki honfoglaló magyar leletanyag corpus-kötetében fog megjelenni. 20 A kérésünkre megvizsgált embertani anyagra vonatkozó megfigyelésekért Marcsik Antóniának (SzTE Embertani Tanszék) mondunk köszönetet. 21 Lőrinczy Gábor 24x36 méteres területet tárt fel szelvényekkel, félméteres tanúfalakkal. A sír a feltárt terület ÉNy-i sarkának közelében, a feltárt terület északi szélétől 6, illetve keleti szélétől 8 méterre volt. A sír helyétől K-re, 30-40 m-re egy név nélküli vízfolyás húzódik. 22 Az eredeti állapot rekonstruálását Szőke Ágnes restaurátornak köszönhetjük.