A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

HEINRICH-TAMÁSKA Orszolya: Megjegyzések a kora avar kori ötvösművészethez a fogazással díszített leletek kapcsán

MFMÉ - StudArch VIII (2002) 245-282 MEG JEGYZÉSEK A KORA AVAR KORI ÖTVÖSMŰVÉSZETHEZ A FOGAZÁSSAL DÍSZÍTETT LELETEK KAPCSÁN

1 HEINRICH- TAMÁSKA Orsolya A kutatás — változó intenzitással — a fogazásos ornamentikával stilisztikai szempontból már több mint egy évszázada foglalkozik.

2 Egyes próbálkozások ellenére, melyek az előállítás technikáját is a kérdéskör fontos részének tekintették (WERNER 1986, 28; DAIM 2000. 161), a mai napig nem sikerült ezt az aspektust megfelelő hangsúllyal bevonni az értékelésbe, pedig ez a kérdés annak egy rendkívül érdekes és fontos részét képviseli.

3 Ezt szeretnénk itt pótolni, egy — a leletcsoport sokoldalú technológiai jellegzetességét átfogó — vizsgálat keretében. A legtöbb kutatónak elsősorban az előállítási technikának az a különlegessége tünt fel, hogy a leletek nagy része öntött munka (WERNER 1986, 28; BÓNA 1993, 152). Ez azért is került különösen a figyelem központjába, mert egy, a kora avar korra egyelőre nem jellemző technikáról volt szó (PETROVIC 1980, 93-94; BÜHLER 1999, 434; GARAM 2001, 114). Fettich Nándor például e megfigyelésre alapozta azt az elméletét, mely az avar koron belül a késő avar kori griffes-indás horizontig tartó kontinuitást feltételezett (MAROSI-FETTICH 1936, 62fï).

4 A kérdés itt tehát elsősorban ennek a technikának az eredetére irányult, és a kutatás először kelet felé tekintve kereste a választ (FETTICH 1929, 54ff). Stilisztikai és tipológiai vizsgálatok eredményeként egy nyugati, Meroving tézis is belépett a vitakörbe, még ha ez a technológiai részleteket nem is érintette (PAULSEN 1933. 186-188; NAGY 1988; BÓNA 1993, 151-152; MARTIN 1996, 67-72). Meglepő, hogy a helyi, ötvöstechnikai folyamatosság eddig kevés visszhangot kapott (NAGY 1998, 385

5

). A következő eredmények a fogazásos leletek fénymikroszkópos vizsgálatán alapulnak. Mivel a leletek rendkívül sokrétű funkcionális spektrumot mutatnak, az övveretektől az ékszereken át a különböző rendeltetésű véretekig, analízisünk központjában a tárgyak funkciójától független technikai részletek állnak. Ennek értelmében a vizsgálatok elvégzésekor a következő szempontokra helyeztük a hangsúlyt:

6 — a leletek alapanyagának meghatározására és a megmunkálás technológiai fogásaira; — bevonatok jelenlétére, aranyozás, ezüstözés vagy ónozás formájában; — a tárgyak felületén talált munkanyomok és a különböző berakási technikák analízisére. Ezen belül a következő részleteket tárgyaljuk: / A cikk az 1999 augusztusában a berlini Humboldt Egyetem régészeti szakán leadott szakdolgozatom egyik fejezetének átdolgozása. A cikk átnézéséért, nyelvi és szakmai javításáért Nagy Margitnak (BTM), a lektorálásért H. Tóth Elvirának tartozom köszönettel. 2 Összefoglalóan: NAGY 1999, 279-288; Heinrich-Tamáska, O.: Die Zahnschnittornamentik. Germanische Einflüsse in der Frühaw arenzeit? Szakdolgozat H

'U-Berlin 1999. Kézirat. 3 Legutóbb Daim jegyezte meg, hogy rendkívül fontos lenne a fogazásos leletcsoport technológiai szempontú értékelése (DAIM 2000, 16Ifi. 4 Kritika: BONA 1979, 15-16. 5 Heinrich-Tamáska, O.: Die Zahnschnittornamentik. Germanische Einflüsse in der Frühawarenzeit? Szakdolgozat HD-Berlin 1999. Kézirat. 6 Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden kollégának, hogy lehetővé tették a publikált anyag vizsgálatát, illetve a felvételek elkészítését. Külön köszönet illeti azokat, akik még meg nem jelent leleteket is rendelkezésemre bocsátottak (Bárdos Edit, Fülöp Gyula, Lezsák Gabriella, Nagy Erzsébet, Pásztor Adrien, Vida Tivadar, Wicker Erika). Sajnos technikai és adminisztratív okok miatt nem volt alkalmam minden tanulmányozott tárgyról mikroszkópos felvételt készíteni. Ezúton köszönöm Birgit Bühler segítségét, akinek terjedelmes képarchívumából itt képet közlök: 1. kép: 1-2; 2. kép 3-6; 3. kép 1-6; 4. kép 1-4, 6; 5. kép 1, 3, 5; 6. kép 1-3.