A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

kú lehetett (3. kép 1 ). A sírgödör mérhető mélysége 18-25 cm volt. A koporsóban hanyatt, nyújtott helyzetben eltemetve senium (eleje) korú férfi közepes megtartású, állatjáratokkal bolygatott csontváza nyugodott. Koponyája egyenesen előretekintett, mindkét karja a törzstől kissé eltartva feküdt, lábai egyenesen, a jobb alig felhúzva helyezkedett el. A koponyatetőn, a sutura sagittalis jobb oldalán, annak középső területén kb. 0,8 cm átmérőjű jelképes trepanáció mutatkozott.

6 Az állati eredetű bolygatás következtében a jobb kulcscsont és néhány borda, valamint a bal alkarcsont alsó vége kissé elmozdult eredeti helyéről, a kézcsontok szétszóródtak, a bal szárkapocscsont nagyobb darabja a jobb medence mellé került, az egyik sarokcsont a jobb térd előtt, valamelyik lábközépcsont a bal combcsont belső oldala mellett volt (3. kép 2). A férfi lábai előtt, egy utólag a sírgödör végére ásott gödörben (3. kép 1), a koporsó jelentkezési szintjén és részben a koporsó K-i végén (ld. fentebb) egy 5-5,5 éves kanca

1 részlegesen eltemetett csontjai (koponyája, lábvégei, farokcsigolyái), illetve lószerszámzata kerültek elő. A lókoponya a gödör D-i fala mellett feküdt, orra Ny felé mutatott, a lábak részben a koponya alatt, a sír hossztengelyére merőlegesen helyezkedtek el. A férfi lábfejeinek csontjai (az egyik lábfeje teljes egészében, anatómiai rendben) a lókoponya melletti kengyel és lóláb alatt, illetve között voltak. A ló egyik patája lovasa bal combcsontjának belső oldalán került elő. Mell.: 1. A férfi bal oldalán, felkarja és koponyája mellett, a koporsón belül, szájával Ny felé elhelyezve nyíltegez vasmerevítésének állatjáratokkal erősen bolygatott, összetöredezett maradványai feküdtek (4-7. kép). Közvetlenül a koponya mögött a tegez szája alatti kb. 2 cm széles keresztpánt egy darabja, a hozzá tartozó pálcataggal (T/2, 4; 6. kép 1), míg a bal felkaron (T/11-12; 7. kép 1, 3) és attól 12 cm-re balra (T/6; 7. kép 11) két hosszirányú pálca volt kivehető — az egyiknek a vége levél alakban laposra kalapált és gombban végződik, egy másik darabon íveit fúggesztőfül van kiképezve. A tegez alja feltehetően nem volt vasmerevítéssel ellátva. A pálcák többsége az állati eredetű bolygatás következtében apró darabokra tört, szétszóródott és keveredett (T/5, 8-9, 13, 16, 18-19; 7. kép 2, 4-10). A töredékek között egy ép és egy töredékes, kb. 4 cm átmérőjű vaskarika (T/10, 15, 17; 6. kép 4-5), illetve a száj alatti keresztpánt egy másik darabja (T/14; 6. kép 2) is előkerült. Valószínűleg ugyanehhez a keresztpánthoz tartozott a sírfolttól 1,5 m-re É-ra, a nyesésből előkerült téglalap alakú vaslemez (6. kép 3) is. A bal alkar végénél, a tegezvasalás többi darabjától kb. 30 cm-re kisebb, feltehetően fúggesztőfül feküdt (T/20; 5. kép 4). Ltsz.: 2002.18.1. 2-5. A koponya mögött és mellett — feltehetően a tegez szájában — 4 db deltoid alakú vas nyílhegy (T/l, 3, 7; 5. kép 1-3) került elő. H.: 5 cm, 7,8 cm, 8,2 cm (2 db), sz.: 2,2-2,5 cm. Ltsz.: 2002.18.2. 6. A férfi bal bokája mellett enyhén benyomott oldalú téglalap alakú vascsat (8. kép 3) feküdt valószínűleg másodlagos helyzetben, amely az öv csatja lehetett. Mérete: 4,2x3,1 cm. Ltsz.: 2002.18.3. 7-24. A lovas, illetve lovának mellékleteiként 18 db ezüstérme^ volt a sírban (E/l-l 8; 10-11. kép). Az első érme (E/l), Berengar (888-915) milánói denára (CNI. V. 28. 11.) (10. kép 1; 11. kép 1) a síron kívül, a déli oldal mellől, állatjáratból került elő.

