A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában
SZEGED-KISKUNDOROZSMA-SUBASA (M5 26/73. NR. 35. LELŐHELY) Szeged-Kiskundorozsma-Subasán, az M5 autópálya nyomvonalának 26/73. (Nr. 35) lelőhelyén szintén Szalontai Csabával végeztünk leletmentést 1998. május 13. és június 19., valamint 2000. április 10. és június 16. között. A lelőhely SzegedKiskundorozsmától Ny-ra kb. 1 km-re található (1. kép), szintén a Maty-ér egykori ágának Ny-i oldalát kísérő magasparton. A lelőhelyen 20 900 m 2-es felületen összesen 416 régészeti objektumot tártunk fel. Egy kora bronzkori, egy Árpád-kori és egy késő középkori - újkori település részlete, egy kora bronzkori hamvasztásos temetkezés, egy bizonytalan korú kettős csontvázas temetkezés, valamint egy, a Maty-ér egykori ágán átívelő „híd" maradványai kerültek elő. 8 A kora bronzkori településrészlet a feltárt felület E-i felében helyezkedett el, jelenleg a Makó-Kosihy-Caka-kultúra eddig ismert legnagyobb magyarországi településrészlete. A településrészlet nyomvonalba eső D-i szélétől D-re kb. 68 méterre került elő a népesség egy hamvasztásos temetkezése (3. kép), a továbbiakban ezt mutatom be. A kora bronzkori temetkezés leírása 234. objektum (5. kép 2-3; 6. kép 6, 8): a sírgödör megközelítőleg kör alakú, bizonytalan szélű folttal jelentkezett. Viszonylag sekély, helyenként függőleges, helyenként az alja felé lejtősen szűkülő oldalú, egyenes aljú gödör közepén helyezték el a közepes méretű urnát. Az urna felső részének darabjai letöredeztek és behullottak az edény belsejébe. Az urnadarabok között kalcinált csontok jelentkeztek, valamint egy ép belsődíszes tál, aljával lefelé. 9 A sírgödör átm. az A-B tengely irányában: 60 cm, átm. az A-B tengelyre merőlegesen: 60 cm, m.: 16 cm. A leletek leírása: 10 1. Barna, helyenként szürke foltos, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, közepesen vastag falú, öblös testű, rövid, ívelten hengeres nyakú, enyhén kihajló peremű amfora (8. kép 1; 10. kép 4). Nyaka tagoltan illeszkedik a testhez, alja enyhén profdált, alsó része az alja felé enyhén, ívelten behúzott. Vállvonalát 3 vízszintesen átfúrt, kisméretű alagútful díszíti. 11 Felülete az alsó részén durvított, eredetileg valószínűleg „fröcskölt" lehetett, csak kissé megkopott. Kiegészített. Fá.: 10,5 cm, há.: 32 cm, szá.: 18 cm, ma.: 34 cm. 2. Szürke, helyenként barna foltos, homokkal és kerámiazűzalékkal soványított, közepesen vastag falú, ívelten fordított csonka kúpos testű belsődíszes tál (8. kép 2; 10. kép 2). Négy egészen alacsony, ovális keresztmetszetű kis talpon áll, pereme kifelé ferdén levágott, lekerekített. Belsejét beszurkálásokból kialakított mintákkal díszítették, közepén két koncentrikus körrel, valamint a pereméből lelógó, széleikkel egymáshoz kapcsolódó, párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögekkel. A díszítésekben mészbetét nem maradt meg. A tálnak sem a külső, sem a belső felülete nem túl jól eldolgozott, a díszítés kivitele is elnagyolt, durva. Ép. Fá.: 5 cm, szá.: 15,3 cm, ma.: 5,8 cm. A TEMETKEZÉSEKBEN ELŐKÉR ÜL T EDÉNYEK FORMAKINCSE, DÍSZÍTÉSE ÉS ANALÓGIÁI A Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt 1615. számú temetkezés urnája egy tojástestű, rövid, kúpos nyakú, kihajló peremű fazék volt (7. kép 1 ; 9. kép 3), mely a kora bronzkorban általánosan előforduló, a Makó-Kosihy-Caka-kuItúrában is gyakran megjelenő formák közé tartozik. Különlegességét füleinek vállon való elhelyezése adja. A vállon ülő fülekkel ellátott fazéktípus ugyan viszonylag ritkán, de előfordul a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában. Temetkezésekben Kál-Legelő-III. lelőhely 53. sírjában (KULCSÁR-SZABÓ 2000, 35, 5. kép 2), Kompolt-Kistér 8. számú sírjában (GOGÂLTAN 1999, VI. t. 1, 17. t. 2), Létavértes-Peremartoni Nagy Móric-kastély lelőhelyen (DANI 1998, 57, Abb. 1. 1, Abb. 3. 4), valamint Pi§colt-Ni§ipärie/ Piskolt-Homokos domb lelőhely bolygatott urnasírjában és 90. számú sírjában (NÉMETI 1979, Fig. 3. 1, 5) került elő. 12 A Somogyvár-Vinkovci-kultúrában 8 A leletmentésről folyamatban van egy előzetes jelentés közzététele. Szalontai Cs. - Tóth K: Szeged-KiskundorozsmaSubasa (M5 26/73. Nr. 35. lelőhely). Szeged 2002. Kézirat. 9 A temetkezés előkerülésének helyén a humusz vastagsága a sárga, agyagos altalaj felett kb. 35-40 cm volt, így a sírt a szántás és a gépi földmunka kevésbé bolygatta meg, mint a Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen feltárt temetkezéseket. Az urnának néhány perem töredéke is megmaradt, kiegészíthető, a belsődíszes tál pedig teljesen épen került elő. 10 A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található, leltározatlan. 11 Valószínűleg 4 szimmetrikusan elhelyezett fül díszíthette az urnát, a 4. fül helyén az edény sérült volt. 12 Településekről Domonyból (KALICZ 1968, Taf. VII. 13), Gyomaendrődről (BONDÁR 1999, 9. kép 1), HódmezővásárhelyBarci-rétről (KULCSÁR 1997, 26, X. t. 1), Mezőgyán-Gépműhely lelőhelyről (SZÉNÁSZKY 1988, 146, 9. kép 2, 8), Táp-Borbapusztáról (FIGLER 1994, 21, Abb. 6. 9) és Csongrád-Sertéstelepről (TÓTH 2001a, 121, 12. kép 1) ismerjük.