A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

MFMÉ - StudArch VIII (2002) 351-402 HONFOGLALÁS KORI TEMETKEZÉS KISKUNDOROZSMA-HOSSZÚHÁT-HALOMRÓL BENDE Lívia - LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila A ma Szegedhez tartozó Kiskundorozsma É-i határrészének Zsombó és Szatymaz községgel szomszédos részén terül el a Ny-K-i irányban mintegy 1000 m hosszúságban húzódó, a környezetéből 4, helyenként 7 m-re is kiemelkedő ún. Hosszúhát, amely eredetileg több kisebb dombra tagolódott, de a markánsabb különbségeket a talajművelés napjainkra valamelyest csökkentette. A hosszú dombvonulathoz nyugat felől csatlakozik az ún. Kőhalom, amely régóta ismert templomos hely, magán a dombháton Árpád-kori település és temető (NAGY 1995, 72, 14. grafikai melléklet), valamint szarmata kori település nyomai

1 ismertek, legkeletibb dombján, a Hosszúhát-halmon pedig egy kis kora bronzkori temető és település (BENDE-LŐRINCZY 2002), szarmata kori településrészlet, illetve egy magányos honfoglalás kori temetkezés került elő

2 (1. kép; 13. kép). A Hosszúhát jelentős részét lefedi a Szeged III. homokbánya területe, amely Szeged körzetében a legnagyobb kiterjedésű bányatelek — teljes nagysága mintegy 30 hektár —, s amelynek a tervek szerint fontos szerep jut majd az M5-ös autópálya építése során. 1999. augusztus 30. és október 31. között, a tulajdonossal történt megállapodás nyomán

3 végeztük a bánya keleti szélének régészeti feltárását, amely a legkeletibb, kb. 100x50 m kiterjedésű dombot is magában foglalta. A dombnak és környezetének 16 000 m

2-nyi megvizsgált területén közel 80 régészeti korú objektum került elő, amelyek egyértelműen a magasabban fekvő területre koncentrálódtak. A honfoglalás kori lovassír, illetve az azt övező árok a domb legmagasabb pontján feküdt, É felől 35, Ny felől 45, K felől 55, míg D felől több mint 100 m-re a feltárt terület szélétől (13. kép). A SIR LEÍRÁSA 100. sír (3. kép 1-2; 12. kép 1-4): T.: Ny-K, 264-84°. A domb tetején mindössze kb. 20 cm vastagságú humusz eltávolítása

4 után a sír erősen kevert, világosbarna színű, lekerekített sarkú téglalap alakú, a lábak felé enyhén keskenyedő foltja kb. 230 cm hosszúságban és 85 cm szélességben jelentkezett, és a sárga színű környezetétől jól megkülönböztethető volt. Ny-i végéhez egy 70-80 cm átmérőjű kisebb, ovális gödör foltja csatlakozott, amelyben a lókoponya és a lólábcsontok már mutatkoztak. A lefelé enyhén szűkülő sírgödör betöltésében, a sírfolt jelentkezésétől számított 10 cm mélységben kirajzolódott a vájt koporsó ovális, 210 cm hosszú és 67 cm széles foltja, betöltése a sírgödör betöltésénél kevertebb és árnyalatnyival sötétebb volt, formája — a metszete alapján — teknő ala/ Az M5-ÖS autópálya nyomvonalának terepbejárúsi dokumentációja, 1991. MFM RégAd: 2276-98, 2279-98. 2 26/59. (M5 45.) lelőhely. A feltárást a három szerző közösen végezte. MFM RégAd: 2947-2000. A leletek a Móra Ferenc Múzeum népvándorlás kori régészeti gyűjteményében a 2002.18.1-24. leltári számon találhatóak. Az eredeti sír- és részletrajz Czabarka Zsuzsa, az árokról készült rajz, illetve az ásatás felszínrajza Bende Lívia munkája. A rajzok pauszmásolatait, illetve digitalizált változatait Gera Ildikó, Koncz Margit és SimóAnna készítette. A táblarajzokat Koncz Margit rajzolta. Az érmék kivételével a régészeti leletanyagot Vidovics Teréz restaurálta. A fotók Bende Lívia felvételei. Ezúton is megköszönjük minden közreműködő munkáját, segítségét. A sír rövid ismertetése színes illusztrációkkal várhatóan rövidesen napvilágot lát a Móra Ferenc Múzeum „ Úton, útfélen " című készülő autópályás kiállításának katalógusában. 3 A feltárással kapcsolatos költségeket a Marosdömper Kft. és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága kb. fele-fele arányban állta. 4 A humuszolás szkréperládával és kanalas markolóval történt.