A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Gábor: A keszthely-fenékpusztai 5. századi tömegsírok embertani anyaga

A KESZTHEL Y-FENÉKPUSZTAI5. SZÁZADI TÖMEGSÍROK EMBER TANI ANYA G A TÓTH Gábor A Dunántúl római kori időszakának népességéről csak szórványos adatok állnak rendelkezésre, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a Tokodtól Baranya megye déli részéig terjedő térségben a népesség embertani jellegei hasonlóak. Feltételezhető, hogy a Kelet-Dunántúl késő római kori népességének jelentős részét a huzamosabb idő óta helyben élő népesség alkothatta. A Kelet-Dunántúl területén élt viszonylag egyöntetű népességet europidok alkották meso-dolichocran koponyaformával, a térség északi felében kissé magasabb, déli felében pedig kissé alacsonyabb testmagassággal.

1 Embertanilag feldolgozott jelentősebb római kori szériákat Intercisából (NEMESKÉRI 1954), Brigetióból (NEMESKÉRI 1956), Csákvárról (NEMESKÉRI 1956a), Majsról (ÉRY 1968), Pécs-István térről (ÉRY 1973), Tokodról (ÉRY 1981), Solymárról (K. ZOFFMANN 1991), valamint Budapest Kaszás-dűlő Raktárrétről (FRÁTER 1993) ismerünk. A kevés feldolgozott anyag miatt megemlítendő a magányos római sírok fontossága is, mint például Chernelházadamonya (K. ZOFFMANN 1981) vagy Csepreg-Szentkirály (TÓTH 1994). Rendelkezésre állnak szintetizáló, összehasonlító jellegű munkák is, amelyek az egyes népességek jellemzése mellett elsősorban a továbbélés problémájával foglalkoznak (WENGER 1968; ÉRY 1994; FÓTHI 1998; FÓTHI 2000). Az összegző munkák közül kiemelendőek a népességek termetére (SZATHMÁRY 1978; SUSKOVICS 1996; ÉRY 1998) és a gyermekkori halandóságra vonatkozó összehasonlítások (ÉRY ET AL. 1997). ANYA G ES MÓDSZER 1995 nyarán Fenékpusztán az erődön kívül, az egykori Korona kávézó mellett szenny vízderítővel megbolygatott 5. századi tömegsírból (1995/1. objektum) tíz váz maradványait és a vázmaradványokhoz nem köthető szórványanyagot lehetett begyűjteni, 2001 őszén pedig egy másik közeli tömegsírrészletből egy vázat sikerült megmenteni.

2 Az 1995. évi embertani anyag töredékes, hiányos, részben keveredett. Az egyes méretek felvétele csupán minimális osteometriai programmal volt lehetséges, a csontok ragasztása után. A csontvázleletek feldolgozása Éry Kinga útmutatója alapján történt.

3 Az életkor becslésénél gyermekek esetében (0-14 év) a tej- és a maradó fogak fejlődési sémája (FEREMBACH-SCHWIDETZKY-STLOUKAL 1979) és a végtagcsontok hossza alapján való becslés jelentette az alapot (STLOUKAL-HANÁKOVÁ 1978). A juvenilisek életkora (15-22 év) a csontosodás mértéke alapján került becslésre (FEREMBACH-SCHWIDETZKY-STLOUKAL 1979). A felnőtt népesség életkora (23-x év) a négy korjelzős módszer alapján került meghatározásra (NEMESKÉRI-HARSÁNYIACSÁDI 1960). A csontanyag hiányossága és rossz megtartása miatt az alkalmazott módszereket esetenként a jobb negyedik borda sternal is végének életkorfúggő képének (ISCAN-LOTH-WRIGHT 1984) 1 Éry K: Embertani tanulmányok a Kárpát-medence IV—XVII. századi népességeiről (kézirat). Budapest 1994. Ery K.: Paleoantropológia-paleodemográfia (kézirat). Budapest 1991. 2 A csontanyagok a Balatoni Múzeum leltározatlan gyűjteményébe tartoznak. 3 Éry K: Útmutató csontvázleletek vizsgálatához (kézirat). Budapest 1992.