9 Töredékes s.:0,34g. Ltsz.: 2002.18.4. A férfi jobb szemüregében (E/15), illetve a szájpadlás jobb oldalához tapadva (E/16) egy-egy feltehetően franciaországi verésű dénárt (10. kép 15-16; 11. kép 14) találtunk.

10 Töredékes s.: 0,24 g, 0,47 g. Ltsz.: 2002.18.18. A bal váll mögött, a koponyától 12 cm-re (E/2) Hugo és IL Lothar (931-947) páviai denára (CNI. IV. XL/4.) (10. kép 2; 11. kép 2) volt ugyancsak másodlagos helyzetben. S.: 1,09 g. Ltsz.: 2002.18.5. Eredeti helye a bal szemüregben lehetett, erre utal egyrészt az ott látszó zöld elszíneződés, másrészt hogy ez a darab nem volt átlyukasztva. 11 A gerincoszlop jobb oldalán, a bordákon (E/3) Hugo és II. Lothar (931-947) páviai — két helyen, egymással szemben átlyukasztott — denára (CNI IV. XL/4.) (10. kép 3; 11. kép 3) volt, vélhetően másodlagos helyzetben. Töredékes s.: 0,50 g. Ltsz.: 2002.18.6. A jobb alkar alsó vége alatt (E/4) Provence-i Hugo (926-945) egymás mellett, két helyen átlyukasztott milánói denára (CNI. V. II/l 1.) (10. kép 4; 11. kép 4) feküdt. Töredékes s.: 0,72 g. Ltsz.: 2002.18.7. A bal oldali medencelapát mögött (E/8) II. Lothar (945-950) két helyen, egymással szemben átlyukasztott milánói denára (vö. CNI. V. 11/12.) (10. kép 8; 11. kép 8) került elő in situ, közvetlenül a sírfenéken, alatta konzerválódott bőrmaradvány volt. Töredékes s.: 0,64 g. Ltsz.: 2002.18.11. 5 Tekintettel arra, hogy egy érme, illetve egy vastöredék is került elő a nyesés során, a síron kívül, állatjáratból, a temetkezés környékén futó járatokat is kibontottuk, újabb tárgyat azonban nem találtunk. 6 A nem- és kormeghatározást, illetve az egyéb embertani jellegű adatokat Marcsik Antóniának (SzTE Embertani Tanszék) köszönjük. 7 Az állatcsontanyag meghatározását Vörös Istvánnak (MNM) köszönjük. 8 Az érméket a Magyar Nemzeti Múzeum éremrestaurátora, Horváthné Hídvégi Erzsébet restaurálta. Az érmék meghatározása Kovács László (MTA Régészeti Intézete) és Tóth Csaba (MNM) munkája. A fotókat Nagy Zoltán (MNM) készítette. Munkájukat hálásan köszönjük. 9 Pereme töredezett, így az átlyukasztás ténye nem állapítható meg. 10 Bár a szemüregben előkerült darab erősen töredékes, a felszedéskor tett megfigyelés szerint egyik sem volt átlyukasztva. IIA jobb szemüregben és a szájban in situ előkerült érméken kívül ez volt az egyetlen dénár, amely nem volt átlyukasztva, tehát minden amellett szól, hogy eredetileg ez helyezték a bal szem fölé.